hirdetés
hirdetés

Ezt kell tudni a termékvisszahívásokról!

Az egyenes hozzáállást értékeljük, és úgy érezzük, akkor nagyobb a baj, ha az információ nem a vállalkozástól, hanem a hatóságtól származik, ugyanakkor a magyar lakosság nem „bünteti” a termékvisszahívásban érintett vállalkozásokat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal frissen publikált kutatásáról a Laboratorium.hu közöl összesítést.

hirdetés

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap szeptemberi számában egy idén tavasszal, több, mint 1000 fő megkérdezésével készült felmérés eredményeit ismertették.

A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók döntő többsége, 96,1%-a hallott már élelmiszeripari termék visszahívásról.

A legtöbben a bébiételeket idéztek fel, de sokan emlékeztek a fűszerpaprikával kapcsolatos, illetve valamilyen húsipari termékvisszahívásra, emellett viszonylag nagy számú említést kaptak az ásványvizek, a tojás, a csokoládé és a köménymag is.

 Mit gondolunk a termékvisszahívásokról?

A termékvisszahívás a válaszadók 5,8%-a szerint kizárólag a vállalkozás, míg 14,0% szerint kizárólag a hatóság feladata. A többség (80,2%) véleménye alapján azonban e két szereplőnek közösen kell eljárnia ilyen esetekben – olvasható a WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. tudományos szaklapjában megjelent, A termékvisszahívás fogyasztói megítélése az élelmiszer-ágazatban című dolgozatban.


Az Agrárminisztérium, Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárságának , valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóságának a munkatársai (Barna Sarolta, Bognár Lajos, Dorkó Annamária, Kasza Gyula) által jegyzett cikkből az is kiderül, hogy a válaszadók döntő többsége szerint az a gyártó a hiteles, aki maga ismeri be, ha hibázott. A visszahívott terméket a megkérdezettek mintegy 90 százaléka azonnal kidobná, és ugyanilyen arányban kíváncsiak az emberek a visszahívás okára is.


 

Mi a különbség a forgalomból történő kivonás és a termékvisszahívás között?

 

Amennyiben egy élelmiszer-vállalkozó okkal feltételezi, hogy egy adott élelmiszer nem felel meg az élelmiszer-biztonsági követelményeknek, és a kérdéses élelmiszer már kikerült a vállalkozás közvetlen ellenőrzése alól, haladéktalanul kezdeményeznie kell az élelmiszer forgalomból történő kivonását, és erről tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot.

 

Ha a termék eljuthatott a vásárlókhoz, akkor vállalkozásnak tájékoztatnia kell a fogyasztókat a kivonás okáról, valamint szükség esetén – amennyiben egyéb intézkedések nem elegendők a magas szintű egészségvédelem biztosításához – vissza kell hívnia a vásárlónál lévő terméket.

 

Elkülönül egymástól tehát a termék forgalomból történő kivonása és a termék visszahívása.

 

A forgalomból való kivonás fogalmát sem a 178/2002/EK rendelet, sem pedig Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

nem határozza meg, de az általános értelmezés szerint azt a folyamatot jelenti, amelynek során a terméket – a vásárló tulajdonában levő termékek kivételével – eltávolítják az élelmiszerláncból.

 

 

Visszahívásról pedig akkor beszélhetünk, ha a kockázatot jelentő termék már a vásárlónál van. Míg a kivonásnál az élelmiszerlánc szereplői viszonylag gyorsan tájékoztathatják egymást, a visszahívásnál nehézséget jelent a vásárlók elérése, értesítése.

Mi a szerepe a hatóságnak?

 

Amennyiben a hatóság megítélése szerint a vállalkozó által megtett intézkedések nem elégségesek, akkor az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a termék:

- előállítását,

- tárolását,

- szállítását,

- felhasználását,

-forgalomba hozatalát,

- behozatalát,

- kivitelét,

- illetékességi területén való átszállítását

 

feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja, valamint elrendelheti a termék zár alá vételét, lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását.

 

Amíg a termékek forgalomból történő kivonása „csendes” folyamat, vagyis a vásárló nem minden esetben értesül szükségszerűen az intézkedésről, addig a visszahívás célja kifejezetten az, hogy a kockázattal kapcsolatos információ eljusson a fogyasztókhoz.

 

Ezért még a tisztességesen eljáró vállalkozások számára is kritikus döntési pontot jelent a termékvisszahívási folyamat elindítása abban az esetben, amikor a kockázatra vonatkozóan csak gyanú áll fenn. A vállalkozások vezetői ugyanis úgy érzik, hogy a termékvisszahívások nem kívánatos „negatív marketing” következménye a hírnév és a márkaérték csökkenése lehet.

 

Tekintettel arra, hogy a termékvisszahívás esetén a vállalkozások mozgástere kommunikációs szempontból már igen szűkös, a társadalmi érdeknek megfelelően egy ilyen eseményben az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnak olyan módon kell közreműködnie, hogy  minden érintett időben értesüljön a kockázatról, ugyanakkor fellépjen a felesleges pánikkeltéssel szemben is.

 

Milyen a jó visszahívási gyakorlat?

 

ANÉBIH szakemberei szerint ahhoz, hogy a termékvisszahívások minden szereplő javát szolgálják, szükséges a vásárlók egészségének védelmét szem előtt tartó tisztességes, elővigyázatos vállalkozás, egy hiteles hatóság, amely közreműködik a probléma megoldásában, és objektív képet tud nyújtani a médián keresztül a társadalom felé az adott eseményről. Fontos, hogy a vásárlók is tudatosan, a felmerülő kockázatokat felismerve álljanak hozzá a kérdéshez, ugyanakkor nem érdemes egy-egy eseményből hosszú távú vagy végleges következtetéseket levonni.

 

Javaslatként megfogalmazható egy útmutató elkészítésének és nyilvános közzétételének szükségessége, amely a termékvisszahívásról szól, hatósági oldalról pedig felmerülhet egy nyilvános adatbázis elkészítésének igénye a termékvisszahívásokkal kapcsolatban, amely elősegítené a vásárlók jobb tájékozódását, hosszabb távon pedig hozzájárulna az élelmiszer-vállalkozások iránti bizalom erősítéséhez.

 
Annak érdekében, hogy a megfogalmazott javaslatok a jövőben ténylegesen megvalósulhassanak a Nébih márciusban kerekasztal egyeztetést szervezett a termékvisszahívás témájában érintett szereplők bevonásával.

 

 Miről olvashatnak még az ÉVIK-ben?

 

Az 1955-ben alapított tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények rendkívül fontos szerepet tölt be az élelmiszer-tudományban: az egyetemek, hatóságok, laboratóriumok, kutatóintézetek munkatársai számára igazi szakmai fórumot jelent. A lapot 2014-től a független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. közhasznú nonprofit kft-je adja ki. Az ÉVIK megújult, színes, kétnyelvű formátumban jelenik meg, a honlapján az összes eddig megjelent anyag kereshető és letölthető, az újságot nemzetközileg is jegyzik.

 

Az ÉVIK idei októberi számának vezető anyaga Bánáti Diána és szerzőtársainak munkája, a biológiai, erkölcsi és etikai oldalról oly sokat vitatott klónozás fogyasztói megítéléséről szól. A rendelkezésünkre álló ismeretek és technikai eszközök birtokában egy melegvérű élőlényről életképes másolatot, másolatokat készíthetünk, egyelőre azzal a céllal, hogy az élelmiszertermelés részére minél jobb minőségű és nagyobb mennyiségű alapanyagot állítsunk elő. A terjedelmes anyag nagyszámú szakirodalmi hivatkozással alátámasztva tárgyalja a biológia és az élelmiszergazdaság egyik leginkább vitatott területét.

 

Nyitrai Ákos és szerzőtársai a kibernetika magas szintű alkalmazásán alapuló neurális hálózatok tanulási, rendkívül gyors számítási képességén, extrém módon összetett függvénykapcsolatok értelmezésére való alkalmasságán alapuló technikák az élelmiszerkutatásban betöltött szerepéről, és jövőbeni alkalmazási lehetőségeiről írnak. A hálózatok többek között különböző élelmiszer-alapanyagok megjósolható minőségének becslésére, késztermékek érzékszervi minősítésére, kedveltségi jellemzőire, érlelt élelmiszerek technológiai, érzékszervi tulajdonságaira képesek előrejelzést adni.

Kárpáti Zsóka és munkatársai mindennapi élvezeti cikkünk, a feketekávé főzési maradéka, a kávézacc vizsgálatával foglalkoztak. Részletes leírást adnak a kávék vizsgálatára alkalmazott módszerekről. A főzésből visszamaradó anyag kitűnő talajkondicionáló szerként használható fel, így jobb lehet az kávézaccal kezelt talajon termelt élelmiszer-alapanyagok minősége is.

 

Élelmiszer-vizsgálatokkal kapcsolatban itt tájékozódhat!

 

(X)

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél