hirdetés
hirdetés

Európai Friss Kalandok Fruttival és Veggivel

Március végén indult el Magyarországon az Európai Friss Kalandok elnevezésű, hároméves, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelését célzó edukációs kampány. Az EU-támogatással megvalósuló promóciós kampány magyarországi gazdája a NAK, nemzetközi együttműködő partnere az Interfel francia szakmaközi szervezet.

hirdetés

Hogyan kezdődött az „Európai Friss Kalandok” kampány története?
Az EU 2014-ben gyökeresen átalakította a mezőgazdasági termékek promóciójára vonatkozó korábbi támogatási rendszerét. Ezzel megnyílt az agrárkamarák számára is a lehetőség, hogy fogyasztásösztönző programokra pályázzanak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara törvényben meghatározott feladata többek között az agrártermékek népszerűsítése, így természetesen élni kívántunk ezzel a lehetőséggel. Az átalakulás részeként az Európai Bizottság a több tagország szakmai szervezete által közösen kidolgozott programajánlatokat részesíti előnyben. 2016-ban kezdtünk el partnert keresni a pályázathoz. A programot pilote projektnek szántuk, hogy ezen keresztül megtapasztaljuk, hogyan működik az EU új promóciós támogatási rendszere. Az így szerzett tapasztalatok alapján reményeink szerint a későbbiekben más ágazatok termékeivel is sikeresen tudunk majd pályázni. Ezért az első projekthez olyan terméket és külföldi partnert kerestünk, amellyel hazai kollégáinknak korábban már volt promóciós pályázati kapcsolatuk, illetve közösek az érdekeink.

Miért a francia szakmai szervezetre, az Interfelre esett a választásuk?
Az Interfel, a francia friss zöldség-gyümölcs ágazatot képviselő szakmaközi szervezet egyrészt megfelelt az említett szempontoknak, másrészt épp lezárult egy hasonló, hat éve futó, gyerekeknek szóló promóciós kampányuk, és a folytatáshoz, egy összetett program benyújtásához ők is partnert kerestek. Egyébként a támogatás intenzitása igen előnyös, mivel 80 százalékban EU-forrásból és 20 százalékban a pályázó szervezet saját forrásaiból történik a finanszírozás. A pályázatban elnyert támogatás összesen nagyjából 5 millió euró, ez megoszlik a két ország között, természetesen tükrözve a két ország közötti területi különbséget. A ránk jutó összeghez a kamara saját költségvetéséből az előírt 20 százalékkal – körülbelül 60 millió forinttal – járul hozzá.

Melyek azok a közös pontok, nehézségek a két ország zöldség-gyümölcs piacán, amelyekre a promóciós kampányt alapozni lehetett?
Gyorsan kiderült, hogy nagyon hasonló problémákkal küzdünk. Mindkét országban – ugyan eltérő mértékben – jelentősen elmarad a lakosság friss zöldség-gyümölcs fogyasztása a WHO ajánlásától, a napi 400 grammtól, amely a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz szükséges. A franciáknál a napi 320 gramm fogyasztással kevésbé rossz a helyzet, nálunk viszont a napi 260 gramm egy főre jutó zöldség-gyümölcs fogyasztással az EU-ban az utolsók közé tartozunk. Generációnként is hasonló tendenciát mutat a zöldség-gyümölcs fogyasztás alakulása a két országban: a nagyszülők generációja a legnagyobb fogyasztó, és minél fiatalabb korcsoportot veszünk szemügyre, annál kisebb az egy főre jutó elfogyasztott zöldség-gyümölcs mennyisége; a legkevesebbet sajnos éppen a kisgyermekes családok fogyasztják, amelyeknél az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása miatt is igen fontos a friss zöldség-gyümölcs fogyasztás növelése. Szerencsés egymásra találás eredménye volt a közös pályázat benyújtása, amelyben közös célcsoportra tudtunk fókuszálni: a gyermekes családokra – különösen a gyerekekre és a nagyszülőkre, akik át tudják adni a fiataloknak a zöldség- és gyümölcsfogyasztás szeretetét.

Mi az Európai Friss Kalandok program koncepciója?
A fő célcsoport a 6–14 éves gyerekek és családjaik. Mi nem elsősorban az iskolák számára nyújtunk programokat, mivel ezen a területen már évek óta sikerrel működik Magyarországon az FM gondozásában a szintén EU-forrásból támogatott iskolazöldség- és iskolagyümölcs-program. Az Európai Friss Kalandok program keretében olyan aktivitásokat dolgozunk ki és ajánlunk a gyerekeknek, illetve a családjaiknak, amelyekben közösen vehetnek részt, és szerezhetnek pozitív tapasztalatokat a zöldségekről és gyümölcsökről. Ennek érdekében három éven keresztül játékos, edukációs, élményekre alapozott akciókkal kívánjuk őket elérni. Fontos célunk, hogy a gyerekek ne kényszerként éljék meg a zöldség-gyümölcs fogyasztást, inkább kellemes élményeket kapcsoljanak hozzá, és szívesen, örömmel fogyasszák ezeket a termékeket. A program gerince, központi eleme a franciákkal közösen megalkotott kalandos világ, a Vegapolis, ahol a program két kabalafigurája, Frutti és Veggi élnek. Ők segítenek a gyerekeknek abban, hogy felfedezzék a zöldségek és gyümölcsök csodálatos világát, azok sokféleségét, pozitív hatásait, és megszeressék azokat. Célunk, hogy a gyermekes családok zöldség-gyümölcs fogyasztását növeljük. Ezen a téren – a tapasztalatok alapján – már néhány százalékos növekedés is óriási eredménynek számít.

Milyen aktivitásokat terveznek a program három éve alatt?
Május végén a Millenárison indítottuk el, majd a Gyerekszigeten négy hétvégén folytatjuk, és a program végéig évente megrendezzük a friss zöldség-gyümölcs ünnepet. Ezeken az eseményeken a gyerekek találkozhatnak Fruttival és Veggivel, és kedves, vidám aktivitások során ismerkedhetnek meg az egészséges ételekkel, tapasztalhatják meg a zöldségek és gyümölcsök sokféleségét, készíthetik el kedvenc, friss zöldségekből és gyümölcsökből álló salátájukat. Emellett a virtuális valóság segítségével maguk is belecsöppenhetnek Frutti és Veggi világába. A program keretében 15 megyébe látogatunk el – a további négy megyébe saját forrásból megyünk el –, és visszük magunkkal a már említett programokat. Országszerte ott leszünk a hiper- és szupermarketekben – a Tesco, az Auchan, a CBA és a Coop áruházakban –, ahol a zöldség- és gyümölcskóstolás mellett szintén játékos programokkal várjuk a gyerekeket. Húszoldalas foglalkoztató füzetet készítettünk rejtvényekkel, társasjátékkal és olyan szezonális zöldségek és gyümölcsök felhasználását igénylő receptekkel, amelyeket a gyerekek a család többi tagjával együtt könnyen elkészíthetnek. Kisfilmsorozatot mutatunk be a zöldségek és gyümölcsök népszerűsítése érdekében, amelyben nyolc folytatásban, kétperces szpotokban repítjük el a gyerekeket egy izgalmas, sejtelmes, fantasztikus világba, ahol Veggivel és Fruttival, valamint képzelet szülte állatokkal való kalandok várnak rájuk, és a „jó” és a „sötét erő” képviselői között zajló „harc” teszi átélhetővé számukra a program üzenetét. Hamarosan elkészül a program magyar weboldala, a www.frutti-veggi.hu is, amelyen egyrészt az Európai Friss Kalandok program lényegét ismertetjük, másrészt az akcióinkkal kapcsolatos hírek, események és aktualitások mellett hasznos tudnivalók találhatók a friss zöldségekről és gyümölcsökről, azok vásárlásáról, tárolásáról, felhasználásáról. Ezeket az információkat a közösségi médián keresztül is megosztjuk. Játékapplikáció is készül, amelynek segítségével még közelebb szeretnénk vinni a zöldségeket és a gyümölcsöket a gyerekekhez, megosztani velük az azok termesztésére, különösen a környezettudatosságra vonatkozó ismereteket.

Mivel lennének elégedettek a hároméves program végén?
Irreális elvárás lenne, hogy ezzel a kampánnyal teljesen megváltoztatjuk a fogyasztói szokásokat. Egyértelmű sikerként könyvelnénk el, ha a zöldség-gyümölcs fogyasztásának fontossága beépülne a köztudatba, és fogyasztásban elérnénk a mostani francia értékeket. De a realitások talaján maradva, a legkisebb pozitív elmozdulás is sikert jelentene. Nem titok, hogy három év múlva nem szeretnénk szögre akasztani ezt a programot, ha lesz rá lehetőség, tovább akarjuk vinni, hogy az emberek ingerküszöbe fölé jutva érdemi hatással legyen a fogyasztásra.

Eddig a zöldség-gyümölcs fogyasztásról beszéltünk: hogyan látja, milyen helyzetben vannak jelenleg ezek az ágazatok?
Nem vidám a kép. Az elmúlt huszonöt évben hazánk zöldségtermelése 20 százalékkal, 2 millióról 1,6 millió tonnára, gyümölcs- és szőlőtermelése pedig mintegy a felére, 1,4 millióról 750 ezer tonnára, illetve 860 ezerről 480 ezer tonnára esett vissza. A hazai kertészeti ágazat évente alapanyagáron 800 milliárd forint termelési érték előállítására lenne képes, ebből jelenleg 400 milliárd forint valósul meg.

Az elkövetkező időszakban melyek az agrárkamara prioritásai, mely területekre fókuszálnak a hazai termelők versenyképességének növelése, illetve a termelők érdekében?

Az említett kibocsátás az ültetvények és a technológia modernizációjával, a szabályozás ésszerűsítésével és fokozottabb marketingtevékenységgel akár kétszeresére is növelhető. A NAK főként ezeken a területeken kívánja segíteni a hozzávetőleg 160 ezer, kertészettel foglalkozó kamarai tagot. Azon vagyunk, hogy elősegítsük a termelők és a feldolgozók közötti hatékonyabb kommunikációt és az integrációt. Erre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a legmegfelelőbb platform, hiszen itt a termelők, a feldolgozók és a nagykereskedők egyaránt tagok. Így a felek hangot adhatnak az egymással szembeni elvárásaiknak, amelyek alapul szolgálhatnak az összes résztvevő fél számára előnyös és a gyakorlatban is betartható megállapodásoknak. Az agrárkamara létfontosságúnak tartja a termelői együttműködés erősítését, a közös érdekérvényesítést, ugyanis az elmúlt két évtizedben gyökeresen megváltozott a fogyasztási kultúra. A nagy kereskedelmi láncok uralják az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek kereskedelmét, ezért bizonyos volumen alatt ma már csak mikroértékesítésre van lehetőség. A versenyképesség, a túlélés érdekében elengedhetetlen egyfajta szemléletváltás a gazdálkodók, termelők gondolkodásában. Beszédes adat, hogy a különböző együttműködésekben megtermelt termékek aránya az értékesített volumenen belül Magyarországon értékben körülbelül fele az EU-s átlagnak. Fontos megteremteni azokat az ösztönzőket, szabályzókat, amelyek elősegítik a kooperációs hajlandóságot. Bármilyen együttműködés egyik alapvető feltétele ugyanakkor a legális értékesítés. A zöldség-gyümölcs piacon mérvadó becslések szerint a termékek mintegy egyharmada feketén cserél gazdát. És aki a feketegazdaságban tevékenykedik, nem érdekelt a piac kifehérítésében. Előbb-utóbb azonban eljön az „igazság pillanata”, ha ezekben az ágazatokban is bevezetik az ötszázalékos áfakulcsot, amiért harcolunk. Akkor mutatkozik meg a hatékonyságbeli különbség, és ez nagyon kellemetlen helyzetet teremt azok számára, akik most az adóelkerülésnek köszönhetik a versenyképességüket. Ha ez bekövetkezik, földcsuszamlásszerű változásra számítunk, ami – meggyőződésünk – már középtávon sem lenne negatív hatással a központi költségvetésre.

A NAK május végén hozta nyilvánosságra az „Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című, a kormányzati stratégiai tervezést segítő csomagját. Milyen céllal született ez a dokumentum?
Ebben a szakmai szempontok alapján összeállított dokumentumban meghatároztuk, hogyan képzeljük el a következő éveket, miben segít a kamara, hogyan gyarapítható jólétben a magyar vidék. Szakítottunk az eddigi stratégiatervezési módszerekkel, nem az ágazatokat vesszük sorra, és nem prognosztizálunk, hogy várhatóan mi történik a következő évtizedekben, például hogy 10, 20 vagy 50 év múlva hány tonna kukoricát termelünk majd Magyarországon. Ehelyett a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaságot egészében, a strukturális alapoktól tekintjük át, próbáljuk feltérképezni és beazonosítani a fejlődést akadályozó tényezőket. És ami még ennél is fontosabb, megoldási javaslatokat kínálunk. Kitérünk a modernizációra, a termőföldhelyzetre, a működési formák átláthatóvá tételére, az adórendszerre, a támogatáspolitikára, a termés- és jövedelembiztonságra, az együttműködésre, az élelmiszerlánc fejlesztésére és az intézményrendszerre. Kiemelten foglalkozunk az anyagban a földkérdéssel, a versenyképességet biztosító birtokszerkezettel, az osztatlan közös földtulajdonnal és annak újratermelődésével, a magyar föld hazai tulajdonban tartásával. Meggyőződésünk, hogy ez utóbbi csak úgy biztosítható, ha a termőföld jövedelmet és egzisztenciát biztosít a benne élőknek.

Hányan élnek ma Magyarországon gazdálkodásból?
Jelenleg Magyarországon elég kuszák a működési keretek, ennek következtében nem tudjuk, hány valódi termelő van az országban, és milyen teljesítményre képesek. A Földhivatalnál félmillió földhasználót tartanak nyilván, de egységes kérelemből csak 173 ezret adtak be idén. Becsléseink szerint a valódi földhasználók száma jócskán százezer alatt van. Ennek egyik fő oka az adópolitika, például a családi gazdaságok adózásának szabályozása. Az agrárkamara most többek között a teljes agráradózás megváltoztatását indítványozza. Úgy gondoljuk, hogy akkor tudunk versenyképesek lenni, ha nem büntetjük plusz adóterhekkel a jobb teljesítményt. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy nettó százmillió forintos árbevételig a mezőgazdasági tevékenység után ne kelljen adót fizetni. Fontos feladatnak tartjuk a családi gazdaságok jogi személyiséggel való felruházását. Ezzel olyan gazdasági egységek jöhetnének létre, amelyek banki oldalról finanszírozhatóak, működésük átlátható, ezáltal a gazdaság kifehérítését is szolgálnák. Ami a fejlesztéseket szolgáló forrásokat illeti: az agrárkamara – a várhatóan a jelenleginél kisebb EU-támogatás nagyságától függetlenül – a mostani ezerháromszázmilliárd forinttal szemben egy kétezermilliárd forintos vidékfejlesztési programra tesz javaslatot. Ez azt jelenti, hogy a mostani 16 helyett akár 50 százalékos kiegészítésre is szükség lehet a nemzeti költségvetésből. Ez hosszú távon abszolút versenyképessé tehetné az ágazatot, attól függetlenül, hogy mennyi külső támogatás érkezik az országba. Ezáltal olyan erős ágazat születhetne, amely érdemben tud reagálni az elképesztő dinamikusan változó piaci igényekre. (x)

Ennek a promóciós kampányn semmiak a tartalma csakis a szervező álláspontját tükrözi, és kizárólag ő tartozik érte felelősséggel. Az Európai Bizottság és a Fogyasztó-, Egészség, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (CHAFEA) semmilyen felelősséget nem vállal a kampányban szereplő információk esetleges felhasználását illetően.

Császár László
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer magazin 2018/6.)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[225906] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél