hirdetés
hirdetés

A világgazdaság nő, a beruházási ráta gyenge

A világgazdaság folyamatosan nő, 2010 óta a leggyorsabb ütemben bővül, de az eladósodottság mértéke veszélyesen magas, a tervezett beruházási ráták pedig túl alacsonyak ahhoz, hogy fenntartható maradjon a növekedés lendülete - figyelmeztetett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott legfrissebb előrejelzésében. 

hirdetés

A Gazdasági Kilátások című, fél évente megjelenő prognózisában az OECD azt jósolja, hogy a világgazdaság növekedési üteme idén 3,6 százalékot, jövőre 3,7 százalékot, 2019-ben pedig ismét 3,6 százalékot tesz ki. A tavaly novemberi előrejelzéshez képest enyhén, az idei GDP-növekedési ütemet 0,3 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal emelték, míg a szeptemberben közölt előzetes prognózishoz képest az idei rátát 0,1 százalékponttal javították, a jövő évit pedig változatlanul hagyták az elemzők.

Catherine Mann, az OECD fő közgazdásza rámutatott, hogy a világgazdaság nem tudja tartani a bővülés jelenlegi ütemét, ha a magánszektor nem vált gyorsabb növekedésre és nem cserélik újakra a termelési eszközöket, ami béremelkedéshez vezetne. A beruházások gyengeségének dacára a háztartások és a vállalatok számos országban nyakló nélkül vettek fel olcsó hiteleket, és nehézségekbe ütközhetnek emiatt, ha a központi bankok elkezdik szigorítani monetáris politikájukat.

"A rövid távú kilátások kedvezőek, ígéretes a fellendülés, de többet kell tenni a múlt hátrányainak leküzdésére. Strukturális és fiskális intézkedések szükségesek a hosszú távú lehetőségek megerősítésére, miközben a jegybankok elkezdik szigorítani monetáris politikájukat. Olyan reformokat kell végrehajtani, amelyek mozgósítják a magánszektor energiáit a termelékenység fokozására, a bérek emelésére és az erősebb növekedés elérésére" - hangoztatta Angel Gurría, az OECD főtitkára.

Az OECD szakértői javították az euróövezetre vonatkozó előrejelzésüket. Idén 2,4 százalékkal, jövőre 2,1 százalékkal, 2019-ben pedig 1,9 százalékkal bővülhet az euróövezet gazdasága, míg szeptemberben még 2,1 százalékos GDP-növekedést jósoltak az idei évre, 2018-ra pedig 1,9 százalékot. Németország gazdaságának növekedése az idei 2,5 százalékról jövőre 2,3, 2019-ben pedig 1,9 százalékra lassulhat, míg Franciaország hazai összterméke idén és jövőre 1,8 százalékkal, 2019-ben pedig 1,7 százalékkal gyarapodhat.

Az Európai Unióból kilépő Nagy-Britannia gazdasági növekedése lassulhat, az idei 1,5 százalékról jövőre 1,2 százalékra 2019-ben pedig 1,1 százalékra. Az OECD elemzői azt javasolták Londonnak, hogy ha csökkenteni akarja a Brexitnek a brit gazdaságra gyakorolt hatását, igyekezzen a lehető legszorosabb kapcsolatok fenntartására az uniós tagság megszűnése után.

Az Egyesült Államok hazai összterméke a friss előrejelzés szerint idén 2,2 százalékkal, jövőre - a személyi jövedelemadó és a társasági adó várható csökkentésének köszönhetően - 2,5 százalékkal növekedhet, míg 2019-ben 2,1 százalékkal mérséklődhet az ütem. 

Nem ilyen kedvező Japán gazdasági helyzete: idén 1,5 százalékkal, jövőre pedig még 1,2 százalékkal gyarapodhat a hazai össztermék, ám 2019-re 1,0 százalékos csökkenést várnak az elemzők. Japán GDP-arányos államadóssága 220 százalékra emelkedett, ami komoly kockázatot jelent, és széles alapokon nyugvó terv kidolgozását követeli a pénzügyi stabilitás iránti bizalom fenntartásának érdekében. 

Nem változtatott a kínai gazdaságra vonatkozó előrejelzésén az OECD, amelynek elemzői arra számítanak, hogy idén 6,8 százalékkal, jövőre 6,6 százalékra, 2019-ben pedig 6,4 százalékra lassul a növekedés üteme.

Javította a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését az OECD 

A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az előző, júniusban kiadott tanulmányban jelzetthez képest 0,1 százalékponttal, 3,8 százalékról 3,9 százalékra emelte idei magyar GDP-növekedési előrejelzését, a 2018-as növekedési előrejelzést pedig 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékról 3,6 százalékra emelte. Az OECD arra számít, hogy 2019-ben 2,8 százalékra lassul a hazai össztermék (GDP) bővülésének üteme.

A szervezet elemzői rámutattak, hogy a közelmúlthoz hasonlóan jövőre is erős lesz a magyar gazdaság teljesítménye, majd 2019-ben kissé lanyhul a növekedési ütem. Az egyik fő hajtóerőt továbbra is a beruházások szolgáltatják, miközben a háztartások fogyasztásának robusztus növekedését alátámasztja a bérek emelkedése és a munkahelyek számának bővülése. Mindazonáltal az infláció emelkedése várhatóan rontja a költségoldali versenyképességet és egyre jobban visszafogja az exportot.

A fiskális politika 2017-18-ban expanzív marad, a munkaadókat terhelő társadalombiztosítási járulékok és a vállalati adó csökkennek, a kormányzati kiadások emelkednek, de 2019-ben semlegesre változik az irányvonal. A termékpiac szűkülése, a bérek kétszámjegyű emelkedése és a 3 százalékos hivatalos inflációs célszám átlépése mind abba az irányba mutat, hogy prudens makrogazdaságpolitikára kell váltani. 

A bankok erősebbeké és nyereségesebbekké váltak, jóllehet működési költségeik még mindig viszonylag magasak. A jelentős javulás dacára továbbra is magas a nemteljesítő hitelek aránya, amelyet csökkenteni kell. Egy versenyképesebb és hatékonyabb bankszektor kialakításával mérsékelni lehetne a működési költségeket, és könnyebbé lehetne tenni a nem teljesítő hitelek átalakítását a terheknek a hitelnyújtók- és felvevők közötti megosztásával - mutattak rá az elemzők.

Az előrejelzés szerint a háztartások fogyasztása a tavalyi 4,3 százalék után idén 4,4, jövőre 5,1, 2019-ben pedig 4,8 százalékkal bővülhet, míg a kormányzaté a 2016-ban mért 0,8 százalékos növekedés után idén 1,7 százalékkal csökkenhet, jövőre pedig 0,9 százalékkal emelkedhet. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,1 százalékról idén 4,2 százalékra, jövőre 4,0 százalékra, 2019-ban pedig 3,8 százalékra süllyedhet.

Az infláció a tavalyi 0,4 százalékról 2017-ban 2,3 százalékra, jövőre 2,7 százalékra, 2019-ben pedig 3,4 százalékra kúszhat fel, míg az élelmiszer- és energiaárak változását nem tartalmazó maginfláció az idei 1,9 százalékról jövőre 2,9 százalékra, 2019-ben pedig 3,4 százalékra emelkedhet. A háztartások nettó megtakarítási rátája a tavalyi 7,1 százalékról idén 7,3 százalékra emelkedhet, jövőre viszont 6,6 százalékra, 2019-ben pedig 6,1 százalékra mérséklődhet. 

A költségvetés GDP-arányos hiánya a tavalyi 1,9 százalék után idén 2,4 százalékra, jövőre 2,7 százalékra, a 2019-ben pedig 2,4 százalékra rúghat. A maastrichti kritériumok szerint számolt GDP-arányos államadósság mértéke a tavalyi 73,9 százalékról idén 71,5 százalékra, jövőre 70,0 százalékra, 2019-ben pedig 68,4 százalékra csökkenhet. A folyó fizetési mérleg többlete a tavaly mért 6,1 százalékról idén 4,0 százalékra, jövőre 2,5 százalékra, 2019-ben pedig 0,8 százalékra eshet vissza az OECD előrejelzése szerint.

(forrás: MTI)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél