hirdetés
hirdetés

A promóció mindent visz?

A magyarországi kiskereskedelem forgalma értékben 2,8 százalékkal nőtt 2016-ban az előző évhez képest a Nielsen által mért élelmiszer- és vegyiáru-piacon.

hirdetés

 

A magyarországi kiskereskedelem forgalma értékben 2,8 százalékkal nőtt 2016-ban az előző évhez képest a Nielsen által mért élelmiszer- és vegyiáru-piacon. Ezzel jócskán elhúzunk az európai 1,3 százalékos utolsó negyedévi átlagtól. A hazai élelmiszerpiac összességében értéket tekintve 2,3 százalékkal növekedett: mennyiségben az eladás a négy negyedév alatt összességében 1,1 százalékkal csökkent, míg az árszínvonal növekedése 3,9 százalékos volt, hangzott el a közelmúltban megrendezett két napos FMCG TOP 2017 konferencia Nielsen-előadásán.

Optimistábbak a fogyasztók, és többet is költenek

Változatlan szinten állt a magyar fogyasztók bizalmi indexe 2016 utolsó negyedévében: hasonlóan a harmadik negyedévi eredményhez 64 ponton állt, és ezzel stabilizálódott a 2015 második felére elért hatvan pont feletti eredmény (Európában év végén ez a szám 81 pont volt).

A 2016. utolsó negyedévi bizalmi index három kérdése közül a magyarok a legoptimistábban személyes pénzügyi kilátásaikat ítélték meg: a válaszadók pontosan egynegyede (25%) vélte jónak vagy kitűnőnek. Ez egy százalékpontos emelkedés az előző negyedévhez képest, ami azt is jelenti, hogy a fogyasztók több pénzt költenek el a kiskereskedelemben, hiszen kedvezőbbnek ítélik meg pénzügyi kilátásaikat.

Mi alapján választanak boltot a magyarok?

A pénzügyi kilátások általános javulása a vásárlási szokások és prioritások átrendeződését eredményezte. A magyar fogyasztók elsődleges boltválasztási szempontnak az élvezetes vásárlói élményt nevezték meg, vagyis fontos számukra, hogy széles választékból kellemes környezetben ejthessék meg a vásárlást. Ezt követi a jó ár-érték arány, vagyis az, hogy a megvásárolt élelmiszer az elvárásaiknak és a pénztárcájuknak megfeleljen. Dobogós helyen áll még a hatékonyság, ami ez esetben azt takarja, hogy az adott boltban gyorsan és könnyedén megtalálhassák a keresett terméket. Emellett továbbra is számít, hogy a legtöbb árucikkhez alacsony áron juthassanak hozzá. Szempont még, hogy lehetőleg mindent egy helyről tudjanak beszerezni, és hogy mindig készleten legyen, amit keresnek.

Magyarországon is népszerűek a saját márkás termékek: a fogyasztóknak kifejezett igényük van arra, hogy a gyártói márkák mellett jelen legyenek alternatívaként a kereskedelmi márkás cikkek is. Az árérzékeny vásárlók kiemelték azt is, hogy szeretik az akciókat, promóciókat. Kilencedik boltválasztási szempontként a friss áru és élelmiszer iránti igény is megjelent. Nem jelentéktelen a kiváló ügyfélszolgálati élmény sem.

A csatornaeloszlás is reflektál az előbbiekben vázolt átalakulásokra: a diszkontok folyamatosan mind nagyobb szeletet hasítanak ki a kiskereskedelmi szcénából. Emellett a drogériák szerepe növekszik hasonló ütemben, kilencszázalékos bővülést tapasztalhattunk az elmúlt évben. A hipermarketek stabilan őrzik pozíciójukat.

Promó mindenekelőtt?

A kereskedők rendszerint promóciókkal igyekeznek bővíteni fogyasztói bázisukat, hiszen a magyar fogyasztók kifejezetten árérzékenyek és promóciókeresők. 2015-ben Magyarországon csúcsot döntött a promóciós aktivitások és költések értéke, amit 2016-ban újabb rekord követett: százból 74 vásárlót kimondottan érdekelnek a promóciók, és nagy hányaduk (65%) tisztában van az árakkal. Jóllehet a kereskedők százmilliárdokat fordítanak promócióra, azok hatékonysága folyamatosan kérdéses. Továbbra is érdekes a vásárlási szokások átalakulása: 2016-ban a magyar fogyasztók 43%-a nyilatkozott úgy, hogy több prémiumterméket engedhet meg magának, mint egy évvel korábban. Erősen érzékelhető tehát a prémiumtermékek iránti megnövekedett kereslet (11%) a top 10 termékkategóriában, ezzel szemben az olcsóbb termékeket 15 százalékkal kevesebben veszik az élelmiszerek esetében. Vegyi áruknál kilenc százalékkal emelkedett a prémiumtermékek forgalma.

A prémiumizáció tehát a növekedési potenciál egyik fontos eleme: minél vonzóbb egy-egy új termék a fogyasztók szemében, annál inkább hajlandóak az átlagosnál magasabb árat fizetni érte. Az új trendekre (ínyenc, egészségtudatos és komfort) reflektáló termékek nemcsak hozzáadott értékkel gazdagítják magát a márkát, hanem az eladást is jelentős mértékben „megnyomják”. Az innovatív termékek, leginkább a vegyi áruk esetében, értékben tekintve közel két számjegyű piaci részesedést szereztek.

A hazai kiskereskedelemben számos változás zajlik, amelyek többsége pozitív irányba mutat. A bizakodóbb fogyasztók gyakrabban költenek, és mind nagyobb érdeklődést mutatnak a prémiumkategóriájú és innovatív termékek iránt.

Andreas Christou, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer 2017/5.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél