hirdetés
hirdetés

A Gyermelyi különleges magyar sikertörténet

Fazekas: "Visszaszerezzük piacaink jelentős részét"

Kétmilliárd forintból épült fel az az új, csúcstechnológiát képviselő malom, amelynek révén a Gyermelyi Vállalatcsoport saját maga állíthatja elő durumdara-szükségletét, és tovább növelheti eddig is figyelemre méltó gyártókapacitását. Az új malom átadása kapcsán dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert a Gyermelyiről és a magyar agrárium néhány aktuális kérdéséről, Tóth Bélát, a Gyermelyi Zrt. igazgatóját az új beruházásról és a vállalat sikertörténetének hátteréről kérdezte az Élelmiszer.

hirdetés

Dr. Fazekas Sándor

A Gyermelyiről az új malom átadásakor azt mondta, hogy megtestesíti a Nemzeti vidékstratégiában is megfogalmazott célokat. Ön szerint melyek azok a mintaértékű elemek a Gyermelyi több évtizedes történetében, amelyek követésére buzdítaná a hazai mezőgazdasági, illetve élelmiszer-ipari vállalkozásokat?

gyermelyi

 

 

Dr. Fazekas Sándor: A Nemzeti vidékstratégia több olyan célt fogalmaz meg, amelyek Gyermelyen a vállalat több évtizedes múltja során fokozatosan megvalósultak. Elsőként a jó minőségű, hazai mezőgazdasági alapanyagból történő, kiváló minőségű élelmiszer előállítását említeném. A Gyermelyi tésztát minden vásárló keresi az élelmiszert árusító üzletekben. A vállalat az ugyancsak kiváló minőségű alapanyag biztosítása érdekében már a múltban is komoly hangsúlyt helyezett a vállalaton belüli vertikalitás kialakítására, a beszerzési és értékesítési kapcsolatok folytonos fejlesztésére. E célkitűzések – a mezőgazdasági vállalatokon belüli, valamint a vállalatok közötti integrációs, illetve alacsonyabb szinten, a kooperáción alapuló kapcsolatok létrejötte, annak elősegítése – a Nemzeti vidékstratégia fontos szempontjai között szerepelnek. Napjainkban nemzetgazdasági és vállalati szinten egyaránt nő az élelmiszer-gazdaság által előállított hozzáadott érték nagysága, valamint a vidéki foglalkoztatottság.

Cél a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek hazai és nemzetközi piacainak visszaszerzése, fogalmazta meg nemrégiben. Ennek érdekében mely lépések, intézkedések lehetnek a leginkább eredményesek?

Meggyőződésem, hogy a kiváló minőségű hazai alapanyagból előállított élelmiszerekkel vissza gyermelyifogjuk szerezni az elvesztett hazai és külföldi piacaink jelentős részét, és egyben további exportpiacokat is szerezhetünk. Mezőgazdasági termelésünk ökológiai adottságai gyakorlatilag valamennyi termék esetében – ha ahhoz megfelelő színvonalú termeléstechnológia is társul – biztosítják a kiváló alapanyagot. Kétségtelen, hogy az élelmiszeripar egyes területein van mit javítani. Tekintettel arra, hogy egyrészt az élelmiszer-ipari vállalatok döntő mértékben külföldi tulajdonban vannak, másrészt az Európai Unió az élelmiszeripart a versenyszféra részeként kezeli, ezért e területen csak közvetetten tudunk hatást gyakorolni. Ugyanakkor az egyes, a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi értelemben vett növekedését szolgáló programok – ilyen például a sertésprogram – a feldolgozóipar fejlődésére is serkentőleg hatnak. Meggyőződésünk – és ezt már jelenleg is számos példa mutatja –, hogy a családi gazdaságok a saját alapanyag-termelésük bázisán kiváló minőségű termékeket képesek előállítani. Mint például a gyümölcslekvárok és szörpök, savanyúságok, sajt és különböző tejtermékek, de az élelmiszeripar nehéziparának számító húsipari tevékenység keretében is széles piaci skálájú e gazdaságok termékkínálata.

Milyen lökést, eredményeket várnak a magyar értékek hazai és külföldi elismertetésében a hungarikumtörvénytől? Hogyan kívánják népszerűsíteni határon innen és túl?

Nemzeti örökségünk összegyűjtése és védelme kiemelten fontos a kormány számára, mivel szellemi, kulturális javaink, szokásaink, jelképeink és egyedi termékeink felkutatása, megőrzése és nyilvántartása a nemzet összetartozási tudatának erősítését szolgálja. Az elfogadott hungarikumtörvény elősegíti a nemzeti örökség tiszteletét és fenntartását, valamint keretbe foglalja a főbb szabályozási irányvonalakat. A nemzeti érték a magyarsághoz köthető, felhalmozott és megőrzött szellemi, anyagi, természeti, közösségi értéket vagy terméket jelöl. A nemzeti értékek körébe tehát valamennyi magyarországi és külhoni értékünk beletartozik, és azok adatai a Magyar értéktárba kerülnek. A hungarikum olyan, önálló kiemelésre méltó nemzeti érték, amely jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét jelenti, belföldön és külföldön általánosan ismert, elismert produktum vagy természeti érték. A törvénnyel kapcsolatban fontos elvárásunk, hogy általa erősödjön a nemzeti öntudatunk, egységünk, ismerjük és legyünk büszkék értékeinkre, arra a teljesítményre, amelyet az itt élő, innen származó emberek a világnak adtak. Fontos, hogy fiataljaink, a felnövekvő nemzedékek is ismerjék és büszkén képviseljék elért eredményeinket, kapcsolódjanak az értékmegőrző, teremtő folyamatokhoz. gyermelyiAz sem elhanyagolható szempont, hogy igen sok olyan értékkel rendelkezünk, amelyek a jelenlegi profitorientált világban feledésbe merülhetnének, míg figyelemráirányítással és fejlesztő munkával ismét fontos helyet kaphatnak mindennapi életünkben. A program beindításával egyidejűleg annak hazai és határon túli megismertetését is tervezzük. Fontos, hogy mindenki számára egyértelművé váljanak a nemzeti értékeink! Természetesen a külföldi népszerűsítés középpontjában a hungarikumok lesznek, de belföldön legalább ekkora teret kapnak a Magyar értéktár és a helyi értéktárak elemei.

Mit vár a Vidékfejlesztési Minisztérium a Földet a gazdáknak programtól? 

A Földet a gazdáknak program keretében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez és nemzeti parkokhoz tartozó földek közül hirdetünk meg pályázati úton további 200 ezer hektár földet, amelyekre vonatkozóan a jelenleg érvényes bérleti szerződések 2017. március 31-ig lejárttá válnak. Ezzel a programmal már előzetes felkészülési lehetőséget kívánunk biztosítani a majdani földhasználóknak. A programmal a kis- és nagybirtokok arányát kívánjuk javítani, 80-20% százalékos megoszlásban a kisbirtokok javára.

Ön szerint melyek a magyar mezőgazdaság lehetséges kitörési pontjai, illetve a jelenleg a legégetőbb problémákkal küzdő területei?

A lehetséges kitörési pontok közült kiemelten szólni kell a mezőgazdaságunk birtok- és üzemi gyermelyiviszonyait érintő tervezett reformokról, amelyek törvényi szintű megalapozása zajlik napjainkban. Az e területre vonatkozó munkák már igen előrehaladott, mondhatnám, szinte már kész állapotban vannak. Ugyancsak a kitörési pontok egyike lehet a már említett, kiváló, hazai alapanyagból készült élelmiszerek itthoni, valamint külföldi értékesítési lehetőségeinek további javítása. Az egyik probléma a rendszerváltás óta elhúzódó feladatként van jelen mindennapi életünkben. Hiszen intenzív mezőgazdasági termelésről egy ország esetében nem beszélhetünk az öntözési feltételek biztosítása nélkül. A probléma megoldására a Vidékfejlesztési Minisztérium megalkotta Nemzeti vízstratégiát, amelyet roadshow keretében népszerűsítünk és egyben társadalmi vitára bocsátottunk. Ez jelenleg is zajlik, várjuk mindenki véleményét. Nyitottak vagyunk minden megoldásra, ami a stratégia megvalósítását szolgálja.

Tóth Béla, a Gyermelyi Zrt. igazgatója

Milyen jelentősége van, milyen változást hoz, illetve kapacitásnövekedéssel jár az új malom átadása, illetve a beruházások miként befolyásolták a foglalkoztatottak számának alakulását?

gyermelyiTóth Béla: Az új malom napi 200 tonna lágy búzát, illetve 150 tonna durumbúzát képes megőrölni. Ez azt jelenti, hogy a kapacitásunk legalább ötven százalékkal növekszik a beruházással. Ezáltal bővíteni tudjuk piaci jelenlétünket, ugyanis az utóbbi időszakban a korábbi malommal már elértük akkori lehetőségünk felső határát. Az új malom kapcsán nagyon fontos az is, hogy a durumőrleményt immár magunk állítjuk elő, így az utolsó meghatározó tésztaipari alapanyagunk is házon belülről származik. Ezzel a lágy búzához hasonlóan a durumbúza esetében is a teljes termékpályát átfogó vertikum jön létre, amelyet a vetőmagtermeléstől kezdve cégünk végez és felügyel. A jelenlegi és a korábbi beruházások érdemben nem bővítették a közvetlen munkavállalói létszámot, 440 munkatársunk dolgozik a vállalatcsoportnál. Az egyes termékpályáinkon korszerű, nemzetközi szinten is versenyképes, zömében automatizált technológiákat használunk, amelyek éppen a hatékony munkaerőigényről szólnak. Viszont mindenütt növeltük a tevékenységméretet, így a növekedésnek köszönhetően nem volt leépítési kényszerünk, sőt kismértékben emelni is tudtuk a létszámot. Az új malomnál három fővel nőtt a munkavállalók száma, azonban az alapanyagigény növekedésének és a durumintegráció kialakításának köszönhetően harminc-negyven új búzatermelő partnerünknek – és munkavállalóiknak – jelent biztos felvevőpiacot és megélhetést.

Minek köszönhető a Gyermelyi töretlen fejlődése, mi a sikertörténet nyitja?

Nincs titok. Elkötelezett, hozzáértő emberekkel, áttekinthető struktúrában működő, a vevő érdekeit szem előtt tartó termékpályákat próbálunk működtetni. A megtermelt eredményt folyamatosan visszaforgatjuk, hogy egyre nagyobb méretben, egyre hatékonyabb előállítás mellett fokozni tudjuk versenyképességünket. Mindig keressük az előrelépési lehetőséget, akár a gyártás, akár a logisztika, akár a kereskedelem területéről van szó. A következetes, hozzáértő munka egészséges kockázatvállalással és kis szerencsével kiegészítve előbb-utóbb eredménnyel kell, hogy járjon.

Melyeket tartja a legfontosabb, leginkább meghatározó lépéseknek, mérföldkőnek számító beruházásoknak a Gyermelyi történetében? Milyen beruházásokra készülnek idén az új malom átadása után?

Az állattartási tevékenységnek a nagyüzemi tojótyúktartásra való szakosítása volt az első bátorságpróba az 1960-as években, mert nem igazán volt hagyománya a szövetkezetben, ugyanakkor ez kecsegtetett a legnagyobb eredménnyel. Aztán a tojás hozta magával a takarmányüzemet, majd 1971-ben a tésztagyárat. 1989-ben elindult az első malom, amely a tésztagyár minőségi lisztellátásában kapott kulcsszerepet, valamint meghonosított egy új ipari tevékenységet a vállalatunknál. 2001-ben átépült a malom, és immár a tésztagyár teljes tésztalisztigényét kiszolgálta, így mind a tojás, mind a liszt tekintetében zárt rendszer jött létre. 2006-ban megépült az új tésztagyár, amely méretét, technológiáját illetően is versenyképes európai üzem. A most átadott, új malommal pedig már a durumtésztáink is saját alapanyagból készülnek. Emellett komoly beruházásaink voltak az alapanyag-termelésben is. Az elmúlt években több milliárd forintot fordítottunk a tojástermelés korszerűsítésére, valamint a növénytermesztés fejlesztésére. Az idén a megnövekedett alapanyag-felhasználás miatt 32 ezer tonnás gabonatárolót építünk. Év végére elkészül egy új, 100 ezer férőhelyes tojóól, valamint tíz új kombájn vásárlásával befejeződik a betakarítógép-park cseréje.

Hogyan tudták elérni, hogy a nagy privatizációs „viharok” közepette a Gyermelyi a mai napig kizárólagos magyar tulajdonban maradt? Miként alakult a kezdetektől a mai napig a tulajdonosi összetétel?

Bár voltak kérők, de nem volt kérdés, hogy ebben a közösségben kell tovább dolgozni. A rendszerváltáskor a piacra, a tevékenységeinkre koncentráltunk, magunknak és egymásnak is bizonyítani akartuk, hogy az elődeinktől átvett vagyont gyarapítani tudjuk. A megtermelt eredményt folyamatosan a cég fejlesztésére fordítottuk, így sokakkal ellentétben nem kerültünk kényszerpályára, és a saját kezünkben maradt a döntés lehetősége. A tulajdonosok száma 800-ról 400-ra csökkent, de többségük továbbra is Gyermelyhez kötődő, köthető, sokan közülük aktív szerepet vállalnak a mindennapi munkában, akár fizikai munkásként, akár vezetőként. A munkatársakban meglévő tulajdonosi szemlélet és az erős elkötelezettség fontos szerepet játszik a Gyermelyi-vállalatcsoport piaci sikereiben.

A Gyermelyi exportárbevétele 2010-ről 2011-re több mint kétszeresére növekedett. Ez a robbanásszerű gyarapodás sejtetni engedi, hogy ennek hátterében az exportstratégia változása húzódik meg. Igaz ez? Ha igen, mi ennek a lényege?

Az elmúlt években végrehajtott beruházások jelentős kapacitásnövekedéssel jártak. Ezek hatékony kihasználása az export volumenének növelése nélkül nem lehetséges. Belföldön a brandforgalom növekedési lehetősége már korlátozott, ezért az elmúlt években nyitottunk a kereskedelmi márkák gyártása és az export felé. A gyártóbázisunk fejlesztésén túl folyamatosan fejlesztjük logisztikai tevékenységünket is, részben ennek is köszönhető, hogy a korábbinál nagyobb távolságokra is versenyképes áron tudjuk eljuttatni termékeinket. Az export bővítése során alapvetően a környező országok piacaira koncentrálunk.

Mely területre kívánnak leginkább összpontosítani a termékfejlesztési, innovációs tevékenységükben?

Termékfejlesztéseink a két fő termék, a tészta és a liszt köré csoportosulnak. Az a cél, hogy minden reálisan elérhető fogyasztói szegmens számára tudjunk kiváló ár-érték aránnyal bíró, versenyképes kínálatot biztosítani. Egyre fontosabb az egészségtudatos táplálkozás, ezen a területen is fut aktuális fejlesztési projektünk. Innovációs tevékenységünk sokrétű. A minőségi alapanyaggal való ellátástól az újszerű malomipari megoldásig sok mindennel foglalkozunk, ami alaptevékenységeinkhez kötődik és a fogyasztó számára értéktöbbletet nyújt.

 

Császár László
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer Szaklap)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél