hirdetés
hirdetés

Átfogó felmérés készült a diákok étkezési szokásairól

A magyar diákok negyede elégedetlen a súlyával, és tízből ketten legalább egyszer belekezdtek már valamilyen fogyókúrába. Ezzel szemben negyedük napi 3-5 órát internetezik vagy tévézik, és csaknem 50 százalékuk egyáltalán nem sportol. Több mint egyharmaduk naponta nassol valamit, főként csokoládét és chipset, de egyre többen rágcsálnak gyümölcsöt is a főétkezések között. A legkedveltebb ételük az iskolában a rántott hús, miközben nagyon fontosnak tartják az egészséges táplálkozást. Többek között ez derült ki a Debreceni Egyetem szakmai partnereivel közösen végzett reprezentatív kutatásból.

hirdetés

Az európai uniós forrásból megvalósult vizsgálat során összesen 1000 fiatalt kérdeztek meg országszerte. A kérdőív segítségével végzett mintavétel öt szempont alapján reprezentatívnak tekinthető, tehát az eredmények általánosíthatóak a hazai általános és középiskolások egészére. A kutatás négy témakörre terjedt ki:
- az alap- és középfokú oktatásban résztvevő fiatalok szokásai,
- a hazai közétkeztetés színvonalának megítélése és a 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet hatályba lépése előtti állapotok felmérése,
- a büfékben és az étel-, italautomatákból történő vásárlás,
- az egészséges életmóddal, az egészségmagatartással kapcsolatos ismereteik.

Az általános étkezési szokások tekintetében fontos momentum, hogy a megkérdezettek körében is a legfontosabb napi étkezés az ebéd, amit a vacsora, majd a reggeli követ. A fiatalok 94,3%-a rendszeresen ebédel, illetve 93,0%-uk vacsorázik, 72,2%-uk reggelizik is. A reggeli fogyasztása jellemzően otthon történik, ugyanakkor a rendszeres reggelizők 25,8%-a már az iskolában teszi ezt. Az ebéd fogyasztása már jellemzően az iskolai menzákon történik, a megkérdezettek 69,4%-a itt fogyasztja el a napi főétkezést, ugyanakkor közel negyedük, mintegy 22,3% otthon teszi ezt. Ezzel szemben a rendszeresen vacsorázók 97,9%-a otthonában étkezik, ez tehát teljesen kívül esik a közétkeztetés rendszerén.

Az összetett szénhidrátok közül – a várakozásoknak megfelelően – a fehér kenyér és a péksütemények (pl. kifli, zsemle) a legkedveltebbek a vizsgált személyek körében, ugyanis kétharmaduk (66,8%) napi rendszerességgel fogyasztja ezeket az élelmiszereket, 30,5%-uk naponta többször is. A főtt tésztákat, a burgonyából készült ételeket, valamint a rizst a megkérdezettek közel fele heti rendszerességgel fogyasztja. Az élelmirostban gazdag, barna jellegű kenyerek, péksütemények, müzli, abonett, hamlet és gabonapehely egyre inkább helyet kapnak a normál étrendben. A többség (24,5% és 26,6%) heti 1-3 alkalommal illeszti be az étrendjébe ezen termékeket.

Szárnyasok az élen

A válaszadók mindössze 12,0 %-a fogyaszt naponta többször zöldséget, gyümölcsöt pedig 13,0%-uk. Megközelítőleg 40%-uk (38,0% illetve 38,2%) naponta egyszer illeszti be ezeket az élelmiszereket az étrendjébe. A húsok közül a baromfihús kerül a leggyakrabban az asztalra, melyet a sertéshús követ, a sort pedig a marhahús zárja. A vizsgált korosztály több mint 60%-a (61,3%) nyilatkozott úgy, hogy heti rendszerességgel fogyaszt baromfihúst, ez az érték megközelítőleg 10%-kal kevesebb a sertéshús esetében (50,0%).

A megkérdezett fiatalok valamivel több mint 40%-a naponta iszik tejet és tejes italokat, mindez azt jelenti, hogy ezek az élelmiszerek a legkedveltebbek a vizsgált tejtermékek közül. A tejből készült fermentált termékek közül a sajt, a kefir és a joghurt fogyasztására a heti gyakoriság a jellemző (49,2% illetve 36,3%). A sajtkrém és a tejföl esetében a heti és a havi rendszerességgel fogyasztók aránya megközelítőleg azonos (30% körüli).

A megkérdezettek jelentős aránya rendszeresen nassol (35,5% naponta, míg 43,2% heti 1-3 alkalommal). A kedvenc nassolnivalók a csokoládé (60,8%), a különböző chipsek (43,0%), illetve az egyéb sós rágcsálnivalók (41,9%). Örvendetes, hogy ezen a listán rögtön a dobogós helyeket követően megjelennek a gyümölcsök is (39,3%).

A hazai közétkeztetés színvonalának megítélésével kapcsolatos kérdések esetében azok kerültek vizsgálatra, akik a 2014/15-ös tanévben a közétkeztetésben már részt vettek. Ezen diákok 10,1%-a a reggelit is, 18,7%-a a tízórait, 98,8%-a az ebédet, 20,1%-a az uzsonnát, míg mindössze 2,6%-a a vacsorát fogyasztja a menzán. Az egytől ötig terjedő skálán az ételek mennyiségével 3,62, az ételek változatosságával 3,49, míg az ételek ízletességével 3,35 mértékben voltak elégedettek.

A legkedveltebb ételek dobogósai a rántott hús, illetve a sült hús, valamint harmadik helyen a különböző tésztaételek voltak. Az étlappal a megkérdezettek 83%-a találkozik a menzán kifüggesztve, míg az ételek sótartalmának feltüntetésével 27,4% szembesült. Az allergének kapcsán mindössze 21,7% nyilatkozott úgy, hogy észlelte ezek feltüntetését. A túlzott só- és cukorfogyasztás következményeire felhívó figyelmeztetéssel a menzán étkezők 18,1%-a találkozott. A diákok 38%-a nyilatkozott úgy, hogy amennyiben sózni szeretné az ételt, azt a konyhai személyzettől kell elkérnie, míg 23,3% az étkezőasztalokon találkozott a sótartóval.

Vízközelben

Örvendetes, hogy 97%-uk biztosítottnak látja az ivóvizet az étkezések mellé. Ezen diákok a közétkeztetésben fogyasztott ételek mellett 62,9%-os arányban otthonról is visznek innivalót az iskolába. Ezek döntő hányadát az ásványvizek vagy az otthon elkészített teák, illetve a gyümölcslevek teszik ki. Szintén nagy arányban jellemző az ételek otthon történő elkészítése és iskolában történő fogyasztása, a megkérdezettek 59,2%-a naponta teszi ezt. Ebben az esetben jellemzően szendvicseket, pékárukat, gyümölcsöt, esetleg csokoládét visznek magukkal.

Az általános iskolák 62,7%-ában, a szakmunkásképzők 82,2%-ában, a szakközépiskolák 90,1%-ában, míg a gimnáziumok 93,9%-ában van iskolai büfé. Az itt elérhető termékeket a diákok nagy arányban, 2,3%-uk naponta többször, 1,2%-uk naponta, míg 37,1%-uk heti 1-3 alkalommal vásárolják. Italok esetében a gyümölcslevek, az ásványvíz, valamint a szénsavas üdítőitalok végeztek a dobogón, míg az ételeknél a pékáruk, szendvicsek és csokoládék fogynak a legnagyobb arányban. Az automatákból már lényegesen kevesebben vásárolnak: 1,2% naponta többször, 5,3% naponta, míg 21,4% heti 1-3 alkalommal. Az automatákból jellemzően az italokat vesznek: forró csokoládét, capuccinót és egyéb kávéféleségeket.  

A büfékben és automatákban a vásárlás összege diákok közel felénél (45,1%) nem haladja meg a 200 forintot. Megközelítőleg egyharmaduk (33,1%) 201 és 400 forint közötti értékben vásárol. Ennél valamelyest többet (401 és 600 forint között) 16,2%-uk költ. Mindez összességében 324 forint napi átlagos költést tesz ki. Megvizsgálták azt is, hogy mennyit vásárolnak a diákok az iskolák területén kívül eső, de azok közelében elhelyezkedő élelmiszerüzletekben. Ennek aránya lényegesen alacsonyabb, mint a büfék és az automaták esetében, a diákok 31,2%-a vásárol legalább heti 1-3 alkalommal ezen boltokban. Ennél még kisebb részt képvisel a gyorséttermi étkezés, 9,4% veszi igénybe legalább heti 1-3 alkalommal ezt a lehetőséget.

Elméletileg egészségtudatosak

A fiatalok egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteinek, szokásainak tekintetében fontos momentum, hogy az egytől ötig terjedő skálán 4,28 mértékben tartják fontosnak az egészséges táplálkozást, míg saját étrendjüket 3,81 mértékben értékelték egészségesnek. Azok, akik úgy vélik, hogy az egészségesebb étrendre való áttérés szükséges lenne, azok jellemzően több gyümölcs és zöldség, kevesebb édesség, és kevesebb szénhidrát fogyasztását látnák szükségesnek. Az egészséges táplálkozás alatt elsősorban a változatos étrendet, a zöldség és gyümölcs rendszeres fogyasztását, és a fehérjében gazdag (hús, hal, tojás, stb.) ételek nagyobb arányát értik a diákok.

A felmérésből kiderült: a megkérdezettek 44,3%-a egyáltalán nem végez testmozgást, legalább heti 4-5 nap rendszeres sporttevékenység mindössze 18,3%-ukat jellemzi. Ezt erősíti az a tény is, hogy már ebben a korban 23,6% elégedetlen testtömegével, és bizonyos mértékben túlsúlyosnak tartja magát. Ebből következik, hogy 17,5%-uk már legalább egyszer belekezdett valamilyen fogyókúrába. A sporttevékenységekkel szemben inkább az interneten történő szabadidő-töltési formákat részesítik előnyben, 44,3% átlagosan napi 1-2 órát, míg 23,9%-uk 3-5 órát tölt a világhálón. Emellett a televízió nézéssel töltött idő is hasonló megoszlást mutat. Nem meglepő tehát, hogy az egészséggel kapcsolatos információkról is jellemzően az interneten (43,9%), illetve a szülőktől (66,5%) tájékozódnak.

A Debreceni Egyetem vezette konzorcium a TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 azonosítójú projekt keretében a hazai közétkeztetés, valamint a fiatalok táplálkozási szokásainak felmérése érdekében indította el a felmérést. A kutatás aktualitását a közétkeztetésre vonatkozó, új táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet adta, amely 2015. szeptember elsején lépett hatályba.

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél