hirdetés
hirdetés

Dinamikusan fejlődő üzletág

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő üzletága az egészséges életmódot kiszolgáló termelés és kereskedés: néhány éve gyanakodva nézegettek a vásárlók a bio- és a paleo polcok, boltok felé – ma már kígyóznak a sorok előttük. Legyen szó élelmiszerről, szépségápolási- vagy tisztálkodó szerekről, a tudatos vásárló számára egy a jelszó: minden mentes!

hirdetés

Mentes étkezés. Olykor logikától is mentes

A GfK 1989 óta kíséri figyelemmel a hazai háztartások étkezési szokásait. A legutóbbi (2016. július) adatok egyik fő tanulsága: a „mentes” élelmiszerek vásárlási gyakorisága azonosítható, azonban legtöbb esetben meglévő betegséghez nem kötött.

 – A magyarok ellentmondásosan viszonyulnak az egészségtudatosság kérdéséhez. Az egészséges életmód igénye folyamatosan jelen van ugyan a hétköznapokban, de a tudatos táplálkozásról sokan lemondanak feltehetően vagy azért, mert az anyagi lehetőségeik szűkösek vagy azért, mert a sok egymásnak ellentmondó információt nem tudják, illetve nem akarják értelmezni – elemezte a területet Csillag-Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.

Fotó:123rf.com
Fotó:123rf.com

A GfK Étkezési szokások tanulmányának legutóbbi adatai szerint élelmiszervásárlásnál – ahogy volt ez korábban is - továbbra is az élvezeti szempontok vezérlik a vásárlókat. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy nem az olcsó, hanem a jó ár-érték arányú termékeket keresik a vevők.

– A jó minőségre való törekvésnek az elsődleges szerepe az egészségtudatosság szempontjából különösen fontos napjainkban, amikor a napi fogyasztási cikk kiadások a háztartások költéseinek átlagosan 27 százalékát, azaz közel egyharmadát teszik ki. Ez az arány ráadásul az alacsonyabb jövedelműeknél rendszerint magasabb – véli a szakértő.

Korrekt tájékoztatást várnak a vásárlók

Az élelmiszerek egészségessége iránti igény határozottan megjelenik – főként – az adalékanyagok (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer) elutasításában. Ezzel egyidejűleg a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biominőség mint szempont is egyelőre hátrébb sorolódik.

 

Fotó:123rf.com
Fotó:123rf.com

Tekintve, hogy megnőtt a fontossága annak, hogy az élelmiszer hozzájáruljon az egészséges életmódhoz, a vásárlók elvárják, hogy a termék csomagolásáról tájékozódni lehessen a termék összetevőiről, azaz részletes és olvasható legyen a tápanyag összetételi jelölés.

Az egészségesség élelmiszervásárláskor elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.
 
Az a jó, ami ízlik is

A magyarok kis hányada vallja, hogy egészségesen táplálkozik, a többség „normálisan étkezőnek” tartja magát, vagy pedig „azt eszi, ami ízlik neki”. Mindazonáltal elmondható, hogy az egészségesnek számító termékkategóriák fogyasztása növekszik – azon kategóriákban figyelhető meg a fogyasztási gyakoriság és kedveltség egyidejű növekedése, amelyek egészségesnek mondhatók (szárnyas hús, rizs, barna kenyér, ásványvíz).
 
Édes élet cukor nélkül  

Az elmúlt néhány évben gyakorlatilag minden nagyobb élelmiszerlánc polcain megjelentek – a cukormentes (diétás) termékeken túl – a laktóz-, illetve gluténmentes élelmiszerek. Kérdés persze, hogy a kereslet teremtett kínálatot, vagy éppen fordítva, a kínálat teremtette meg a maga keresletét.

Az látható a vásárlási adatokból, hogy a cukormentes életre való törekvés általánosan jelen van a vásárlási szokásokban: az elmúlt 12 hónapban a háztartások 94 százaléka vásárolt legalább egy alkalommal diétás terméket annak ellenére, hogy a diabétesz – saját bevallásuk szerint – a háztartásoknak a 16 százalékában fordul elő.

Te(l)jes élet laktóz nélkül

A GfK adatai szerint a 2016-ban laktózmentes terméket vásárlók 86 százaléka – azaz tízből mintegy kilencen – a laktóz intolerancia által nem érintett. Habár a háztartások mindössze 7,4 százaléka jelezte, hogy problémái vannak a laktóz emésztésével, az elmúlt tizenkét hónapban minden második háztartás (51,7 százalék) vásárolt legalább egyszer laktózmentes tejet, sajtot, joghurtot, tejdesszertet, ízesített tejitalt, jégkrémet, tejfölt, tejszínt, vajat vagy tejes snackeket (tejszeletet, túró rudit).

Fotó:123rf.com
Fotó:123rf.com

Gluténérzékenység nélkül is érzékenyek a gluténra

Gluténmentes terméket a háztartások 22 százaléka vásárolt az elmúlt tizenkét hónapban annak ellenére, hogy mindösszesen a háztartások 2,5 százaléka tett említést valamely családtagja gluténérzékenységéről. Elmondható, hogy tízből kilenc gluténmentes termékeket vásárló háztartásnak nincs ilyen jellegű érintettsége.

Kinek a részére szokott Ön mentes terméket vásárolni?

Összefoglalva az adatokat megállapítható, hogy a hazai vásárlók nagy aránya valódi érintettség nélkül fordult a mentes élelmiszerek vásárlása felé. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a háztartások 22 százaléka havonta 1000 forintnál kevesebbet, míg csupán 19 százalék költ havonta 5000 forintnál nagyobb összeget laktóz-/gluténmentes termékekre.

Az alacsony havi költési szint nem másra, mint a „mentes” élelmiszerek beszerzésének alkalmi jellegére enged következtetni. A mentes termékeket vásárlók fele saját részre vesz ilyen élelmiszereket, kétharmaduk vásárolt már más családtag részére, és a válaszadók 13 százaléka vallotta azt, hogy egyéb, nem a háztartásba tartozó személy számára vásárolt ilyen terméket.

Vajon mi az oka ennek a vásárlói viselkedésnek?

– Örvendetes, hogy az egészségesnek számító termékek fogyasztása emelkedik. Azonban a folyamat mellékhajtásként a legkülönfélébb összetevőkre vonatkozó ételfóbiák is jelentkeztek. A zsírt, a koleszterint, a szénhidrátot, majd a cukrot követően jelenleg a glutén és a laktóz tölti be a bűnbak szerepét – vélekedik Forgács Attila gasztropszichológus.

A közösségi médián rengeteg egymásnak is ellentmondó információ terjeng a helyes táplálkozásra vonatkozóan, amelyek között szinte lehetetlen eligazodni. Az egészséges táplálkozás így jobb híján hiedelem és aktuális divat kérdése a laikus fogyasztó számára. Ettől függetlenül, a szubjektív elköteleződés magas hőfokú, tökéletesen ellentétes diétákat követők egyaránt csodás változásokról számolnak be. A diétáknak nem élettani, hanem lelki hatása van.

Fotó:123rf.com
Fotó:123rf.com

A szakember szerint a GfK legfrissebb adataiban az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos félelmek artikulálódnak, melynek objektív és szubjektív okai egyaránt vannak.

Objektív okok:

Új élelmiszeripari technológiák jelentek meg, az élelmiszerkereskedelem ismeretlen ételekkel szembesít, a környezet elszennyeződött, globális környezeti változások zajlanak, a média élelmiszerhamisításokkal és a fogyasztók félrevezetésével riogat.

Szubjektív okok:

Bűntudat: a mentes étel fogyasztása legtöbbeknél eseti, inkább csak az egészségtelen életmód miatti bűntudat csökkentésére alkalmas.

Szorongás: a szorongás olyan félelem, aminek nincs tárgya. Bizonyos összetevők kényszeres kerülése tárgyat biztosít a szorongásnak. Élhetőbbé és kezelhetőbbé válik az élet.

Kontrollvágy: a rendszerváltást követően sokak élete vált kiszámíthatatlanná. Alig maradt olyan terület, ami felett az egyénnek tényleges kontrollja lenne. A munkahely, a bank, a kormányok, a világgazdaság, maga a történelem, az időjárás, az idő múlása, mind az egyén hatalmán túli tényezők. Bezzeg a személy saját indíttatásai felett érezhet kontrollt, amikor legyőzi az ősi belső erőt, az evés ösztönét, és nem eszik meg valamit. Míg a kontrollvesztettség élménye komoly lelki károsító tényező, a kontrollélmény lelki védőfaktor.

Tarolhatna akár a mobil appokkal együtt is

– Az indokolatlan diéta ellen kardot rántani nem érdemes. Hasznosabb az új trendek szeleit kifogni – vélekedik Forgács Attila. – A csökkent bizalmat hatékony IT tájékoztatással lehet helyreállítani. A csomagoláson feltüntetett összetevőket egy QR kód mögött is rendelkezésre kellene bocsátani. A személy által fogyasztott ételek adatait egy megfelelő applikáció összesíthetné, és a dietetikus által kalkulált optimum fogyasztáshoz viszonyíthatná. A fogyasztó állandó és reális visszajelzést kaphatna a táplálkozási módjának egészséges/egészséget veszélyeztető módjáról. A termelőnek/kereskedőnek ez a rendszer azért érné meg, mert az ember mindenevő, minden összetevőre szüksége van, de csak az optimum mennyiségben. Nem mindegy, hogy a szükséges mennyiséget kitől veszik meg. Az egészségtudatos vásárló előbb-utóbb attól a termelőtől fog vásárolni, aki belép egy ilyen információközlő rendszerbe.

20 ÉVE FELISMERTÉK – 10 ÉVE MEGLOVAGOLTÁK A TRENDET

A NASZÁLYTEJ Tejfeldolgozó és Kereskedelmi Zrt. hazánkban elsőként ismerte fel a laktózmentes tejtermékek gyártásának szükségességét, piaci lehetőségeit.


Ahogy a különböző piackutatási eredmények is mutatják, az elmúlt 20 év viszonylatában kimutatható, számottevő érdeklődés a laktózmentes tejtermékeink iránt az utóbbi 10 évben érzékelhető igazán. Ezt több tényező is befolyásolhatta, a piaci tendenciák hatásai mellett el kell mondanunk azt is, hogy vállalatunk az utóbbi 10 évben helyezett igazán nagy hangsúlyt a laktózmentes tejtermékek kommunikációjára, a kategórián belüli edukációra. A piaci hatás, illetve a márka kommunikáció és edukáció együttes hatása okozta a laktózmentes tejtermékek forgalmának jelentős emelkedését. Hisszük, hogy ennek a növekedésnek nagyobbik része a valós igényeket elégíti ki, vagyis a piaci trend mellett a laktózérzékenység témakörben végzett márka kommunikációs és edukációs munkánk érik most be.

20 évvel ezelőtt

Vállalatunk akkori tulajdonosai hittek a funkcionális termékek létjogosultságában és fontosságában, ezzel a szemlélettel a piac úttörőinek tekinthetjük őket. Ennek a hitnek köszönhető, hogy vállalatunk bio-tejtermékeket, szója termékeket és laktózmentes tejtermékeket kezdett el gyártani. Mivel a piac új volt, természetesen az első lépéseket óvatosan tettük meg, azonban az elkövetkező pár évben – a laktózmentes vásárlóink visszajelzései alapján – egyre határozottabb lépéseket tettünk a portfóliónk bővítése terén, de ugyan ez igaz a biotej- és a szójatermékeinkre is.
Erőteljes bővülés az utóbbi 5 évben látható a Magic Milk termékcsaládban, hiszen az erőteljesebb kommunikációnak – és a piaci trendeknek – köszönhetően a kereslet növekedésével a fellépő új, jól megfogalmazott igényekre igyekeztünk gyorsan és jól reagálni.
Miután az alapvető tejtermékek már a fogyasztóink rendelkezésére álltak, igyekeztünk a kényelmi/desszert kategóriában is bővíteni a kínálatot. Ennek eredményeként a 8 éve kifejlesztett Magic Milk laktózmentes túródesszert mellett ma már madártej és jegeskávé és laktózmentes gyümölcsjoghurt 4 különböző ízben is színesíti a portfóliót.

20 év múlva

Ahogy technológiai lehetőségeink bővültek, bővítettük kínálatunkat további napi termékekkel, mint a laktózmentes, vaj, vajkrém és kaukázusi kefir. Fontosnak tartjuk, hogy a vásárlóink, fogyasztóink folyamatos visszajelzései alapján tökéletesítsük a portfóliót és elvárásaiknak megfelelően bővítsük a kínálatot. Célunk, hogy a fogyasztóink belénk vetett bizalmára építve - Magyarország első laktózmentes tejtermék gyártójaként - ezt a vezető pozíciót megtartsuk.

PAPP TÍMEA
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer Szaklap)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél