hirdetés
hirdetés

Állatklónok mint élelmiszerek

Az élelmezési célú klónozás ugyan ma még csak leginkább a tudományos műhelyekben létező valóság, azonban már a kísérleti fázisban is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy mit gondol róla a közvélemény. A Laboratorium.hu cikke szerint nem túl sok jót...

hirdetés

A korábbi felmérések alapján már tudjuk, hogy a közvélemény inkább támogató a humán terápiás célokra történő alkalmazást illetően (szervátültetés, komoly betegségek kezelése), viszont élesen elutasítja a reproduktív klónozást – véli három magyar kutató: Bánáti Diána, Mészáros Zsuzsanna és Szabó Erzsébet.

Míg az állati szervezetek és az ember klónozásának megítélésével számos publikáció foglalkozik, egyelőre kevés kutatás vizsgálja az állatok élelmezési célú klónozásának megítélését. Ezt a hiányt pótolták a kutatók az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban megjelent felmérésükkel ( a tanulmányÁllatok élelmezési célú klónozásának megítélése Magyarországon címmel jelent meg a tanulmány).

Fotó:123rf.com
Fotó:123rf.com

A „technokrata” attitűddel rendelkező emberek (a megkérdezettek 26%-a) a klónozást hasznosnak ítélték, és nem fogalmaztak meg markáns etikai aggályokat sem. A „haszonelvűek” (21%) gondolkodásmódja árnyaltabb, de a klónozás megítélését illetően ők is hasonló végkövetkeztetésre jutottak, jelentősnek ítélve az ökológiai problémákat, és mintegy megoldásként tekintve a klónozásra.

A „kockázatérzékeny” szegmens (40%) elutasítása mögött a félelem és az egészségügyi aggályok húzódnak – az állatjólét és az etika szerepe náluk valamivel kisebb. A „naiv elutasító” szegmens (13%) nem érzékeli az ökológiai krízist, számukra az etikai megfontolások hangsúlyosabbak a klónozás megítélése során, mint az egészségük féltése a klónozott hús fogyasztásától.

A klónozás társadalmi elfogadását nehezíti a több évszázad alatt kikristályosodott etikai normák áthágása, megszegésük hallgatólagos elfogadása, esetleg felülírása – teszik hozzá a cikk szerzői, akik a felmérésben kitértek a szenvedést okozó kísérletek megítélésére, továbbá bevonták az ökológiai irányultsági skálát is.

A független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. által szerkesztett és kiadott tudományos lapban megjelent felmérés eredményei számos szignifikáns különbséget mutattak a megkérdezettek képzettsége (szakirányú végzettség), az ismeret szintje és a téma iránti érdeklődése szerint is.

Lássunk néhány további érdekes adatot a klónozás megítélésével kapcsolatban!

  •             a nők nagyobb arányban (60%) utasítják el a klónozást, mint a férfiak (40%)
  •             míg az alapfokú végzettségűeknek mindössze alig több, mint 5, addig a felsőfokú diplomával rendelkezők   több, mint 50 százaléka ellenzi a klónozást
  •             az állattenyésztésben jártas válaszolók szintén alacsony arányban utasították el a klónozást: 16,5 %
  •             a kisvárosokban és a falvakban élőknek mindössze 10, ám a budapestieknek közel 60 százaléka ellenzi a klónozást!
  •            érdekes még a családban élők és az egyedülállók viszonyulása a kérdéshez, hiszen míg az előbbiek 83, addig az utóbbiak mindössze 17 %-a utasítja el a klónozást…

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a fogyasztók ugyan megosztottak a kérdésben, ám az állatok élelmezési célú klónozásának megítélése kapcsán összességében negatív, elutasító a hozzáállásuk.

A véleményvezetőnek tekinthető szakmai kör (állattenyésztési szakemberek) elfogadóan viszonyult a klónozáshoz, ugyanakkor a megkérdezett szakembereknek nem volt szilárd elméleti alapjuk (pl. a klónozás és a genetikai módosítás közötti különbség ismeretének hiánya), így összességében nem felkészültek az ismeretátadásra, az érdemi párbeszédre a közvéleménnyel.

A klónozás jogi háttere?

Bár már évekkel ezelőtt megszületett a vonatkozó bizottsági jogszabálytervezet, annak tárgyalását nem kezdték meg az EU döntéshozó szervei.  A szabályozás kidolgozását jelentősen nehezítette, hogy a téma túlmutat az élelmiszer-biztonsági aggodalmakon, állatjóléti és etikai szempontokat is figyelembe kell venni, nem szólva a fogyasztói megítélésről. Nehézséget okoz az is, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő technológia a klónozás nyomon követésére és az ezen alapuló jelölésre. A közerkölcs alapjain álló szabályozás a tagállamok előjoga és ez változatlan maradt az új lisszaboni szerződés szerint is. A késlekedés további oka a jelentős fogyasztói aggodalom, valamint az, hogy sem az ipar sem a mezőgazdaság nem elegendően fejlett a technika alkalmazására.

Mit gondolnak a klónozásról Európában?

A fogyasztói felmérések bizonysága szerint az európai közvélemény ismeri a klónozás fogalmát (az Európai Unióban a megkérdezettek 80%-a helyes fogalmat társított hozzá feleletválasztós kérdésben), ugyanakkor a klónozás jellemzőiről és alkalmazásáról való ismeret meglehetősen szegényes. Figyelembe véve a genetikailag módosított (GM) élelmiszerek esetét, a piaci megjelenéssel párhuzamosan a közvélemény érdeklődésének erősödésére kell számítani.

A fogyasztói magatartás kutatásával foglalkozókra feladat és egyben felelősség hárul tehát, hogy feltárják a különböző attitűddel rendelkező csoportokat, és minél jobban meg tudják magyarázni azok reakcióit.

(forrás: Laboratorium.hu )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél