hirdetés
hirdetés

A lineáris gazdaság vége?

A körforgásos, vagy körkörös gazdaság szerint a termékek véges élettartamát el kell felejteni - a gyártási és termékéletciklus különböző állomásaiból fordul vissza a folyamat a kiinduláshoz. A felhasználó szintjén ez karbantartást, újrahasználatot jelenthet, gyártói szinten felújítást, újragyártást vagy újrafeldolgozást.

hirdetés

2018. november 29-én hivatalosan is megalakult a magyarországi Körforgásos Gazdaság Platform, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére. A BCSDH korábbi fenntarthatósági díjátadóján olyan cégeket részesített elismerésben, és emelt ki jó gyakorlatként, mint a Heineken, a Master Good Kft. vagy a Manuli Stretch Kft.

A márkákon keresztül

Sokkal többről van azonban szó, mint a hulladék újrahasznosítása. A BCSDH szerint a gazdaságban jelentős szemléletváltás szükséges: szakítanunk kell a lineáris gazdasági modellel, azaz a hulladékra értékként kell tekintenünk, és ennek fényében érdemes átgondolnunk a gyártási folyamatot már a termékfejlesztéskor is, valamint márkaértékké kell tenni a fenntarthatóságot. A BCSDH tagvállalatainak vezetőivel közösen két ajánlást fogalmazott meg, amely segíthet az üzleti szférának megtenni a fenntartható életmód kapcsán kitűzött célok eléréséhez szükséges lépéseket. 1.Üzletimodell-váltás a fenntartható termékek és szolgáltatások versenyképessé tétele érdekében. 2. A fogyasztók szemléletformálása a márkákon keresztül a fenntarthatóság irányába.

A Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. a „Műanyagmentes május mozgalom”-ért kapott a BCSDH-tól elismerést. „A Heineken világszerte arra törekszik, hogy minél nagyobb arányban helyi alapanyagok felhasználásával készítse termékeit. Ezzel egyszerre csökkenti a gyártás ökológiai lábnyomát, és járul hozzá a helyi gazdaság megerősítéséhez” – nyilatkozta José Matthijsse vezérigazgató, a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. vezérigazgatója.

A BCSDH díjátadó rendezvényén többek között elhangzott az az egyedi vélemény is, hogy a magyar társadalom még nem elég érett a fenntarthatóságra, vagy éppen az, hogy a fenntarthatóság szükségszerűségének és annak megvalósítása között fokozódó a távolság elsősorban a közszféra tunyasága miatt.

Európában egyedülálló

A feldolgozóágazat fenntarthatósága és egészséges körforgása az élelmiszeriparban a mezőgazdaságnál kezdődik, ahol óriási problémát jelent a termőföld savanyodása és kimerülése. A Master Good Kft. többszörösen díjazott és Európában egyedülálló módszere a termőföld természetes tápanyagainak megtartását is segíti.

„A hosszú távú, tudatos építkezés része volt, hogy a csirketenyésztés és -feldolgozás teljes termékpályájához kapcsolódó minden tevékenységet igyekszünk az integráció keretein belül megoldani. Mi a körforgásos gazdálkodásban hiszünk, amely nálunk a gyakorlatban is bevált. A takarmánykeverőnek felvásároljuk a búzát, a búzaszalmából (betakarítás után a földön maradt szalma) pedig almot gyártunk, melyet a baromfitelepeken használunk. A mélyalmos baromfiistállókból származó trágyát fermentáljuk, sterilizáljuk, az így kapott fermentátumot (trágyapelletet) pedig szerves tápanyagként értékesítjük és újra a talajba juttatjuk, ezzel is hozzájárulva a körforgásos gazdaság megvalósulásához” – mondta el Ifj. Bárány László, a MasterGood Kft. ügyvezető igazgatója.

A hetente másfél millió csirkét vágó vállalat által kidolgozott, világszinten is egyedülálló módszer azt a korábbi gyakorlatot váltja ki, amelynél a mélyalmos trágyát fermentáció és sterilizálás nélkül szórták szét a földeken, így betegségeket okozó baktériumok kerültek vissza a körforgásba. Az értékes szerves trágya javítja termőföld minőségét és a növények számára nagy tápértéket képvisel, nem mellesleg pedig gépekkel lehet szórni, ami a nagyüzemi mezőgazdaság számára nem elhanyagolható szempont.

A Master Good jelenleg egy 8 ezer tonna kapacitású üzemet működtet, és most készül az Európában legnagyobb kapacitású ilyen üzem 60 ezer tonnával Nyírjákón. A hazai egyik legnagyobb kapacitású baromfi-feldolgozó üzem nem csak az újrahasznosításban jeleskedik. Az elmúlt években Kisvárdán olyan napelemparkot alakított ki, amely feldolgozóüzemei energiaellátásának 60-70 százalékát fedezi. A park kétharmada már elkészült, a többit pedig jövő áprilisban fogják átadni.

Zöldülés és nyereségnövekedés?

A körkörösség legnagyobb kihívása persze a hulladék újrahasznosítása és a műanyag felelős felhasználása. Kétezer tonnával kevesebb műanyag: tavaly összesen ennyivel kevesebb műanyag fóliát használtak fel azok a cégek, amelyek nem a hagyományos technológiával használták fel csomagolást: akár 60 százalékkal is csökkenhet a fólia felhasználása. A „nem hagyományos technológiát” esetünkben a Manuli Stretch Kft. képviseli, legyen szó szállítási vagy csomagolási tevékenységről. A Manuli Stretch a szállítási vagy másodlagos csomagolás területén működik, komplex (csomagológép és csomagolóanyag) megoldásokat kínál azon gyáraknak, amelyek termékeit elszállítják – mondta el Arató Gábor, a Manuli Stretch ügyvezetője.

„A körkörös gazdasághoz leginkább a »reduce« – azaz az anyaghasználat csökkentése – és a »recycling« – a felhasznált anyagok újrahasznosítása – mentén tudunk hozzájárulni. Tapasztalatunk szerint a műanyag fóliák felhasználása területén még mindig nagyon nagymértékű a pazarlás, a visszaforgatás még mindig csak 9 százaléknál tart, ami nagyon siralmas – ezért azt gondolom, hogy ezen a területen bizony rengeteg tennivaló van még” – hangsúlyozta.

A polietilén fóliák korlátlanul, 100%-ban újrahasznosíthatóak, persze csak ha megfelelően vannak összegyűjtve. Sok magyar gyárban rég elavult technológiát használnak, az újabbakkal azonban a felhasznált mennyiség harmadára vagy akár negyedére tudják csökkenteni a felhasznált anyag mennyiségét.

Nagyon sok múlik a megfelelő alapanyagokon és a csomagológépeken. Az alapanyagokat és így a fóliákat is kilogrammos egységáron hozzák forgalomba, és sok felhasználó hiszi azt, hogy akkor jár jól, ha a legolcsóbb egységáras terméket választja. „Léteznek azonban olyan alapanyagok, amelyekből vékonyabb, de sokkal erősebb fóliát tudunk előállítani, így ugyanazt a csomagolási feladatot 60-70 százalékkal kevesebb fóliával meg tudjuk oldani. Ennek egységára ugyan körülbelül 20 százalékkal magasabb, mint az olcsó standard termékeké, de ha 70 százalékkal kevesebbet használok belőle, akkor amellett, hogy jelentősen csökkentettem a hulladékképződést, még meg is feleztem a csomagolási költségemet” – mondja Arató Gábor. Ez nyilván komoly költségmegtakarítást is jelent ezeknek az üzemeknek, tehát ez egy olyan terület, amivel úgy tud a gyártó zöldebbé válni, hogy közben még a nyereségét is növeli.

A lényeg a felelős gazdálkodás

A jelenlegi, úngynevezett lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, aminek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.

Ezzel szemben a körforgásos modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben zajlanak, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba. A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Élelmiszer szaklap 2018/12.-2019/01.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél