hirdetés
hirdetés

Államosíthatják a közétkeztetést

Januárban a kormány, a februárban kezdődő tavaszi ülésszakon pedig a parlament elé kerülhet a közétkeztetés államosításáról szóló törvényjavaslat – értesült a hvg.hu. A közétkeztetés állami kontroll alá terelése először tavaly év elején vetődött fel.

hirdetés

A jelenleg önkormányzati és magáncégek által kiszolgált, 150 milliárdos forgalmúra becsült piacot a hvg.hu információi szerint egy állami koordináló szervezet alá gyűrnék be, hasonlóképpen a szemétszállítás államosításával létrejött Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-hez. További párhuzam, hogy ahogyan 2012 óta a hulladékkezelés területén is csak állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő nonprofit cégek tevékenykedhetnek, úgy a tervek szerint a közétkeztetést is csak ilyen hátterű vállalkozások láthatnák el.

Lisztfőzelék kontra vadlazac

A magáncégek profitjának letörésén túl az államosítás másik, hivatalosan kommunikált indoka a színvonal-egységesítése lehet, általános érvényű nyersanyagnorma híján ugyanis országszerte óriási különbségek vannak a koszt minőségében.

A jelenlegi rendszerben az önkormányzatok nagyjából kétharmada saját működtetésű konyháin, egyharmaduk pedig magánvállalkozásokkal szerződve állíttatja elő a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban és a szociális ellátásban tálalt ételeket. Hogy minderre mennyit költ, azt az adott település anyagi helyzete határozza meg, vagyis a közétkeztetésre fordítható költségek mértéke országszerte óriási heterogenitást mutat.

Az Emmi két éve életbe lépett iskolai menzareformja csak a tiltott vagy éppen kívánatos alapanyagokat és összetevőket, a só, a zsír és a cukor korlátozását határozta meg, de azt nem, hogy egy adott ételnek konkrétan milyen és mennyi hozzávalót kell tartalmaznia. Így ehetnek egy szegényebb kis falu bölcsődései kétszer annyi rántást, mint zöldséget tartalmazó „lisztfőzeléket”, a kategória élelmiszerkönyvi minimumát épp hogy megütő „virslivel”, egy jómódú budai kerületben pedig éttermi minőségű ételeket.

Az élelmiszer-biztonsági szabályok betartásában is óriási különbségek mutatkoznak. Az ország nagyjából 3000 főző- és 6500 tálalókonyhájából 2015 októberétől 2016 júniusáig 1700-at ellenőrzött rajtaütésszerűen a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hatóság (Nébih). Az összesen 773 529 óvodás, bölcsődés, beteg vagy gondozott étkezését ellátó konyhák mindössze 7 százaléka felelt meg a minőségi és élelmiszer-biztonsági követelményeknek.

Visszatérő érv az államosításra az is, hogy a pártokkal ilyen-olyan módon összefonódott nagy közétkeztető cégek leosztották egymás között a piacot és vitatható közbeszerzésekkel (vagy olykor anélkül), felbonthatatlan szerződésekkel betonozzák be magukat az adott településre. A nem ritkán tíz évre szóló szerződésekből jócskán akad még korábbi, a Fidesz 2010-es önkormányzati „úthengere” előtt, vagyis balos polgármesterekkel kötött is, amit a kormánypárti utód sem tudott felbontani.

Hogy az ilyen, akár még évekig érvényes szerződéseket hogyan érinti majd az államosítás, nem tudni, a hvg.hu információi alapján egyszerűen kivezetik őket.

A koncepciót, a hvg.hu információi szerint decemberben egyszer már tárgyalta a kormány, a végleges döntés heteken belül születhet meg. A tervezett államosítással kapcsolatban a Miniszterelnökség mindazonáltal egyelőre nem kívánt válaszolni a hvg.hu kérdéseire.

(forrás: hvg.hu)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél