hirdetés
hirdetés

Bio: sok szigor, kis engedmények

Sok szigort és néhány kisebb engedményt tartalmaz az a szabályozás, amely 2021 után gyökeresen átalakítaná a biotermelés feltételeit az Európai Unióban, de még az importpartnerek számára is új rendszert szabna. A szabályozás változását az Európai Parlament szavazta meg április közepén azok után, hogy némileg puhította és életszerűbbé tette az Európai Bizottság eredetileg kőkeménynek bizonyuló javaslatát.

hirdetés

Az új rendszer célja a fogyasztói bizalom erősítése a fokozottabb ellenőrzések révén, a vegyes és kisebb gazdaságok támogatása a bióra való átálláshoz. Mindezt azzal a céllal, hogy a biotermelés felnőjön a ma már jelentős fogyasztói igényekhez.

Nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament nemrégiben azt a tervezetet, amely 2021-től jelentősen átalakítaná a bioélelmiszerek uniós termelésének feltételeit, illetve az ilyen termékek közösségen belüli jelölését.

A Strasbourgban ülésező EP meggyőző támogatottsággal, 466 igen, 124 nem, és 50 tartózkodás mellett döntött a kérdésben. A Parlament által elfogadott szöveget a szabályok szerint még a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, mielőtt 2021. január 1-jén életbe lép, ám borítékolható, hogy ez megtörténik, ahogy egyébként az EP-szavazás sikerében sem kételkedett senki, „Az új jogszabály világosabb és stabilabb szabályokat kínál a fogyasztók és termelők számára, javítja az élelmiszerek minőségét és megerősíti a bioélelmiszerek piacát” - mondta az ülésen felszólalásában Martin Häusling (Zöldek, Németország) jelentéstevő.

 

Annak, hogy a szabályozás ilyen „csont nélkül” átment az uniós jogalkotás folyamatán, az Európai Parlament életszerű módosításain túl az is az oka, hogy mára teljesen világossá vált mindenki számára: a bioélelmiszerek piacán rendkívüli tartalékok vannak még. Mára a „bio” nem csupán az elkötelezetten zöld, rendkívül tudatos, szinte már-már „forradalmár” típusú vásárlókat érdekli, hanem a táplálkozási- illetve egészségkultúra részévé vált, és egyelőre úgy tűnik, hogy tartós trendről van szó. A biotermelés nem egyszerű, ezért a gazdaságok nem tudták tartani a lépést Európában a lakosság igényeivel, és az egyre izmosabb trendekkel. Mindezek miatt a fogyasztói igények messze meghaladják a rendelkezésre álló kínálatot, és meglehetősen nagy az aránya azon fogyasztóknak, akik szívesen vennének biotermékeket, ám bizalmuk még nem teljesen szilárd ezekben az élelmiszerekben.

Ellenőrzések sora

Ez, vagyis a fogyasztói bizalom erősítése az egyik fő célja a 2021-től élő új szabályozásnak. Ennek érdekében el kell érni, hogy a vásárló nyugodt szívvel vásárolja a magasabb árfekvésű bioélelmiszereket, amihez persze mindenekelőtt rigorózus ellenőrzések kellenek. Az új szabályozás értelmében 2021 után tehát minden évben ellenőrzik majd a biogazdaságokat a tagállami hatóságok. A kontrollnak elsősorban a kockázatokra kell koncentrálnia, vagyis főleg a növényvédő- és egyéb szerek használatát, és hasonlókat figyelnek majd. Az is a feltételek szigorodását jelenti majd, hogy az ellenőrzésnek mindig bejelentés nélkülinek kell lennie. Ezalól nagyon kevés kivételt enged majd meg az új szabályozás, az egyik ilyen, a „jó tanulók” jutalmazása: ha egy szereplőnél három évig mindent rendben találtak, akkor utána már csak kétévente ellenőrzik, nem pedig évente.

Az ellenőrzés ugyanakkor nem lesz rövid és rutinszerű. A növényvédő szerek ellenőrzésénél az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint a legkisebb szermaradvány kimutatása miatt elveszítette volna az élelmiszer a bio minősítését. Ezt azonban rendkívül nehéz, ráadásul értelmetlen megvalósítani. Az európai földekben részben a konvencionális mezőgazdaság masszív elterjedése miatt, részben pedig a labortechnikák drámai fejlődése okán tulajdonképpen bárhonnan és bármiből ki lehet mutatni ilyen-olyan szereket, olyan minimális mennyiségekben, amelyeknek az egészségre lényegében semmiféle hatása nem lehet. Éppen ezért az Európai Parlament életszerűbb javaslattal próbálta tompítani a bizottsági szigort. Ennek értelmében az egészségügyi határértékig elfogadhatók a szermaradványok a bioélelmiszerekben is, abban az esetben, ha a biogazda bizonyítani tudja, hogy mindent megtett a szennyeződés elkerüléséért vagy mérsékléséért. Ez nem csupán bemondásra működik, hanem a termelőnek megfelelően dokumentált lépéssorozatot kell bemutatnia. Ennek hiányában a bio minősítését kockáztatja.

Fontos megjegyezni, hogy az ellenőrzések nem csupán a termelőt érintik, hanem az egész termékpályát. 2021 után a rutin része lesz az a feldolgozóknál és a kereskedőknél is, hogy évente egyszer bejelentés nélkül megjelennek a Nébih emberei és ellenőrzik a biotermékeket. Mindez tehát a boltokban is várható.

Mivel az uniós képviselők is megegyeztek abban, hogy ez a legképlékenyebb, és egyben legproblematikusabb része a sok szubjektív elem és várható vita miatt, ezért a szabályozás ezen elemét négy év elteltével, vagyis 2025-ben felülvizsgálják majd.

Az egész világnak üzennek

A bizalom erősítését, és persze az uniós gazdák helyzetbe hozását erősíti az importra vonatkozó szabályok változása is. Mindeddig a külföldről, például az Egyesült Államokból, Kanadából vagy Ázsiából behozott biotermékek esetében az EU megelégedett egy a sajátjához hasonló szabályozás elfogadásával. Ennek hamarosan vége: a küldő országok vagy az uniós szabályokhoz igazítják teljes mértékben a saját regulációjukat, vagy pedig elveszítik jogukat arra, hogy bioélelmiszerként tüntessék fel termékeiket (hagyományos termékekként persze továbbra is behozhatják). A szabályozás csak nagyon kevés kivételt enged majd, olyan eseteket, amikor az eltérő klíma vagy természeti adottságok miatt összehasonlíthatatlan az uniós szabályozás a küldő ország viszonyaival. Ilyen lehet például a karibi bio-cukornád esete.

Hogy az importszabályok átalakítása ne küldje padlóra az uniós biopiacot, ezekre a módosításokra öt év türelmi időt ad az EU. Vagyis a 2021-ben életbe lépő szabályozás után 2026-ra kell „felnőni a feladathoz” a külföldi partnereknek. Ez mostantól számítva 8 évet jelent, ami elegendőnek tűnik arra, hogy aki akar, az teljesen alkalmazkodhasson az uniós szabályokhoz. Vélhetően itt inkább piaci szereplőkre kell gondolni. Nem valószínű ugyanis, hogy például az Egyesült Államok teljesen átírja saját bioszabályozását, ám mindazok az amerikai biogazdaságok, amelyeknek kiemelten fontos az európai piac, saját hatáskörben megtehetik ezt.

Kicsit engedtek is

Bár az új uniós szabályok legfőbb elve a szigor, van néhány olyan engedmény is, amely a remények szerint a biogazdaság felfutását eredményezheti. Az új szabályozás például elfogadja majd a vegyes gazdaságok létét, vagyis azt, ha egy szervezeten belül konvencionális – és biotermelést egyaránt folytatnak. Ennek feltétele az lesz, hogy a kettőt világosan és szigorúan el kell választani egymástól.

Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy a vegyes gazdaságokat ne támogassák ilyen módon, vagy el kellett volna dönteni, hogy valaki konvencionális – vagy biotermelést akar-e folytatni, és aztán ahhoz tartani magát. Ez az elem rendkívül életszerűtlen lett volna, az EP ezen is puhított. A vegyes gazdaságok elfogadtatásának hátterében az áll, hogy a döntéshozók felismerték: ritkán kezd el valaki rögtön biogazdálkodással foglalkozni. A jellemzőbb az, hogy egy konvencionális termelést folytató szereplő egy-egy tevékenységében, földjei, telephelyei egy részén kipróbálja a biotermelést. Ennek oka a tapasztalatgyűjtés, a gazdálkodás diverzifikálása, új területek, új piacok megcélzása. Az EP tehát egyértelművé tette: ezt az átállási folyamatot támogatni kell, nem pedig büntetni. Hasonló engedmény az is, hogy a kisebb gazdaságok esetében a biogazdálkodásra való átállás adminisztratív feltételei egyszerűsödnek majd – ígéri az új szabályrendszer.

Molnár Barna
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer magazin 2018/5.)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél