hirdetés
hirdetés

Egymilliárdba kerülhet a húszezresek cseréje

Az új húszezresek bevezetése közel egymilliárd forintba kerülhet, míg a teljes címletcsere költsége hatmilliárd forint lesz.

hirdetés

Némi fogódzkodót nyújthat azonban, hogy a június végén nagyjából hasonló mennyiségben a forgalomban lévő, mintegy 127 millió darab tízezres megújításának évében, 2014-ben közel 3,7 milliárd forintot költött az MNB bankjegyek gyártására, 28 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, amikor ilyen akcióra nem került sor. Ez egymilliárd körüli többletköltséget jelent, amit a címletcsere magyarázhat. Miután húszezresből valamivel kevesebb van forgalomban, ezért a megújításuk költsége is kevesebb lehet. Az is tudható, hogy az MNB bankjegygyártási ráfordítása várhatóan 15 milliárd forint lesz 2014–18 között.

A tízezresek lecserélése 2014 végén kezdődött meg, 2017 első felében a kétezer- és az ötezer-, a másodikban az ezerforintosok kerülnek sorra, legvégül, 2018-ban pedig az ötszázasok. A forgalomban levő, június végén közel 400 millió darabos, 3900 milliárd forint összértékű bankjegyek selejteződése, valamint a készpénzállomány folyamatos bővülése miatt a bankjegygyártási ráfordítások mintegy 60 százaléka, tehát kilencmilliárd forint a forgalomban levő címletek utángyártása esetén is felmerült volna – figyelmeztetett a jegybank.

Vagyis az új bankjegyek előállításának nettó költsége hatmilliárd forint lehet, ami még így is soknak tűnik a mostani címletekkel nemzetgazdasági szinten okozott 30 millió forintos kárhoz képest. Az MNB érvelése szerint az új bankjegysorozat kibocsátásával hosszú távon, három-öt éven túl a bankjegygyártási ráfordítások csökkenhetnek. Mindazonáltal a gazdaságosság kiemelt, de nem kizárólagos döntési szempont volt a Szabadság téren, a hamisítás elleni védelem, valamint a készpénzforgalmi környezet által megkövetelt műszaki megfelelőség biztosítása legalább ekkora súllyal esett a latba.

Hasonló indokkal került sor a mostanit megelőző, átfogó pénzcserére az 1990-es években, amikor az MNB a korábbi, avítt technikájú és részben elértéktelenedett bankjegyeket és érméket váltotta le. Az akkor forgalomba került címletek mostani megújítása beleillik az euró 2002-es bevezetése előtt még saját devizával rendelkező nyugat-európai országok gyakorlatába, miszerint a hamisítók elleni leghatásosabb fegyver 10-15 évente lecserélni a címleteket. Mindazonáltal abból, hogy a legutóbbi teljes érme- és bankjegycsere hét év alatt ment végbe, arra is lehet következtetni, hogy az Orbán-kormány a 2020-as évekig nem számol az euró magyarországi bevezetésével.

(forrás: vg.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Így , hogy az MNB levitte az alapkamatot már nincs is semmi előnye az EURO bevezetésének. Azok a bűnözők akik eddig az MNB élén voltak azt állították, hogy csak akkor
lehet csökkenteni a kamatot, ha csatlakozunk az EURO-hoz. Már akkor világos volt, hogy a kamatszivattyú segítségével szipolyozták az országot és a spekuláns bankárok
kezére játszottak.
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél