hirdetés
hirdetés

Alig 1 dollárból követhető egy disznó élete

A ruhahamisítás smafu üzlet ahhoz képest, ami az élelmiszer-hamisítás terén ma zajlik a világban, épp ezért nagy jelentőséggel bír minden, élelmiszerbiztonságot szolgáló innováció. A megoldások közül az egyik legígéretesebb az magyar fejlesztés, amely a blockchain technológiát állítja az élelmiszer-biztonság szolgálatába. A rendszer Vietnamban óriási sikerrel működik. Ennek részleteiről beszélgettünk Csendes Dániellel, a Rhyno Technologies LTD ügyvezetőjével, a TE-FOOD projekt csapattagjával.

hirdetés

Szokatlan, de érthető fordulat, hogy a kriptovaluták mögött álló blockchain technológia az élelmiszeriparban is hasznosítható. Az is nagyszerű, hogy magyar fejlesztésről van szó, pláne, hogy mindez nemcsak elmélet, hanem megvalósult gyakorlat. De miért éppen Vietnam?
Mert anno ott volt nyitott erre a kormány, amelynek támogatása központi kérdés egy olyan ügyben, mint az élelmiszer-biztonság. A kriptovaluták elterjedése Ázsiában is ráirányította az üzleti döntéshozók figyelmét a mögötte lévő technológiára, így minden tekintetben befogadók voltak a projektre. Személy szerint mindig is a blockchain üzleti, gyakorlati alkalmazásában voltam érdekelt, s ma már azt mondom, ha valóban működőképes, profitábilis, társadalmilag is hasznos blockchain alapú rendszert kellene említeni, a TE-FOOD-nál tökéletesebb példát keresve sem lehetne találni. Miért is ne lehetne az üzleti hasznot és társa dalmi hasznot együtt learatni? Miért ne lehetne egy profitábilis üzletet alkotni, miközben egy társadalmi problémát oldunk meg? Pont ezért szerettem bele a TE-FOOD projektbe.

Mi pontosan az a társadalmi probléma, amelyet meg akartak oldani?

Ha azt mondom, élelmiszer-biztonság, akkor mindenki egy elvont, tőle távoli fogalomra gondol. Márpedig ez mindannyiunkat érint. Szerte a világban rendszeresek az élelmiszerek okozta kórházi esetek; sokkoló a szám, de évente 400 ezer ember hal meg ételmérgezésben, és 70 millió ember kerül kórházba. A TE-FOOD elsődleges társadalmi célja, hogy ezt a számot redukálja, minimalizálja. Másodlagos társadalmi célként pedig az ellátási lánc felépítésében rejlő költségegyenlőtlenségek kiküszöbölését tűztük ki. Az élelmiszerláncoknál a profit jellemzően a retale-eknél csapódik le, miközben a legnagyobb költség a termelés helyén, azaz a farmoknál keletkezik. A mi rendszerünk használata többek között ezt az igazságtalan helyzetet is kiegyensúlyozza: megoldottuk, hogy a TE-FOOD használata ne a „legmódosabbaknak” legyen a legolcsóbb.

Visszatérve tehát, ez egy olyan blockchain alapú technológiát használó élelmiszeripari projekt, amely elősegíti, hogy a termelőktől a fogyasztóig biztonságosan nyomon követhető legyen a frissáruk eredete. A gyakorlati alkalmazás rámutatott-e egyéb előnyökre is?
Lakossági szinten megbízhatóan informál és azonnal bizalmat épít, társadalmi vonalon segít kifehéríteni a gazdaságot, üzleti szinten pedig visszaszorítja a csalásokat. Jóllehet nem hatóság, mégis eredendően elkezdte megtisztítani a visszaélésektől a piacot, s ennek nyomon kísérésében a hatóságok és a kormány is partner. Kevesen tudják, de az élelmiszer-hamisítás jelensége évi 55 milliárd dolláros kárt okoz világszerte. Amióta Vietnamban bevezettük, 2016 decemberében, több mint 20 felelős került börtönbe élelmiszerrel való csalás, visszaélés miatt, illetve bezárattak egy jelentős vágóhidat minden egyéb hozzá vezető szállal együtt.



Miért jobb a TE-FOOD, mint más? Hiszen léteznek már követési rendszerek.
Hogyne – de nem blockchain alapon és tíztizenötszörös áron. A TE-FOOD rendszerével egy disznó utánkövetési költsége a teljes életútján kevesebb mint egy dollár. Ráadásul minden résztvevő számára egyszerű és meghamisíthatatlan információkat nyújt. Én mint vásárló bemegyek az áruházba, a saját telefonommal, a TE-FOOD mobil appot használva meg tudok nézni minden információt az adott állatról, mikor mit evett, volt-e beteg, kapott-e antibiotikumot, hogyan tartották, melyik farmról jött, mi történt vele, amíg eljutott az asztalomra. Ez a vásárlók számára is előny, és az ellátórendszer tagjainak is az, hiszen hiteles, nyilvános, őszinte információkkal szolgálhatnak. Ilyen nyitott, és az ellátási láncot, fogyasztókat, hatóságokat is egyesítő rendszer nem csak Európában nincs, de a világon is csak Japánban.

Az állat élete és a rakomány útja egyformán nyomon követhető ezzel a rendszerrel?
Különböző típusoknál, rákoknál, halaknál nyilvánvalóan máshogy néz ki az adott üzleti logika, az imént példaként azért ragadtam ki épp a sertéseket, mert kidolgozni a nyomon követhetőségét egy elég komplex, 2015 óta tartó fejlesztést igénylő folyamat volt. Egyes fizikai azonosítók a disznó lábára kerülnek, mások mondjuk egy teherautóra – rengeteg szűrőt kell beépíteni, hogy kiskapuk nélkül ellenőrizhető legyen a rakomány és az állatok teljes útja. A legtöbb csalás az élő állatok esetében fordult elő, ezért elsőként mi is ennek megoldására koncentráltunk, de folyamatosan bővítjük a nyomon követhető termékek körét.



Ez egy centralizált rendszernek tűnik. Mi szükség van ehhez a blockchainre, amelynek a legfőbb erénye épp a decentralizáltság?
Erre egy nálam sokkal okosabb fiatalember Vitalik Buterin (az etherium alapítója) adta meg a választ. Ő pontosan az élelmiszeripari vagy gyógyszeripari fejlesztést hozta fel tökéletes példának a blockchainre. Ennek a kulcspontja az, hogy az információt megmásíthatatlanná teszi. Hiszen miért bíznánk meg egy harmadik fél állításában, amikor ott van a blockchain, amely hiteles információt tud tárolni. A másik tény, amihez kell a BC technológia, hogy ezeknek az információknak publikusnak kell lenniük. Nekem, önöknek, mindenkinek joga van tudni, hogy mit eszik! Ezeknek az információknak elérhetőknek kell lenniük.

Ki lehet az önök ügyfele, illetve ki számít annak ebben a rendszerben, és mitől profitábilis az egész ilyen alacsony költségek mellett?
Mindenki ügyfelünk lehet, aki az ellátási láncban részt vesz. A farmoktól a vágóhidakig és a teljes kereskedelmi láncig. A TE-FOOD bevétele a fizikai azonosítók értékesítéséből és a tranzakciós költségek feltöltéséből származik. A rendszert használók költsége nem nagy, de a tranzakciószám már az, ebből adódik, hogy ez az üzlet számunkra is megéri. Jelenleg napi 10 ezer disznó, 200 ezer csirke, 2,5 millió tojás van a TE-FOOD rendszerén át nyomon kísérve Vietnamban. Több mint 10 ezer embert oktattunk, együttműködünk a kormányzattal, s mintegy 6000 ügyfelünk van az ellátási láncban. Láthatóan elég nagy az organikus növekedés, jelen pillanatban 30 millió embert lefedő területen vagyunk jelen Vietnamban, és folyamatosan vezetjük be újabb és újabb régiókban a rendszert. Indul egy projekt Dél-Afrikában, és számos országgal, mint Malajzia, Laosz és Németország, állunk tárgyalásban.

Mi a helyzet Magyarországgal?
Mostanra hazánkban is előrehaladottak és ígéretesek a tárgyalások, de erről egyelőre nem mondhatok többet. Ha azonban megvalósulnak a terveink, az nem lesz észrevétlen, nem is kétséges, hogy nagy sajtónyilvánosság kíséri majd.

Papp Tímea
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer magazin 2018/3.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél