hirdetés
hirdetés

A kisboltok lemorzsolódnak?

A pénzügyminiszter és az innovációs miniszter is elégedetlen a magyar vállalkozások teljesítményével, holland példára utalva – tájékoztat a blokkk. De hát nem kell ehhez Hollandiába menni. Itthon a boltok között több mint kétszeres az egy főre jutó árbevétel különbsége.

hirdetés

Egy holland munkás kétszer annyi értéket állít elő, mint egy magyar, itt hatékonysági problémák vannak. A legfontosabb feladata a kormánynak, hogy a magyar vállalkozások többet állítsanak elő, nagyobb hatékonysággal.   A vállalkozói szektorban a számok és a mindennapi tapasztalatok alapján is jókora elmaradásban vannak a magyarok. Varga Mihály és Palkovics László miniszterek beszéltek erről egyebek mellett Tusványoson, az Index tudósítása szerint.

Az elmúlt időszak magyar gazdasági teljesítményét legnagyobb súllyal a fogyasztás bővülése pumpálta felfelé. A keresetek növekedése kétszámjegyű, költekeznek is a családok szépen, ami persze felfelé húzza a GDP-t is. A felületes szemlélők azonban már nem gondolnak arra, nem pusztán arról van szó, hogy a boltosnál szépen csörög a kassza, azért a kereskedőnek is van munkája és ráfordítása, költsége is bőven. A polcra való árut meg kell venni a termelőtől, gyártótól, ami a legnagyobb ráfordítás a boltban. Ki kell fizetni a bért is, az a boltokban is szépen emelkedett eddig, sokkal gyorsabban, mint az árbevétel, és minden más működési költséget is. És az áfával is el kell számolni, a nagyobbrészt 27%-os kulcs szépen hoz a költségvetés konyhájára is. Egyébként ez is versenyképességi tényező.

A nyugtát bogarászva a boltban hagyott pénznek mindössze a negyede a kereskedőé az átlagot tekintve, a többi a már említett módon a beszállítóké és az államé. 2017-ben a 10 426 milliárd forintnyi kiskereskedelmi forgalomból 2710 forintja maradt a boltosnak kifizetni a különféle költségeit, ráfordításait.

Bolt és bolt nem egyforma

A legutóbbi statisztikai adatok szerint a boltok száma 132 ezer. Ebből 71 ezer olyan, ahol ez az egy szem bolt a vállalkozóé, ennyi az egy boltból álló vállalkozások száma a kiskereskedelemben. Már ebből is kitűnik, hogy a túlnyomó többség kisvállalkozás. A húsz boltnál többet működtető, 138 nagyobb lánc 11 ezer üzlettel rendelkezik. Ebben a körben nem csak multi, hanem nagyobb hazai láncok is benne vannak. A külföldi tulajdonú boltok száma egyébként 10 ezer körül mozog, de köztük is vannak kisebbek.

A versenyképesség oldaláról nagyok a különbségek a boltos világban. Elöljáróban azért meg kell jegyezni, hogy a boltos kiskereskedelem sajátossága szerte a világban, hogy mindenütt fellelhetők egymás mellett a kisebb és nagyobb boltok, az arányok persze országonként eltérőek. És a kisbolt mindenütt eleve hátránnyal indul, persze nem mindegy, hogy ez mekkora.

A magyar boltos világ gondja, hogy bár a kormány próbálta egyes adminisztratív korlátozásokkal fékezni a nagy láncok terjeszkedését, önmagában ez semmit sem segített javítani a kisboltok versenyképességét. Pedig ez nagyon rájuk férne, hiszen a digitalizáció előnyeit most nem is mérlegelve (a pénzügyminiszter szerint sokuknak még honlapja sincs) már az is sokat számít, hogy a meglévő, de sajnálatos módon sokszor elavult eszközeiket milyen költségekkel tudják működtetni (például hűtőberendezés, szállítóeszköz), vagy például van-e pénzük vonzóbbá tenni egy kirakatot.

És a bérköltségeket sem bírják sokan, ezért is látni sok „rögtön jövök" táblát a kisboltokban, ami annak a mutatója, hogy ott már csak egy eladó dolgozik (vagy maga a tulajdonos). A boltmegszűnések száma pedig nem csak arra utal, hogy elaprózott a magyar bolthálózat, hanem arra is, hogy versenyképességben gyengék a kicsik, évente több ezer bolt zár be végleg (az elmúlt öt esztendőben 16 ezer).

Tehát lenne mit javítani a kisboltok versenyképességén, pénzt adva például a technikai fejlesztésekre (bár apróságnak tűnik, de sok esetben még egy ügyes honlap is segítség lehet), de az adókedvezmény is rájuk férne. A kata, kiva nem kereskedelemre szabott, a már említett nagy beszerzési költségarány mellett, de egy kisboltos átalányadózás sokaknak segítség lenne, az eddiginél nagyobb járulékcsökkentésről nem is beszélve.

Még mindig jobb, ha valaki kevesebb járulékot fizet, mint ha semmit, mert be kell zárnia.

A legjobban a boltos kereskedők versenyképességbeli különbségeit az egy főre jutó árbevétel mutatja. A blokkk.com gyűjtésében az élelmiszer kereskedők körében ráadásul az általában jobban teljesítő magyar láncok vállalkozásai szerepelnek példaként, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a különbségek ennél nagyobbak. És vannak különbségek a magyar láncokon belül is. A legjobban teljesítő magyar CBA-s Krupp és Társa valamint az Aldi között több mint kétszeres a különbség:

    

árbevétel

(milliárd forint)

létszám 

(fő) 

forgalom

egy főre (millió forint)

 CBA                                      

 Krupp és Társa

21,3

773

28

 Vörösvár

14,8

582

25

 Halmschláger

9,4

406

23

 CBA-Remiz-Ker

3,2

127

25

 +Dick Ker 

1,6

79

20

 COOP      

 Unió Coop

30,3

1.663

18

 Szolnok-Coop

27,1

1.429

19

 Coop Star 

19,3

895

 22

 Univer Coop

11,7

504

23

 Móri Áfész

0,4

25

16

 Reál Hungária           

 Élésker 

8,8

426

21

 Kisalföld 

5,6

301

19

 Szilvási és Társa

4

247

16

 FE-ZO 

3,7

141

26

 G'Roby Buda 

1

41

26

 multi láncok

 Aldi 

170

2.561

 66

 Penny Market

212

3.408

62

 Spar 

478

12.814

 37

Elektronikus Beszámoló Portál, forgalom: nettó, milliárd forint, létszám: összes foglalkoztatott, egy főre jutó forgalom: millió forint, bérköltség: egyéb kifizetés és járulék nélkül

A multi láncok közül eddig az Aldi, a Penny és a Spar tette közzé 2017-es beszámolóját, a többiek (Auchan, Lidl, Tesco) pénzügyi fordulónapja nem december 31., hanem későbbi.

(forrás: blokkk.com)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél