hirdetés
hirdetés

Nébih – Maradék nélkül program

„A fogyasztói szemléletformálás egy izgalmas evolúciós folyamat”

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2016 júliusában indult, az EU LIFE pályázatának támogatásával megvalósuló Maradék nélkül elnevezésű programjának fókuszában az élelmiszerláncban szükségtelenül keletkező élelmiszerhulladékok megelőzése áll. A programról – amelynek legfontosabb célkitűzése a fogyasztói szemléletformálás – Dr. Kasza Gyulával, a Nébih Maradék nélkül program vezetőjével beszélgettünk.

hirdetés

Milyen céllal indította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Maradék nélkül programját?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkája során – a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiának megfelelően – kiemelt szerepe van a szemléletformálásnak és a tudásmegosztásnak. E „feladatkörbe” illeszkedik a Nébih élelmiszerpazarlás elleni kampánya, a „Maradék nélkül” program is, amelynek fókuszában a fogyasztók állnak. Célként a megelőzést tartjuk legfontosabbnak. Minden más – a keletkezett feleslegek alternatív termékpályán élelmiszerként, ha ez nem lehetséges, állati takarmányként, komposztként vagy ipari alapanyagként történő hasznosítása, végül pedig a megsemmisítés – sokkal rosszabb hatékonyságot és magasabb kockázatot testesít meg a társadalom számára.
 
Milyen forrásokat találtak a fogyasztói szemléletformálást célzó program megvalósításához, illetve milyen időtartamra terveznek?

Az elképzeléseinket egy pályázat keretében benyújtottuk az Európai Unió LIFE programjához, ahol támogatást ítéltek nekünk. A program hivatalos része 4 évig tart majd. Ugyanakkor a Nébih a pályázatot követően is fent kívánja tartani a programot, hiszen meggyőződésünk, hogy a fogyasztói szemléletformálás egy olyan izgalmas evolúciós folyamatot jár be Magyarországon, amely az élelmiszerbiztonsági kockázatok elkerülésével kezdődik, a körültekintő, minőségi szempontokat is mérlegelő választással folytatódik, majd eljut a fenntarthatósági szempontok figyelembevételéig. Ezt az utat hosszabb távon az egész társadalomnak be kell járnia. Miközben vannak olyanok, akik még az első lépcsőfokon állnak, érezzük, hogy ma már egyre több a minőségtudatos fogyasztó, és napról napra nő azoknak a száma is, akik a környezetünkért is szeretnének tenni az élelmiszerfogyasztásuk gondos megtervezésével.  A Nébih ebben a szemléletfejlődésben aktív, előremutató szerepet kíván képviselni. Programunkat kiemelt figyelemmel kíséri és támogatja a Földművelésügyi Minisztérium. A nemzetközi példák elemzése és a vállalkozásokkal és szakmai szervezetekkel közös Élelmiszer érték fórum ülései alapján a szaktárca ugyanis azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy Magyarországon nem központi kötelező előírásokkal kell küzdeni az élelmiszerhulladékok ellen, hanem szemléletformálással, az önkéntes tevékenységek támogatásával és az adományozási kultúra további fejlődésének elősegítésével. A közelmúltban ez az álláspont számos közleményben megjelent, amelyek kiemelték, hogy a „Maradék nélkül” program szoros összhangban áll e célokkal.

A program elindítását egy az élelmiszerpazarlás mértékének felmérésére irányuló kutatás előzte meg. Milyen módszertanra alapuló vizsgálattal lehetséges megállapítani, hogy mennyi élelmiszert pazarolnak el a háztartások?

Az élelmiszerpazarlás számszerűsítése rendkívül nehéz feladat, hiszen a hulladékunk az életünk intim területeihez tartozik, nem szívesen engedünk be kutatókat a lakásunkba, hogy elemezgessék, méregessék a szemetesünk tartalmát. Ugyanakkor egy hiteles program tényszámokra alapozható, és ebben a tekintetben elégtelen válasz volt az, hogy „sokat” pazarolunk. Szerencsére az elmúlt évben megjelent az EU-FUSIONS élelmiszerhulladék-mérési ajánlása, amely célja, hogy minden országban egységes módszertannal gyűjtsenek adatokat az állami szervezetek és a kutatóintézetek. Mi már ezt alkalmaztuk. Az eljárás során először 100 háztartás kiválasztása történt meg, amely a lehetőségekhez képest jól reprezentálta a magyarországi háztartások összetételét. Ezt követően gramm pontosságú konyhai mérlegeket és mérőedé­nyeket osztottunk ki a résztvevők között. Az élelmiszerhulladékokat – beleértve a folyadék halmazállapotúakat is, kivéve a csapvizet – kidobás vagy alternatív felhasználás előtt adagonként mérték meg a résztvevők. Alternatív felhasználás tekintetében legtöbbször állati takarmányozás és komposztálás merült fel, ezeket is nyilvántartottuk. A mérés az ajánlásoknak megfelelően egy teljes hetet vett igénybe, amely elkerülte a nemzeti és vallási ünnepeket. Ezt az eredményt extrapoláltuk egy évre. A mérésre egyrészt azért volt szükségünk, hogy megállapítsuk, miből mennyit dobunk ki. Másrészt a későbbi ismételt mérések alapján a valós élelmiszerhulladék csökkenésen keresztül fogunk tudni következtetni a programunk hatékonyságára. Egyelőre ezt a részletes módszertant kevés ország alkalmazza, és sok esetben csak néhány, vagy néhányszor tíz háztartás adataira épülnek azok a jelentések, amelyeket az EU a 2011-es élelmiszerhulladék összesítésében nemzeti tanulmányként befogadott. Reméljük, a későbbiek során más tagországokban is sor kerül az adatok pontosítására, hogy tisztábban láthassuk, hol áll hazánk az élelmiszerhulladék-rangsorban.

Melyek voltak a vizsgálat legfontosabb megállapításai? Hol állunk nemzetközi összehasonlításban?

A már említett 2011-es összesítésben csak megbecsülték az EU szakértői az egy főre jutó éves háztartási élelmiszerpazarlást. A jelentésbe ez alapján Magyarország 39 kg/fő/év mennyiséggel került. A mi mérésünk szerint ez az adat valószínűleg közelebb áll a 70 kg-hoz. A kapott 68 kg-os eredménnyel a magyarok az EU 92 kg-os átlagához képest jobb teljesítményt mutattak fel, amely megfelel egyúttal a reáljövedelmünk alapján várt helyzetnek is. Várakozásaink szerint a meglepetést az jelenti majd, ha más országok is elvégzik a saját nemzeti méréseiket, és kiderül, hogy a vártnál nagyobb a probléma. Önmagában a 68 kg azonban félrevezető lehet. Ennek valójában a 49%-a tényleges pazarlás, vagyis az elkerülhető élel­miszerhulladék (feleslegesen megvásárolt vagy tárolás közben megromlott termék). 47%-a minősül nem elkerülhető hulladéknak (például csirkecsont, tojáshéj vagy nem ehető növényi részek). Ezenkívül van még egy harmadik, de jóval szűkebb, kb. 4%-nyi rész is, amelyet potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladéknak nevezünk. Ezek valójában ehető anyagok (például kenyérhéj, csirkebőr, almahéj), de néhány fogyasztó az egészségi állapota (például emésztési problémák vagy a rágási képesség romlása) vagy egyedi ízlése (pl. viszolygás a csirkebőrtől) miatt nem fogyasztja el ezeket, így a szemétben végzik.

Mennyire tartják fontosnak ma Magyarországon a vásárlók az élelmiszerpazarlás problémáját? Elgondolkodnak-e azon, hogy mit és mennyit pazarolnak, illetve hogyan csökkenthetik saját élelmiszerhulladék-mennyiségüket?

Magyarországon a lakosság kb. 70%-a fontos problémának tartja az élelmiszerhulladék kérdését, ugyanakkor alig több mint 30 százalék gondolkodott már el azon valaha, hogy az ő háztartása mennyit pazarol egy évben. A megoldást –  mint annyi más esetben – itt is egy kis többlet figyelem jelenti. Például bevásárlás előtt nézzünk körül a hűtőben, kamrában, hogy kiderüljön, mi az, amire biztosan szükségünk lesz. Ugyancsak fontos, hogy étkezésnél, főzésnél azokat az otthon tárolt alapanyagokat részesítsük előnyben, amelyek rövidesen lejárnak. Az akciós termékekből is csak annyit vegyünk, amennyit reálisan el tudunk fogyasztani azelőtt, hogy megromlana a termék. Az Élelmiszer szaklap olvasói számára természetesen egyértelmű, hogy az élelmiszerek helyes tárolása is fontos eszköz lehet a hulladékok megelőzésében. Fontos, hogy ezeket a mintákat életszerű helyzetekkel kell szemléltetni, hogy a vásárlók átérezzék, ők is tehetnek valamit a fenntarthatóbb környezetért. A Nébih azt javasolja, hogy ezenkívül próbáljuk tudatosítani magunkban, hogy a felesleges vásárlások elkerülésével mennyit spórolunk meg (átlagosan fejenként 10-12 ezer forintot egy évben), és ezt a pénzt inkább minőségi magyar termékek vásárlására fordítsuk. Ezáltal a megélt életminőségünk is javul, és nem utolsósorban a környezetünket is védjük a magyar termékekre jellemző rövidebb szállítási távolságok miatt.

Milyen élelmiszereket veszünk meg leginkább feleslegesen, illetve dobunk ki?

Első helyen az ételmaradékok szerepelnek, majd a pékáruk, köztük a kenyér, kifli, zsemle. A sort a zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek folytatják. A többi élelmiszerkategória ennél békésebb terület, bár nincs olyan termékkör, amelynél ne mértünk volna valamekkora mértékű pazarlást.

Kinek a feladata a fogyasztók felvilágosítása? Mely eszközök, módszerek az edukáció leghatékonyabb eszközei?

Itt is élelmiszerláncban gondolkodunk. Az állam mellett a gyártók, kereskedők és a vendéglátók egyaránt sokat tehetnek a lakossági élelmiszerhulladékok mérsékléséért. A felnőtt korú, bevásárlásban, ételkészítésben közvetlenül érintett lakosok mellett fontos célcsoport a gyerek is, aki a megfelelő fogyasztói magatartás alapjait már általános iskolás korában elsajátítja. Ha ebben a korban sikerül jó mintát mutatnunk számára, azt nagy valószínűséggel egész életében követni fogja. Ebben az évben a Fenntarthatósági témahét keretében mutatták be az első 7 osztálynak munkatársaink a készülő iskolai oktatási anyagunk próbaváltozatát. Öröm volt látni, ahogy a gyerekek megértik az összefüggéseket és aktívan részt vesznek a megoldások keresésében. A Maradék nélkül iskolai programját hivatalosan 2018-ban indítjuk majd útjára. A felnőtteknek szóló maradeknelkul.hu honlapunk pedig már fél éve elérhető. Sokat köszönhetünk továbbá az újságíróknak, akik rendkívüli problémaérzékenységgel dolgozták fel a közleményeinket, azokat gyakran saját munkájukkal kiegészítve, így aktív részeseivé váltak a társadalmi szemléletformálásnak az élelmiszerhulladékok terén is.

Hogyan látják, miként érzékelik, kezelik a gyártók és a kereskedők az élelmiszerpazarlás problémáját? Milyen a hozzáállásuk, mennyire tudatosak ezen a téren?

Nagyon sok jó tapasztalatot szereztünk. Természetesen a vállalkozóknak gyakran üzleti érdeke is a hulladékok visszaszorítása. Emellett azonban szép számmal akadnak olyan cégek és szakmai szervezetek, amelyek messze az elvárható mérték felett teljesítenek e téren. Az ő segítségükkel is fejlődhetett ilyen rengeteget az adományozási kultúra hazánkban, amelynek eredményeképpen számos országban a Magyar Élelmiszerbank Egyesületet és az általa koordinált elosztási hálózatot tekintik követendő modellnek. Vannak természetesen olyan vállalatok is, amelyek önállóan vették fel a kapcsolatot a telephelyük közelében található karitatív szervezetekkel, mások pedig technológiai és informatikai fejlesztésekkel igyekeznek megelőzni a hulladékok felhalmozódását.

Hogyan hangolhatók össze a gyártók és kereskedők élelmiszerpazarlás elleni erőfeszítései a lakosságot célzó edukációs tevékenységgel?

Az élelmiszerhulladékok megelőzése már a Nébih programja előtt is napirenden volt a szakmai szervezetek többségénél. Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, az Országos Kereskedelmi Szövetség, vendéglátós szervezetek, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már az első pillanattól támogatta a szakmai törekvéseinket. Azt gondolom, hogy mára a legtöbb vállalkozás, és különösen a szakmai szervezetek megtanultak láncban gondolkodni, és értik, hogy egy bizonyos szint után már nem egyéni problémákról beszélhetünk, hanem a sok egyéni probléma összeadódik egy nagy közös problémává, amely mindenkinek egyformán visszahullik a fejére. Az önszabályozás, önszerveződés, valamint az élelmiszerlánc többi szintjével való együttműködés hozhat csak mérhető eredményeket. Erre jutottak a Wageningeni Egyetem kutatói is, akik a folyamatosan folyó műszaki fejlesztések mellett a hálózatos működés optimalizálásában látják a következő kitörési pontot.



Császár László
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer szaklap 2017/7-8.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél