hirdetés
hirdetés

Foglalkoztatási problémák a madárinfluenza után éledező baromfiiparágban

Mintegy 3 ezer embert érintett a járvány, százak egzisztenciája ingott meg vagy omlott össze emiatt Magyarországon.

hirdetés

Május-június táján lesz elegendő alapanyag ahhoz, hogy újra kezdheti a termelést a vízi szárnyas feldolgozóipar, de csak októberben éri el a tavalyi év hasonló időszakának teljesítményét - mondják az iparágban dolgozó cégek képviselői és Baromfi Termék Tanács elnöke.


„A madárinfluenza miatt álltak le a munkával 9 vízi szárnyas vágó-, feldolgozó üzemben. Ez a vis maior helyzet 2016. november eleje után az exportorientált vállalkozásokat teljesen hasba akasztotta. Mintegy 3 ezer embert érintett. Nem tudjuk pontosan, hogy mennyi embert bocsátottak el, azt viszont igen, hogy több cégnél voltak elbocsátások és jelentős létszámcsökkentések. Az élő állat szállítókkal, takarmányosokkal, termelőkkel együtt 10 ezres nagyságrendű az érintettek száma” - mondta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke.
Csorbai hallott olyan cégről, amelynél 2016 decemberében csak egy napot vágtak. Ha nincs árbevétel, viszont munkabér költség van, a veszteséget egy cég sem képes sokáig kompenzálni. Úgy tudja, hogy a cégek nagy része megpróbált úgy „játszani”, a szó jó értelmében, hogy kiadták a szabadságokat, voltak a dolgozók fizetés nélküli szabadságon, valamennyi állásidőt is fizetettek.
Szétment ízületekkel is kacsát, libát bontanának a most munkanélküli segélyből élő baromfifeldolgozó ipari dolgozók. Nehéz a tétlenség és kevés a munkanélküli segély. Sokuknak nincs más esélye, mint újrakezdeni ott, ahová már nem biztos, hogy szívesen visszamennének.


A kiskunmajsai baromfifeldolgozóban is leállás volt az alapanyaghiány miatt. A munkanélküli segélyen lévő volt dolgozók közül több asszonnyal beszélgettünk. Van, aki azt mondja, nehezen jön ki a munkanélküli segélyből - februárra 40 ezret se kapott, mert valamennyit ledolgozott a hónapból -, és nincs más munkalehetőség ezen kívül, ami februárban megszűnt.


A vízi szárnyas feldolgozásának újrakezdésére 3-4 hónapot kell várni, ekkorra nő fel az állomány, és ez jelenleg több helyen folyamatban van. Baromfifeldolgozóktól származó információink szerint május-június táján lesz alapanyag, tehát ekkortól kezdődhetnek a vágások. A Baromfi Terméktanács elnöke szerint optimista esetben az őszi hónapok közül lehet valamelyik az első, amelyikben utolérik a tavalyi év hasonló időszakának teljesítményét a vízi szárnyas esetében. Csorbai Attila elnök az októberre tippel.

A kiskunmajsai dolgozóknak májustól újra lehet kenyérkeresetük

A kiskunmajsai M és K 2000 Baromfifeldolgozó Kft-től azt az információt kaptuk, hogy a 300 munkatársukból 90 főnek szűnt meg a munkaviszonya, de a megmaradó dolgozókat is hátrányosan érintették a járvány okozta következmények. A letelepített napos kacsa 9-10 hét nevelés, további 2 hét tömés után lesz vágható, reményeik szerint májusban kezdhetik meg a feldolgozást. Azt, hogy a kiskunmajsai feldolgozás mikorra érheti el a madárinfluenza járvány előtti volumenét, egyelőre nem tudják. Elmondták, hogy veszteségük eddig több mint száz millió forint, és kérdéses, hogy mikorra tudják kiheverni a járvány okozta károkat.
A Pannon Fine Food orosházi üzemében intézkedések sorozatával próbálták elérni azt, hogy a 223-ból minél kevesebb munkavállalótól kelljen megválniuk. Reményeik szerint nyár elején a termelésük visszaállhat a tavalyi, optimális működési szintre, ami elmondásuk szerint annak köszönhető, hogy tulajdonosaik a termelőik által felnevelt és hizlalt libát és kacsát saját feldolgozóüzemükbe hozzák.
Becslésünk szerint több száz dolgozót bocsátottak el a madárinfluenzában érintett 9 nagyobb baromfifeldolgozótól, melyek közül az említett két cégeken kívül mások nem válaszoltak kérdéseinkre.

Kincs van a kezükben

Azt viszont nem lehet tudni, hogy amikor újrakezdik a feldolgozást az üzemek, hol lesznek a baromfifeldolgozókból elbocsátott dolgozók, ami gond, mert ide rutinos kezek kellenek. „Ez egy nagyon speciális munka. Vannak olyanok például, akik éveken át tanulják, hogyan kell szakszerűen kiszedni a májat. Ha ezek az emberek elmennek, nagyon nehéz lesz pótolni őket. Az ágazat újraindulásának az egyik fontos tényezője lesz, hogy milyen gyorsan tudják pótolni a feldolgozó üzemek a saját munkatársaikat. Bízom abban, hogy a dolgozók is megértik azt a vis maior helyzetet, amibe a vállalkozások kerültek, és nem válnak elpazarolt emberi erőforrássá a jövőben, hanem visszatalálnak a munkavállalók a megszokott munkakörükbe” - mondta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke. A speciális tudással magyarázható, hogy a feldolgozó üzemekben dolgozók fizetése 20-30 százalékkal a mindenkori minimálbér fölött van - állítja a Baromfi Termék Tanács elnöke egy korábbi felmérésükre hivatkozva.


A vízi szárnyas termelést nemcsak kacsa és lúd termelésnek szokták nevezni, hanem hízott- vagy soványáru-termelésnek is (utóbbiakat a húsukért és nem a májukért tartják). Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke elmondta, hogy a „húsos” termelő cégek között többen nem, vagy kevésbé voltak érintettek a madárinfluenzában. „Ezeknél folytatják a vágást, ez azonban a hazai termelésnek csak a 40 százalékát jelenti. Ha a madárinfluenzával érintett részek újraélednek, akkor becslésem szerint a sovány ágazat a 60 százalékát fogja tudni megtermelni a tavalyi évinek, a hízott pedig 45 százalékot” - mondta Csorbai Attila.
A magyarországi baromfifeldolgozók most egy kormányhatározatban bíznak, aminek „Azonnal cselekszünk” a neve, de úgy tűnik, hogy késve lesz hatása. Várhatóan 1 milliárd forintot bocsát majd a madárinfluenza miatt veszteséget elkönyvelő cégek rendelkezésre a foglalkoztatási problémáik kezelésére. Kiskunmajsa és környéke a 2016 év végi madárinfluenza járvány gócpontja volt. Bács-Kiskun megye nagy részén leöltek minden élő vízi szárnyast, és hónapokra megtiltották újabb állomány telepítését.


A kiskunmajsai M és K 2000 Baromfifeldolgozó Kft. tájékoztatása szerint december közepére alapanyag hiányában a vágóhíd kapacitásainak kihasználtsága a tizedére esett vissza, alig termeltek. Bevételük drasztikusan csökkent, nem maradt forrás arra, hogy megtarthassák az összes dolgozót - közölték lapunkkal: „Az ügyvezetés már 2016 novemberétől minden erejével kereste a megoldást a kialakult helyzetre. Ennek első lépéseként próbáltuk kiesett kapacitásaikat tyúk vágásával pótolni, de ez csak heti egy napot jelentett” - írták.
Kifejtették, hogy decemberben és januárban teljes bért fizettek a dolgozóiknak a munkavégzéssel nem fedezett időre is, amit méltányosnak tartanak, mert decemberben fél hónap, januárban pedig a teljes hónap alatt a vágóhíd csak töredék kapacitáson tudott üzemelni. Arra az időre, amikor a cég nem tudott a munkavállalóknak munkát biztosítani, a munkavállalóknak nem kellett bejárniuk: „ A társaság úgy is biztosított munkát három hónapra, hogy a Szegedi Paprika Zrt-vel kötött szerződésben másik munkáltatóhoz 30 főt rendelt ki, akik az M és K 2000 Kft. állományában maradtak.”


„Egy időben a többi iparági szereplővel együtt is próbálták az iparág segélykiáltását hallatni az érdekképviseleti szervezeteken, a Baromfi Termék Tanácson, az ÉFOSZ-on és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán keresztül. December folyamán a cég vezetői folyamatosan egyeztettek az országos főállatorvossal és az illetékes szervekkel. A társaság erőfeszítései mindenütt megértésre és együttérzésre találtak, azonban a segítség csak most, egy 2017. márciusi kormányhatározat formájában látszik megérkezni. Az állami mentőcsomag részletei még most állnak kidolgozás alatt” - közölték.

(forrás: HR-Portál)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél