hirdetés
hirdetés

A helyi termék még nem hívószó

Furcsa helyzetnek tűnik, de ha az ember bemegy bárhol az országban egy nagyobb élelmiszerboltba, elvétve talál csak olyan terméket vagy terményt, amely az adott település környékéről, vagy akár csak az ottani tájegységből származik. Miért nem lehet Csopakon csopaki bort kapni? Kecskeméten kiskunságit? Balatonvilágoson Hedon söröket? Vagy mégiscsak lehet?

hirdetés

A cikk eredetileg a Kreatív nyári, gasztro tematikájú lapszámában jelent meg.

„Majdnem minden településen megtalálhatók vagyunk a Balaton körül, de éttermekben vagyunk a legerősebbek. A talán legismertebb balatoni étterem, a Kistücsök például idéntől kezdődően Hedon söröket csapol” – mondta el a Kreatívnak Kiss Balázs, a balatonvilágosi Hedon sörfőzde területi vezetője, amikor arról kérdeztük, hogy mennyire jellemző a lokális elérhetőség az egyik legismertebb vidéki, kisüzemi sörfőzde termékeire. Elmondása szerint nem csak a fine dining vonalon, hanem parti büfékben is meg lehet találni az italaikat, elsősorban a pilzeni típusú Balatonvilágosit és a Helmut nevet viselő német búzasört. Itt is van tehát az első válasz az imént feltett kérdésünkre: a HoReCa, azaz a vendéglátóipari egységek jelentik talán a legfontosabb helyi piacot a termelőknek. Ezekbe egyesével, helyi szinten lehet értékesíteni, helyi vezetőkkel kell tárgyalni, ilyen szempontból egyszerű esetek.

Hedon sörök - Forrás: Facebook
Hedon sörök - Forrás: Facebook

Amikor arról kérdezem, mi a helyzet a kiskereskedelmi egységekkel, kiderül, hogy ott már komplikáltabb a helyzet. A kisboltokba, helyi ábécékbe a legegyszerűbb bekerülni, ott szintén csak egyetlen tulajdonossal kell letárgyalni a dolgot, az élelmiszerláncok viszont már jóval bonyolultabb beszerzési lánccal rendelkeznek. Ennek ellenére van olyan Spar üzlet Siófokon, ahol lehet Hedon söröket kapni, de ennek is elsődleges oka, hogy egy Spar partnerről van szó, ahol a beszerzésnek csak egy bizonyos része érkezik a központi raktárból, egy bizonyos százalékát saját hatáskörben intézik. Ebbe a bizonyos százalékba sikerült bekerülnie a közelben főzött Hedon söröknek. „A Spar országos készletébe még nem sikerült bekerülnünk, de próbálkozunk” – tette hozzá Kiss Balázs. Szintén hasonló a helyzet több környékbeli CBA üzlettel, például a Balatonakaliban, a Fék üzletházban található CBA-val: a bolthálózat franchise-rendszerben való működése miatt itt sem száz százalékot tesz ki a központi beszerzés, beszállítóként lehet tárgyalni a helyi vezetéssel.

A fentiek mellett vannak olyan élelmiszerláncok, ahová már bekerült a sörmárka, de ezeknél sem lokáció alapján dől el, hogy hol lehet Hedont kapni. Ilyen a budapesti Manna ABC hálózata, de Kiss azt is elmondta, hogy idén az Auchan, a Metro és az Aldi hálózatába is bekerülnek a Hedon sörök egy nagykereskedőn keresztül. Ahhoz pedig, hogy ez a névsor tovább bővülhessen, immár nekik is bővülniük kell: a főzde kapacitásmaximumát ugyanis ezzel nagyjából el is érték.

Mennyiség és minőség

Látható tehát, hogy az olyan nagy láncoknál, mint a Tesco, a Spar, az Auchan, a Metro, az Aldi vagy a Lidl, központi beszerzés van. Míg a szintén nagy és országos, de részben vagy egészben franchise-rendszerben működő láncoknál – mint a CBA, Coop, Reál – nyílik ugyan lehetőség helyi termékeknek bekerülni a polcokra, de információink szerint ezek a cégek még ugyanúgy megkérik a kiskereskedelemben megszokott árengedményeket és polcpénzeket, valamint intenzív direkt sales-tevékenységet is igényelnek, hiszen ha nem központi beszerzésből megy az áru, akkor az egyes boltok vezetőségével egyenként kell letárgyalni a dealeket. Márpedig egy kisvállalkozásnak, legyen az sörfőzde, borászat, zöldség-gyümölcs kistermelő vagy húsüzem, nem mindig van kapacitása arra, hogy több főállású értékesítő munkatársat alkalmazzon.

Ott van ugyanakkor az imént említett mennyiség kérdése is, amely összekapcsolódik a minőségi követelményekkel. „El kellett érni, hogy kellőképp sterilen tudjunk sört főzni, és garantálni a legalább egyéves szavatossági időt. Egyszerre van szó minőségi színvonalról, minőségbiztosításról, illetve minőségi konzisztenciáról, vagyis, hogy ugyanabból a sörből egy 2-3 hónappal később készített főzet is ugyanolyan ízű legyen” – ezt már Szilágyi Tamás, a Mad Scientist sörfőzde egyik alapítója mondta nekünk.

Mad Scientist - Középen Szilágyi Tamás - Forrás: Facebook
Mad Scientist - Középen Szilágyi Tamás - Forrás: Facebook

Elárulta azt is, hogy ma már a hipereknél is van egy csapat, akik kóstolgatják a kisüzemi söröket, hogy melyeket vegyék fel a választékukba. A Mad Scientist a kisüzemi főzdék között a nagyobbak közé tartozik itthon, úgy háromezer hektolitert termelnek egy évben, ebből pedig tudnak olyan mennyiségben szállítani, ami értelmezhető egy Tesco számára, illetve ezen a piacon erős márkanévnek számítanak, ami szintén előny a hipereknél. A Tescóban viszonylag állandóan ott van több termékük, közte a Jam72 nevű zászlóshajó-sörük, de néha az Aldiban, az Auchanban, a Metróban és a Sparban is felbukkannak a söreik, bár ők is egy nagykereskedő partneren keresztül jutnak be ide. A lokalitásra viszont így már nincs ráhatásuk, az üzletláncok központi logisztikáján múlik, hol lehet kapni Mad Scientist söröket.

Elégedetlen kecskemétiek

„Három tényező alapján döntjük el, hogy felveszünk-e egy bort a kínálatunkba: megkóstoljuk, beszélgetünk az emberrel, aki készíti, és megnézzük a szőlőbirtokot” – mesélt a Bortársaság beszerzési gyakorlatáról Kovács Gergely beszerzési vezető. A saját borboltokkal is rendelkező, illetve a kiskereskedelmi láncoknak egyaránt szállító Bortársaságnál Kovács elmondása szerint kifejezetten keresik a tehetséges, kicsi borászatokat, és figyelnek is arra, hogy saját boltjaik rendelkezzenek helyi, regionális kínálattal.

Forrás: Bortársaság Facebook
Forrás: Bortársaság Facebook

„A vásárlóinknak fontos, hogy a boltjainkban kaphassanak olyan bort, amit az adott régióban készítenek. A kecskeméti üzletünkben például kifejezett igény mutatkozott rá, hogy legyenek kiskunsági borok a választékban, ezért három-négy hónapon keresztül kóstolgattunk borokat a régióból, mire kiválasztottuk azokat, amik bekerültek a kínálatba” – meséli Kovács. Így bukkantak rá például a soltvadkerti Eredet és Csanádi pincékre is. De a balatonfüredi boltjuk kínálatához is végigjárták a Balaton-Felvidéket, itt is találtak olyan kis helyi pincéket, mint amilyen a Zelna vagy a Dobosi, akiknek a borait nem is hozzák fel a központi raktárba, hanem a borászok közvetlenül szállítják a füredi üzletükbe. „Ezekkel a kis borászatokkal ezután foglalkozunk is. Elkezdődik egy storytelling a fórumainkon, üzleteinkben, hogy melyik borász miért érdekes, miről szól, mi a filozófiája. Ezt egy Tescóban, Aldiban, Auchanban kevésbé tudnánk megtenni” – mondja Kovács. De ha egy bor igazán beválik, regionálisan bizonyít, és jól megy az együttműködés, lehetőség nyílhat akár országos terjeszkedésre is.

A mennyiség persze itt is kardinális kérdés. A kereskedelmi láncoknak csak bizonyos méret fölött tudnak értékesíteni bort, míg saját boltjaikban, regionálisan, fontosnak érzik, hogy a kicsikkel is foglalkozzanak. „Van olyan borász, akitől 24-48 palackot veszünk át. Mit kezdene ezzel egy áruház?” – teszi fel a némileg költői kérdést Kovács, más megkérdezettjeink pedig hozzáteszik, hogy elég komoly kötbérekre is számíthat, aki a megállapodásban rögzített mennyiséget nem tudja leszállítani a láncoknak, már csak ezért sem válnak sokan Tesco vagy Spar-beszállítóvá.

A regionalitás persze itt sem merül fel. A Bortársaság által a „nagyoknak” eladott borok bekerülnek a központi árukészletbe, onnantól kezdve a logisztikában már nem kap szerepet, hogy honnan származik a bor. Nem lesznek nagyobb eséllyel pannonhalmi pincék borai a győri Tescóban vagy Sparban, mint a szolnokiban. Úgy tűnik, ez teljesen általános működése a piacnak, és még a termelők is elfogadják, hogy ezeknél a mamutcégeknél így működik a struktúra. A franchise vagy partnerségi alapon működő láncokhoz talán be lehet kerülni, de akkor a már említett, intenzív helyi értékesítésre van szükség, amit – illetve a kiskereskedelmi láncok által kért polcpénzeket és árkedvezményeket – megint nem minden kistermelő engedheti meg magának.

Mit mondanak a boltok?

A témában természetesen megkerestük a legnagyobb kiskereskedelmi láncokat is. Válaszaikból nagyjából az körvonalazódott, amit a termelőktől és beszállítóiktól is megtudtunk: hogy a központi beszerzés és a lokális beszerzés nehezen összeegyeztethetők abban a volumenben, amivel ezek a cégek dolgoznak. Amire láthatóan erős a törekvés – vélhetően a vásárlói igényeknek megfelelően –, hogy még a külföldi tulajdonú cégek is igyekeznek a lehető legtöbb magyar terméket felvenni a kínálatukba.

A Lidl például egy Beszállítói Akadémia névre keresztelt programot indított, aminek a lényege, hogy edukálják és támogatják a hazai termelők, vállalkozók Lidl-beszállítóvá válását. A 2013-ban indult program eredményeként jelenleg 2500 féle magyar termék kapható a Lidlben, ezek 320 magyar beszállítótól származnak, és az élelmiszerek között jelenleg több mint 60 százalékos a magyar termékek aránya. Sőt, a Lidl ezeket külföldre is kivitte: mára 135 magyar beszállító 406 féle terméke érhető el 12 európai országban.

Azt viszont, hogy miért nem lehet olyan badacsonyi borászok borait kapni egy tapolcai üzletben, ami másik boltban nem található meg, legjobban az Alditól kapott válasz magyarázta meg: „A magyar Aldi zöldség-gyümölcs, továbbá friss hús és tejkínálatának jó része magyar forrásból kerül a polcokra. A beszállítás során standardizálásra törekszünk, a beszállítóinknak olyan követelményeknek kell megfelelniük, aminek a helyi kistermelők gyakran nem tudnak eleget tenni. Az alacsony árakat akkor tudjuk garantálni, ha a termékeket központilag, nagy mennyiségben szerezzük be, és ezek az óriási mennyiségek is sokszor teljesíthetetlen feladat elé állítják a helyi beszállítókat. A központi beszerzés és egységes szortiment másik előnye, hogy minden egyes vásárlónknak – éljen az ország bármely pontján – ugyanazt a minőséget és áruválasztékot tudjuk nyújtani, ugyanannyiért. Éppen ezért nincs szelektív szortiment, nincs olyan, hogy egy adott termék csak egy régió Aldi-üzleteiben elérhető, így ha egy termék bekerül, akkor országosan kerül be az Aldi választékába. A beszállítás a központi beszerzés miatt Biatorbágyra történik, nincs jelentősége annak, hogy hol van az üzem. Ez alól csak a helyi pékségek jelentenek kivételt, ott valóban direktben történik a beszállítás az adott üzletbe.”

Az Aldi kitelepülése a Sziget Fesztiválon
Az Aldi kitelepülése a Sziget Fesztiválon

A cég válasza azonban egy másik, talán még érdekesebb vonatkozásra is rávilágított: „Egy-egy üzletre, régióra nemcsak azért nem éri meg helyben előállított termékekre szerződni, mert elveszik az árelőny, illetve nem tudjuk minden vásárlónknak ugyanazt a szortimentet és minőséget nyújtani, hanem mert ma Magyarországon – ellentétben például Ausztriával, ahol ez most nagyon divatos – a helyi termék még egyáltalán nem hívószó. Ausztriában a vásárlók szívesen adnak ki többet, ha környékükön termelt almát vagy bio tökmagolajat vásárolhatnak. Itthon is egyre tudatosabban keresik ugyan a vásárlók a magyar terméket, de a helyi eredet – egyelőre – nem értéknövelő hatású a fogyasztók számára.”

A cikk eredetileg a Kreatív nyári, gasztro tematikájú lapszámában jelent meg.

Szerényi Szabolcs, Kreatív, főszerkesztő-helyettes
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cik[210863] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél