hirdetés
hirdetés

Családban az erő - Interjú az Év Fiatal Menedzserével

VIP interjú ifj. Bárány Lászlóval

ifj. Bárány László, a kisvárdai Master Good Kft. ügyvezető igazgatója lett  a 2012-es Év Fiatal Menedzsere. A megtisztelő elismerés azonban mégsem csak a tehetség előtt emel kalapot, hanem az előtt  a több mint százéves tradíció előtt is, amely még a legnehezebb időkben is kitartásra és munkára ösztökéli a Bárányokat. Miről is kérdezhettük volna a jeles alkalomból az ifjú ügyvezetőt, mint a családi vállalkozásban való helytállásról, a felmenők örökségéről.

hirdetés

Mindig is baromfival akart foglalkozni?

Hogy el tudjam mondani, milyen dolgok mozgatnak, motiválnak, valójában az óvodától kellene kezdenem, hiszen nem voltam még 6 éves, amikor az apám fogott és magával vitt a baromfitelepre. Amikor végeztem a középiskolában, nem is fordult meg a fejemben, hogy más pályát válasszak, biztos voltam benne, hogy agráregyetemre akarok menni. Talán egy éve fordult meg a fejemben, hogy miért is nem választottam mást. Amikor Görögországban tanulmányoztam egy családi tulajdonban levő gyros gyárat, láttam, hogy a család összes gyereke bent volt a cégnél. Míg a legkisebb a könyvelésen rajzolgatott, a legnagyobb a szállítmányozáson dolgozott. Ott jöttem rá, hogy nem is történhet ez másként, minthogy az ember belenő a családi vállalkozásba. Ha nem éri kudarcélmény, ha nem zavarja el a szülő, meg se fordul egy gyerek fejében, hogy mással is foglalkozzon.

Tehát nem a szerencse műve, édesapja tudatosan nevelte Önt és az öccsét a feladatra?

Igen, tudatosan nevelt erre minket. Apám mondása az, hogy 20 éves kor után már nem lehet megtanítani egy embert dolgozni. Nekem 12 éves koromtól kezdve nyaranta kint kellett segédkeznem a telepen. Akkor még csak fizikai munkát végeztem: árkot ástam, meszeltem és állatokat gondoztam. Én ezt sosem éreztem se tehernek, se szokatlannak. Vezetői feladatokkal és irodai munkával először 24 éves koromban bízott meg. Kíváncsi vagyok, hogy ez a nevelési módszer beválik-e a fiamnál (V. Bárány Lászlónál) is, és sikerül-e erre a szakmára terelni, ha igen, akkor úgy tűnik, a mi családunk felfedezett valamit.

Azt, hogy hogyan lehet egy családi vállalkozásból dinasztiát létrehozni?

Igen. Sajnos Magyarországon történelmi okokból kifolyólag - egy-két kivételt leszámítva -, nincs is nagyon példa sokgenerációs családi vállalkozásra. A családi vállalkozások szövetsége (Family Business Network) öt éve alakult meg idehaza. Számításaik szerint háromból két családi vállalkozás elbukik a generációváltáskor. Azt hiszem, a kulcs ebben rejlik. A megfelelő időben, a megfelelően felkészített utódnak kell átadni az irányítást. Nagyapám 106 éve kezdte ezt a szakmát. A Széchenyi grófokhoz szegődött el, majd - mai szóval élve -, magánvállalkozóként megalkotta Magyarország első, mesterséges keltető állomását Békéscsabán, ami a 2. világháborúig jól üzemelt. A fiát, a nagyapámat - aki szintén az apja mellett dolgozott -, a háborúban elvitték Szibériába, s mire hazajött, az édesapja is meghalt, semmi sem maradt a keltetőből, és a gazdasági-politikai rendszer is megváltozott. Később, a 60-as években Kelet-Magyarországon a Nádudvari Vörös Csillag téesz kezdett baromfit iparszerűen tenyészteni. Ott az ő irányításával építettek keltetőt, amelynek a haláláig a vezetője volt. Amikor édesapám befejezte az egyetemet, rögtön munkát vállalt. Az ágazati integráció előnyeit is a tizenhárom termelőszövetkezetből és egy állami gazdaságból álló szocialista közös vállalatban ismerte meg. Hamar vezető pozíciót szerzett és a vállalatnál töltött utolsó négy évében termelési főmérnök volt, majd 1988-ban átlépve a tsz "feszes kereteit" vállalkozni kezdett. Így a rendszerváltás nem érte váratlanul, noha a piacgazdaságot, a vállalkozói létet neki is tanulnia kellett. Családi vállalkozásként nincs előttünk sok követhető példa. Nekünk kell megtalálni a helyes utakat, és stratégiát építeni.

Az édesapám emblematikus szereplője a baromfitenyésztésnek, mi pedig tudatosan modernizáljuk a vállalkozást. „A tudás morzsánként van szétszórva körülöttünk”- mondja mindig édesapám, és igaza van, mert a családi vállalkozásban rejlő tudás csínját-bínját mi is úgy csipegettük fel apránként.

Ezek szerint Önöknél lezajlott a generációváltás?

Igen, édesapám, tudatosan készítette elő a generációváltást, kortársait megelőzve 55 évesen adta át a stafétabotot először nekem, majd az öcsémnek. Azzal, hogy becsatlakoztunk a cég vezetésébe nemcsak friss vér került az áramba, hanem megnövekedett a munkaigény is: jóval nagyobb terhet viszünk hárman, ami az eredményeinken is látszódik. Szerintem a cég jól ötvözi a tradíciót és a modern szemléletet

Mi az, amit ehhez Ifj. Bárány László, vagyis az Év Fiatal Menedzsere hozzátett?

A cég vezetésében megtörtént sikeres generációváltással, stratégiaváltással, a hatékonyságra koncentráló szemléletváltás figyelembevételével kellett végiggondolnom a célkitűzésemet, amellyel komoly fejlődést, fejlesztéseket tudtam és tudok folyamatosan elérni. A kinevezésemet megelőzően és követően több nyugat-európai tanulmányúton illetve képzésen is részt vettem. Hollandiában a Hybro Poultry College-on felsőfokú szakmai továbbképzésen ráébredtem arra, hogy nem csak vezetőként, de tulajdonosként is nagy kihívások előtt állok. Miután bejártam Nyugat-Európa legkorszerűbb baromfi integrációit, megszületett a felismerés, hogy jelentős stratégia- és szemléletváltoztatásra van szükségünk a fejlődéshez. A nyugati cégek prosperálását látva rá kellett jönnöm, hogy a hibát a mi rendszerünkben kell keresni. Termelésünk és feldolgozásunk hatékonyatlan, tudásunk elavult, piacaink elaprózottak és nehezen kezelhetőek. A felismerést követően azonnal nekiláttam az átszervezésnek. A legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának javítása volt. A tapasztalatok során szerzett adatokat felhasználva nagyságrendekkel sikerült a fajlagos költségeket csökkenteni, például három év alatt a fajlagos energiaköltség a korábbi évekhez képest 70%-kal csökkent. Hasonló költségjavulást értünk el a fajlagos munkaerő ráfordítás területén is. Ebből a hatékonyság javulásból a korábbi veszteséges évet követően, 2009-ben a cégcsoport fennállása óta a legjobb évét zárta. A 2010-es év az előző évhez hasonló eredménnyel zárult. Stratégiailag is változtattunk: 1200 partnerből 40-et tartottunk meg és inkább a nagyobb üzleti partnerekre kezdtünk koncentrálni. A 2011-es feldolgozó bővítése a gyár termelési kapacitását 6000 db csirke/óráról 10 500 db csirke/órára növelte. Ez a közel 75%-os volumen és teljesítménybővítés új perspektívákat nyitott meg a cég előtt. A cégcsoport erőssége, hogy az alapanyagoktól a félkész ételek elkészítéséig integrálni tudtuk a folyamatokat. Ma már nincs olyan európai ország, ahova nem értékesítünk a termékeinkből, exportálunk a tengerentúlra is, amire nagyon büszke vagyok. Elmondhatjuk, hogy ez az én irányításom alatt történt meg, de ez akkor is csapatmunka eredménye.

Mi a családi vállalkozás titka? Melyek a legfontosabb tudásmorzsák, értékrendek a családjukban?

A családi tradíció a mi sorvezetőnk. Lehet vonalzó nélkül is egyenest húzni, de sorvezetővel könnyebb. A szakma iránti elkötelezettség, generációról generációra száll, és nagyon sokat segít, hogy összetartók vagyunk. A családi vállalkozás előnye, hogy intézkedéseinket nagyon gyorsan és hatékonyan hozhatjuk meg. A legfontosabb értékeink a tradíció, a nyitott gondolkodás, a fogékonyság az újra, s hogy a sikerből sem szabad kizárni a kollégákat.

Nem nyomasztó néha, hogy egy százéves családi tradíciót kell továbbvinni, megőrizni?

A felelősség súlya néha igen nehéz, hisz nálunk 1200 ember dolgozik, a családjaikkal együtt hozzávetőlegesen 5000 emberért vagyunk felelősek. Jóformán egy kisváros „tartozik” hozzánk, és nemcsak a kollegák és családjaik iránt érzem át a felelősséget, hanem a minőség és a tágabb környezetünkkel szemben is. Nagyon sok energiát fordítunk arra, hogy a fogyasztók a lehető legbiztonságosabb alapanyagokkal táplált baromfit vásárolhassanak, a folyamatos laborvizsgálatok, mintavételezések és a takarmány-alapanyagok származásának pontos földrajzi meghatározásával biztosítjuk, hogy termelési rendszerünkbe ne kerülhessen genetikailag módosított (GMO) szója. Vannak holtpontok, de a családi tradíció sokat segít átlendülni a nehézségeken, felállni, újult erővel folytatni, és vannak olyan pillanatok is, amikor teher ez az örökség, hiszen nemcsak örökül kell hagynom a következő generációnak, hanem gyarapítanom is. Néha belegondolok abba, hogy mennyit ér ez a vállalkozás. Azt gondolom: felbecsülhetetlen az értéke.

 

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[128983] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél