hirdetés
hirdetés

A multik az ördögtől valók?

A magyarok többsége elutasítja a külföldi tőkéből megvalósuló nagyberuházásokat – derül ki a Szonda Ipsos júniusi felméréséből. A megkérdezetteknek csupán 37 százaléka pártolja a nagytőkét, 55 százalék viszont úgy véli, már most is sok a multinacionális cég az országban. A támogatók többsége egyébként egyértelműen a fiatalok, az ország nyugati régiójában, valamint a nagyvárosokban élők közül kerül ki. Az elutasító hozzáállás oka többrétű, az azonban egyértelműnek tűnik: a társadalmi státus, a lakóhely és a pártállás is befolyásolja a multikhoz való viszonyulást. (Forrás: Szonda Ipsos, 2008. 07. 03.)
hirdetés
A multinacionális cégekkel szembeni elutasításnak számos oka és jele lehet. Öltheti kör e-mailen körözött, különböző – vélt vagy valós – okokból történő, valamelyik multi elleni bojkott felhívás formáját épp úgy, mint ahogy olykor pártpolitikai csatározások témája is. Amint azt a Szonda Ipsos felmérése is mutatja, sokan tartják ördögtől való dolognak a multi cégeket, túlzónak tartják a nekik nyújtott állami támogatás mértékét, nehezményezik, hogy mennyit kapnak, és mennyit visznek ki az országból. A multiellenes közbeszéd gyakorta hallott témája, az elutasítás talán leghangsúlyosabb oka ez az érv, amelynek erejét egyféleképpen lehet csökkenteni. Nem propagandával, politikai motivációjú érvekkel, hanem azzal, hogy hasonló mértékű kedvezményeket, adó és egyéb támogatást kapnak a magyar vállalkozások is. A multinacionális cégek megítélését számos tényező befolyásolja: a legnagyobb fogyasztói bizalmat élvező, legnevesebb márkák többsége mögött multinacionális cégek állnak. Ezek a cégek adnak a jó hírükre: sokat költenek a sport és a kultúra támogatására, humanitárius célokra, szponzorációra. PR és egyéb eszközökkel igyekeznek pozitív képet kialakítani magukról a helyi fogyasztókban. Nyilván egy ilyen cég nem repes az örömtől, ha a multinacionális cégek nagy fokú elutasítottságáról olvas. Figyelemre méltó, hogy például egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a nemzetközi kiskereskedelmi láncok is kommunikációjukban arra, hogy mennyi magyar árut tartanak polcaikon. A magyar árucikk választásánál kérdés az is, hogy az adott terméknek van-e magyar alternatívája. Tovább árnyalja a képet, hogy számos olyan klasszikus magyar termék létezik, amely tulajdonosi körét tekintve már cseppet sem magyar. Ugyanakkor ismerünk számtalan olyan „multi” terméket, ami magyar alapanyagból, hazai kezek által készül, tehát bizonyos szempontból „magyar”. Vagyis, semmiképp nem fekete és fehér a kép. Ami azonban bizonyos: senki sem fog a multikra követ vetni, ha a magyar vállalkozások is az eddiginél lényegesen nagyobb, versenyképes kedvezményeket kapnak.
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél