hirdetés
hirdetés

A kormány további intézkedéseket tervez a kiskereskedelemben

További piacbefolyásoló intézkedéseket tervez a kormány a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmében. A több területen újszerű előírásokat tartalmazó javaslatok várhatóan kora ősszel kerülnek a kabinet elé, és érintik egyebek mellett a munkaerőhiány kérdését is – értesült a Magyar Idők.

hirdetés

Indokoltnak tartja a kormány, hogy újabb piaci intézkedésekkel tovább csökkentse a hazai vállalkozások versenyhátrányát a kiskereskedelemben. A közeljövőben napirendre kerülhetnek olyan ágazati előírások, amelyek megoldják egyebek mellett a munkaerő elvándorlása vagy a szakemberhiány miatti problémákat is a nagyáruházakban – jelentette ki a Magyar Időknek a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa. Szatmáry Kristóf közölte: amennyiben szükséges, az állam több területen beavatkozik a piaci folyamatokba a fogyasztók kényelme, a munkavállalók érdekei és a kiskereskedelem, illetve a nemzetgazdaság további fejlődése érdekében.

A miniszteri biztos szerint azért is van alapjuk az újabb intézkedéseknek, mert mostanra igazolódott, hogy a vasárnapi boltzárral egy időben született korábbi korlátozó rendelkezés sikeres volt, a multiláncokat tisztességesebb adófizetésre ösztönözte. Ezzel utalt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter indítványára, amelynek értelmében 2018-tól megvonhatják a napi fogyasztási cikkek árusításának jogát attól az 50 milliárd forintnál nagyobb árbevételű vállalattól, amely két egymást követő évben papíron veszteséget mutat ki.

Maradt pénz a Tescónál

– A nagy láncok közül akadt, amelyik éveken át talicskázta ki az országból az adózatlan bevételeket, miközben alig fizetett társasági nyereségadót a kimutatott veszteségek miatt. Hosszú évek alatt felhalmozott, több tíz milliárdos nagyságrendű mínuszok után a múlt évben az összes jelentős forgalmú piaci szereplő nyereséges működésről számolt be. Ez a korábbi adóelkerülés elismerése – fogalmazott a miniszteri biztos. Annak kapcsán mondta ezt, hogy a hét elején az áruházláncok közül utolsóként megjelent a legnagyobb piaci szereplő, a 208 áruházat jegyző Tesco-Globál Áruházak Zrt. tavalyi üzleti évéről szóló jelentés. Eszerint az előző évben a magyarországi leányvállalat adózás utáni eredménye 13,2 milliárd forintra emelkedett az egy évvel korábbi 68 milliárd forintos, illetve az azt megelőző év 43 milliárdos vesztesége után.

A Magyar Idők korábban megírta: a Tesco mellett valamennyi nagy üzletlánc növelte forgalmát a kötelező vasárnapi munkavégzés tilalmának évében. Szatmáry Kristóf szavai szerint az, hogy a bezárás miatti fenyegetettség hatására a láncok idén pozitív eredményeket jelentettek, igazolja, hogy van értelmük a piacbefolyásoló állami lépéseknek.

Brüsszelnek ez sem tetszik

Emellett van értelme felvenni a harcot Brüsszellel is, ahol szinte valamennyi kereskedelmi rendelkezés miatt kötelezettségszegési eljárások indultak a magyar kormány ellen. Emlékezetes, hogy a kétévnyi veszteség miatti piaci tiltás ellen tavaly az Európai Bizottsághoz (EB) fordult a multinacionális kereskedelmi vállalatokat képviselő EuroCommerce. Az EB elnökének, Jean-Claude Junckernek írott levelükben azt állították: a magyar kormány arra kényszeríti a tagállami kereskedőket, hogy elhagyják hazánkat és feladják itteni beruházásaikat. Szerintük az Orbán-kormány középtávú stratégiai célja a külföldi befektetők kiszorítása. Juncker nevében Daniel Calléja Crespo belső piaci főigazgató azt válaszolta: folyamatosan vizsgálják a magyar kiskereskedelmet, ezt követően indult kötelezettségszegési eljárás a törvény miatt.

A miniszteri biztos tájékoztatása szerint az eljárás jelenleg a levelezés szakaszában tart. Brüsszel azzal érvel, hogy a jogszabály korlátozza a vállalkozások letelepedési szabadságát, hol¬ott a kormány kezdettől arra számított, hogy időben nyereségbe fordulnak a mérlegek. – Az eljárást lefolytatják, azonban már így is célt ért a rendelkezés. Elképzelhető, hogy módosítani kell a jogszabályon, de abból nem engedünk, hogy valamilyen korlátozással fennmarad a tisztességes közteherviselésről szóló elvárás – szögezte le a kancellária kereskedelempolitikai felelőse. Megjegyezte: nem lehet mindent ráhagyni a piacra, ezért az eredmények arra ösztökélik a kormányt, hogy olyan új intézkedéseket hozzon az ágazatban, amelyek a már megkezdett irányba mutatnak.

A felvirágzás évének Tekinthető a tavalyi

A szigorítás leginkább a tavaly már áruházbezárásokra kényszerülő Tesco áruházláncot érintette érzékenyen. A hálózat évek óta 600 milliárd forint körüli árbevételt produkál, viszont 2013 óta több tíz milliárdos volt a vesztesége. A beszámolókból kiderül, hogy a multicég adóalapjának csökkentését nagyban segítette a svájci fióktelephez „tehermentesítés” címén kiutalt csaknem 150 milliárd forintos tétel három évvel ezelőtt. Az adatok azt is mutatják, hogy a Tescónál 2009 és 2013 között összesen 41,7 milliárd forint pénzügyi eredmény mentesült a társasági adó fizetése alól úgy, hogy a 19 százalékos kulcs helyett a tényleges társaságiadó-fizetés kulcsa átlagosan 8,2 százalék volt ebben az időszakban.

A többi nagy forgalmú áruházlánc közül a Spar, az Auchan, az Aldi és a Metro is folyamatosan veszteséges működést könyvelt el az elmúlt években, csak a Lidl és a Penny Market mutatott korábban is nyereséget. A nyilvános mérlegek szerint a Spar 2008 óta tavaly vált először rentábilissá, akárcsak az Auchan, az Aldi és a Metro üzletlánc is.

(forrás: Magyar Idők)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[192236] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél