hirdetés
hirdetés

Feltérképezte a magyar nők helyzetét a Coca-Cola

A közvéleménykutatást mentorprogram és online képzések is követik a jövőben. A programsorozat a Szuperhősnők címet kapta.

hirdetés

„Szerettük volna megismerni, hogy érzik ma magukat a nők Magyarországon, miket éreznek kihívásoknak az élet különböző területein. Azért végeztük el az országosan reprezentatív, a 18-49 éves nők problémáit és vágyait vizsgáló felmérést, hogy pontos képet kapjunk, hol kell és tudunk segíteni” – mondta Pellion Ágnes, a Coca-Cola közkapcsolati és kommunikációs vezetője a kutatásssal kapcsolatban.

A kutatásból az derült ki, hogy a magyar nők legnagyobb kihívásai a követekezők: kisgyerekes nőként munkát keresni, a túlterheltség, illetve a munka és gyermeknevelés összeegyeztetése. Jó hír, hogy minden második nő családbarátnak tartja a munkahelyét, bár több segítséget szeretne kapni a férfiaktól és a családtagjaitól, ahogy érdekes adalék a kutatásból az is, hogy noha az anyák kevésbé vakmerők, az egyedülálló nők jelentős része szívesen indítana saját vállalkozást. 

 Pellion Ágnes és Danó Györgyi, a felmérést végző piackutató intézet, a Kód Kft. kutatási igazgatója. Fotó: Figyelő/Besenyei Gergely

A kutatásra a Coca-Colánál egy programsorozat épül, a Szuperhősnők kezdeményezéssel a cég célja az, hogy "a hazai nők olyan életet élhessenek, amilyet szeretnének, vagyis meg tudják valósítani önmagukat a munkában és a magánéletben egyaránt, és partnerükre, szeretteikre és önmagukra is tudjanak időt fordítani" - mondta Pellion Ágnes.  

A Szuperhősnők program már ismert elemei

Első lépésként az Igazgyöngy Alapítvánnyal együttműködésben Coca-Cola épülethálókból táskavarrással munkát adnak hátrányos helyzetű nőknek, ezáltal támogatva az önálló jövedelemhez való hozzájutásuk lehetőségét. Emellett elindítanak egy mentorprogramot is, hogy mostantól minden évben, folyamatosan segíthessék a nőket személyre szabott szakmai és életvezetési tanácsokkal is.

"Készülünk továbbá egy olyan digitális platform létrehozásával és közismert szakértők bevonásával, hogyévente minimum 5000 nő számára tudjunk országszerte online képzéseket, tartalmakat is készíteni és megosztani, hogy tényleges segítséget nyújthassunk, melyekkel a magyar nők elérhetik céljaikat a karrierjükben és otthon egyaránt. Mindezek mellett további számos jelentős lépéssel készülünk, amellyel jobbá tehetjük a magyar nők helyzetét” - tette hozzá Pellion Ágnes.

A kutatási eredmények összefoglalása

A sajtóközleményben részletesen bemutatták a kutatás eredményeit is, mivel érdekesnek találtuk, ezt most mi - hivatkozások nélkül - átemeltük ide.

Stresszmentes munkahelyen a dolgozók is elkötelezettebbek

A túlterheltség általános probléma a magyar nők körében, a munkavégzés megkönnyítéséért tett törekvések viszont tényleg megtérülnek. A családcentrikusabb, tehermentesebb feltételeket teremtő munkahelyek iránt sokkal elkötelezettebbek és lojálisabbak a női munkavállalók. Mindemellett optimizmusra ad okot, hogy a kutatásban részt vevő nők körülbelül fele családbarátnak véli munkahelyét. A 20-as éveikben járó hölgyek azonban a heti munkaidő elnyúlásával, a „hétvégézéssel” küzdenek, mely nagymértékben hozzájárul túlterheltségükhöz – és ez összefügghet munkahelyük iránti elégedetlenségükkel is.

Gyermekvállalás vagy munkakeresés

A megkérdezettek vegyesen vélekednek: örömteli, hogy a 20-as, 30-as éveikben járó nők szerint a gyermekvállalási korba érve is bevállalható az álláskeresés. Kisgyermekes anyaként azonban inkább kihívásnak látják a munkahelykeresést, illetve félnek állásuk elvesztésétől és a karrierjük megszakadásától is. A munkahelyi hátrányos megkülönböztetést viszont a megkérdezett kisgyermekes nők sem érzékelik valós veszélyként. Ugyanakkor probléma, hogy az aktívan dolgozó nők rendszerint második műszakként élik meg az anyaságot, a háztartás vezetését – és igazságtalannak érzik, hogy a férfiak ebben ritkán segítenek be.

Életkortól és családi állapottól egyaránt függhet a vállalkozási kedv és a karrierlehetőségek iránti érdeklődés. A 30 év alatti nők 58%-a például kifejezetten nyitott arra, hogy vállalkozzon; ők úgy tűnik, a szabadságot, függetlenséget többre értékelik a korábbi generációk számára természetes biztos állásnál. De a gyermekek számának növekedésével a vállalkozási kedv csökkenni látszik, viszont a jelenleg nem dolgozó nők, vagy az alternatív munkarendben lévő hölgyek szintén nyitottabbak a vállalkozásra. A hagyományosnak gondolt női szerepek átalakulását mutatja, hogy a nagymamák is aktívabbak a munkaerőpiacon, a nyugdíjas korúak körében is egyre gyakoribb a karrierépítés, mint az egész életen át tartó önmegvalósítás része. Emiatt viszont kevésbé számíthatnak a nagyszülői segítségre az édesanyák – derült ki a fókuszcsoportos beszélgetéseken és a kérdőív során feltett nyitott kérdésre kapott válaszokból is.

Lehetőségek és teendők családi, munkaadói, közösségi és országos szinten

A pénzkeresés, a gyermeknevelés, az én-idő és a mindenkinek való megfelelés nagyon nehezen összeegyeztethetők a mai magyar nők számára. A megkérdezettek szerint a gyermekneveléshez szükséges anyagiak előteremtése is komoly fejfájást okoz, és a gyermekfelügyelet is állandó gondot jelent az édesanyáknak. Arra is lehetőséget kellene biztosítani, hogy az anyukák önmagukra is időt fordíthassanak. A gyermeknevelő hölgyek a közvetlen környezetük, valamint a társadalom, tágabb közösségük felől tapasztalt elvárásokat is szeretnék csökkenteni. Mindehhez viszont szemléletváltásra van szükség: a férfiak, az apukák, és a nagyszülők aktívabb részvétele is fontos, csakúgy, mint a társadalom nagyobb rugalmassága.

A kutatás eredményeit komplexen megközelítve látható, hogy a vállalatok és a munkáltatók például a munkaórák csúsztatásával, vagyis rugalmasabb hozzáállással, több otthon végezhető munkával, több részmunkaidős állással, a GYES utáni fokozatos munkába állás lehetőségének biztosításával, munkahelyi gyermekfelügyelettel, stresszt csökkentő intézkedésekkel és az apák ösztönzésével nyújthatnak hathatós segítséget az anyáknak.

A média is hozzájárulhat a nők helyzetének megkönnyítéséhez, ha elősegíti a férfiak szemléletváltását – akár csak azáltal, ha bemutatja, hogy a háztartás nem csak női munka. Az anyák vélekedése is befolyásolható, ha nem hitetik el velük, hogy mindent egyedül kell megoldaniuk. A teljes társadalom szemléletváltása is lehetséges jó példák, példaképek és jó gyakorlatok bemutatásával.

A kutatást a Kód Kft. piackutató intézet végezte.

 

 

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cik[207369] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél