hirdetés
hirdetés

Kézműves sörforradalom

Az utóbbi években nagy változások tapasztalhatók a sörpiacon. A sokáig egyeduralkodó nagy sörgyárak mellett számos kézműves és gerillafőzde jelent meg, olyan sörtípusokat vezetve be a piacra, melyet addig legfeljebb egy-egy szűk hedonista vagy szakértő kör ismert. IPA, APA, Stout, Porter, Pale Ale, Red Ale, különleges búzasörök, csak hogy néhányat említsünk, nem is beszélve a már a tudatos sörfogyasztók közt terjedő szakkifejezésekről: felső-, alsó-, spontán, nyílt kádas erjesztés, hidegkomlózás, hibrid sörök.

hirdetés

A folyamat ahhoz hasonlítható, mint ami a borok világában történt a kilencvenes években – mondja Borbély Zsolt Attila gasztroblogger. „A tömegsörök világa mellett megjelent egy eladdig nem ismert, nem látott, nem remélt, nem kóstolt teljesen új minőség, egy mindenki irányában nyitott külön szubkultúra, mely egyszerre hódít az újdonságával, igényességével és sokarcúságával. Lassan eljutunk oda, hogy miként a kilencvenes évek végére egy jobbnak mondott vendéglő nem engedhette meg magának, hogy ne legyenek minőségi borai s csak a nagy kombinátok tételeit tartsa, úgy ma is elvárható már, hogy a csúcsgasztronómiában minden étteremnek legyen kézműves sörválasztéka.” A trend persze csak a magyar fogyasztó számára új, hiszen például az Egyesült Államokban évtizedek óta dübörög a kézműves sörkultusz. Ennek eredménye ott nemcsak a több száz főzde megalakulása volt, hanem hogy igen népszerű a házi sörfőzés is. Boltok kínálnak felszerelést, alapanyagokat, szakirodalmat, amatőr sörversenyekre kerül sor. Magyarországon 2012-ben hárult el az adminisztratív akadály a házi sörfőzés elől, illetve ezzel egy időben csökkentették a kisüzemi sörfőzdék adóját a nagyüzemekkel egy szintre. Ebben nagy szerepe volt a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének, mely a hazai kézművesek 80%-át tömöríti. Gyenge Zsolt elnök elmondta, az egyesület legfontosabb célja az érdekvédelem és lobbitevékenység. Küzdenek az erőfölénnyel való visszaélés ellen, és próbálnak tagjaiknak nagyobb szeletet kihasítani a piaci „tortából”. Szerinte ma 60-70 között van a kisüzemi sörfőzdék száma. Gyenge Zsolt maga is főzdetulajdonos, a Fóti Sörfőzdében évente 3000 hektoliter sört készít. Nem híve az Amerikából átszivárgott divat-sörtípusoknak, leginkább hagyományos lagereket készít.

Bár időnként dúl a háború a nagy sörgyárak és a kisüzemi főzdék között, alapvetően egyetértenek abban, hogy kedvező folyamatok zajlanak a sörpiacon. A nagyüzemeket képviselő Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke, Shillinger Attila szerint „pozitív hatása van e jelenségnek, néhány éve növekszik a prémium sörök népszerűsége, forgalma, az emberek ízlése cizellálódik. Tagjaink úgy látják, hogy a prémium kategóriáinkat húzzák magukkal a kézműves sörök, mi pedig a kézműves söröket. A sokszínűségen van a hangsúly. Innováció indult el az iparágban: bejött a hidegkomlózásos technológia, a tanksörök, az IPA. Elindultunk a gasztronómia felé a Sör mi több kampánnyal, sör-étel párosításokat ajánlunk. A sörvacsorák, gasztro-események a magyar sörkultúrára jó hatással vannak. Nemrégiben Ljubljanában tartották az Európai Sörkongresszust, ahol részletesen beszéltek a kézműves sörökről, sörkülönlegességekről is. Svédországban már 7 százalék a kisüzemi sörök aránya, ez a legmagasabb arány Európában. Angliában 5.5%, Dániában és Franciaországban 3.5% százalékot mérnek. A kisüzemek megjelenése globális trend része, amit Magyarország  fáziskéséssel követ, nálunk még csak 1%-on áll a képzeletbeli mutató. A fogyasztók új, különleges ízekre, újfajta sörökre, másfajta megközelítésre vágynak, nemcsak nagyipari sörökre. Nagy Britanniában úgy tűnik, már tetőzött a piac, szinte minden településen van egy főzde. Mivel magasabb árfekvésű termékekről van szó, valószínűleg Magyarországon a fizetőképes kereslet szab majd határt a növekedésnek. És számítani lehet a következő világtrendek beszivárgására is, ami szintén alakítja majd a piacot: gluténmentes, alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes sörök.”

Bukovinszky Béla, a békésszentandrási Szent András Sörfőzde tulajdonosa ennél árnyaltabban látja a helyzetet. „Nem véletlen, hogy olyan helyeken indult meg a kisüzemi/kézműves trend, ahol komoly sörkultúra hiányában vagy a torz piacszerkezet miatt a multik olcsó egyensörökkel árasztották el a piacot (pl. USA, Brazília, Magyarország stb..) A magyar piac erősen oligopol helyzetű, leginkább a latin amerikai vagy balkáni országokéra hasonlít. Három multi uralja a piac 90%-át, és néhol már-már “kartellnek” látszó módon szorítják ki a kicsiket, felosztván maguk közt a piacot. Ezzel többek közt a GVH ezirányú döntéseit is kijátsszák. A fogyasztói szokások sokszor ellenükre változnak, egyikük-másikuk igyekszik is azt lekövetni, máskor viszont kifejezetten akadályozzák a piac színesebbé válását a kicsiket kizáró, maximum egymás egy-egy termékét beengedő kizárólagos szerződéseikkel. Ennek még az sem mond ellent, hogy némely multi a korábbiaknál jóval érdekesebb sörtípusokat hoz be importként. Ezzel bár rövid távon szélesítik a kínálatot, és látszólag a fogyasztó jól jár, azonban a hazai kisüzemek fejlődését kifejezetten akadályozzák, ellehetetlenítik. Bár nem vagyok híve az állami beavatkozásoknak, nélküle a sörpiac Dávidok és a három Góliát küzdelme marad.”

Bors Kata, a Heineken kommunikációs vezetője szerint a „kézműves sörforradalom” elősegíti a magyar sörkultúra fejlődését. „A kis főzdék segítenek abban, hogy olyan piacon, ahol az ár a legfontosabb, igényt teremtsenek a változatos, újfajta sörtípusok iránt. A nagy gyártóknak pedig az a feladatuk, hogy ezeket a trendeket követve a választékot mindenki számára elérhetővé tegyék.” Ezért jelentek meg a piacon a Soproni IPA Óvatos Duhaj elnevezésű sörrel. A terméket azoknak ajánlják, akik kedvelik a klasszikus világos söröket, szívesen kipróbálnak új dolgokat, de csak akkor, ha ez az újdonság ránézésre nincs messze a megszokottól. Bors Kata megerősíti a Sörszövetség elnöke által elmondottakat: „A prémium szegmens bővülése 2016 után 2017-ben is tovább folytatódik, átlagon felül növekszik a cseh és import prémium szegmens.”

Két IPA-t, a Soproni Óvatos Duhajt és a Synthesis Zodiak-ját összekóstolva egyértelmű a nagyüzemeket illetve kisüzemeket jellemző két irány. A Soproni a sörgyár kommunikációjával egybecsengően könnyedebb, közérthető stílust képvisel. Narancssárgás, opálos megjelenés, erősen komlós, intenzív illattal indít, amit közepesen kesernyés ízek követnek, árnyalatnyi édességgel. Alkoholtartalma 4,8%, szemben a Zodiak 6,5%-jával. Utóbbi mély, vöröses-kávébarna színű sör, illatban pörkölt kávés, kakaós-rumos jegyekkel, keserűcsokoládés zamatokkal, vastagabb testtel.

A Synthesis Craft Beer korábban gerillafőzdeként működött, ami azt jelenti, hogy nem rendelkezett saját gyártókapacitással, hanem más sörfőzdében készítette el termékeit. Nemrégiben azonban megvásárolták a Budapest XVI. kerületi Legenda Sörfőzde korábbi főzdéjét. Schindler József tulajdonos a váltást a következőképpen indokolta: „Gerillaként korlátozottak a lehetőségek. A rendelkezésre álló szabad erjesztőkapacitást, a sörfőzési terveket, a leszedéseket (palackozás-hordózás) erősen befolyásolja a sörfőzde működése. Ha elérkezik az idő és gerillaként kimerítjük a lehetőségeinket nincs más megoldás, mint saját sörfőzdét nyitni. Egy sörfőzdének folyamatosan fejlődnie kell, ami nem kis beruházás: gépiesített palackozás, CIP rendszer fejlesztés, sörfőzőrendszer korszerűsítés, fejlett vízkezelő rendszer kiépítése, stb. Ezek minőségbeli változást eredményezhetnek, a sör stabilabb és reprodukálhatóbb lesz.”  

A kézműves sörök több fesztiválnak is főtémájává váltak. Ilyen például a BBB (Beer, Burger, Barbecue) Fesztivál, amelyen alkalmanként 20-25 sörfőzde jelenik meg. Nagy Brigitta főszervező szerint manapság kifejezetten trendi lett rábukkanni, felfedezni egy-egy új különlegességet, kevesek által ismert kiváló sört. A kézműves sörök előretörésében nagy szerepe van a streetfood népszerűvé válásának is. Az utcai étkezéshez, hangulathoz jól illenek ezek a termékek, és egyfajta életérzést jelentenek. A szintén Amerikából induló gasztrotrend erősen „magyarosodott”, a kézműves sörökkel együtt színesebbé teszi a magyar gasztrokultúrát.

Geönczeöl Attila
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer Szaklap 2017/6.)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[210057] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél