hirdetés
hirdetés

Kiszolgáltatottá teszi a piacot a túl kevés feldolgozott termék

A magyar élelmiszer-külkereskedelem pozitív szaldójának megtartása a magasabb feldolgozottságú termékek arányának növelése nélkül nem lehetséges. Továbbá érdemes figyelni az egyes célpiacok specialitásaira is – derül ki az OTP Agrár elemzéséből.

hirdetés

A hazai élelmiszerpiacon az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett az import termékek aránya, és ma már megközelíti az összes forgalom 25-30 százalékát. Jelentős a külföldi élelmiszer súlya a hazai fogyasztásban, méghozzá olyan mértékű, amely meghaladja a választékbővítés által indokoltat. Ennek oka azonban döntően nem az, hogy gyenge minőségű külföldi termékek árasztják el az országot, hanem az, hogy egyes területeken nem vagyunk versenyképesek a külföldi termelőkkel szemben.

Az import élelmiszerek fogyasztási aránya reálisan mintegy 20 százalékos szintig mérsékelhető. Ennek fontos hozadéka, hogy ezzel az aránnyal a belföldi piacon közel 10 százalékos keresletbővülést tapasztalhatnánk a hazai előállítású élelmiszerek iránt. Ez sem elhanyagolható növekedés, de ennél jóval nagyobbak a lehetőségek a külpiacokon! A magyar export összetételét vizsgálva látható, hogy az élelmiszergazdasági kivitel szerkezeti problémákkal küzd. 2016-ban a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek kivitelének 31 százalékát a feldolgozatlan termékek adták, a másodlagos feldolgozottságú termékek aránya pedig csupán 39 százalékot tett ki annak ellenére, hogy 2012 után a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek kivitelének aránya csökkent. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya évek óta 30 százalék körül alakul, és 2016-ban is éppen ennyit ért el. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek kivitelének növekedése áll. Ez az export-termékszerkezet komoly gátja lehet a célpiacok sikeres diverzifikációjának, vagyis a minél szélesebb körben történő értékesítésnek. Az olcsó, feldolgozatlan termékeket ugyanis csak viszonylag kis távolságra tudjuk szállítani. A feldolgozatlan áruk nagy aránya növeli a kiszolgáltatottságot, hiszen az ilyen homogén termékek beszállítója bármikor könnyen lecserélhető.

Az exporttal ellentétben az importban a másodlagosan feldolgozott termékek súlya a meghatározó. Az elsődlegesen feldolgozott termékek a behozatal harmadát, a nyersanyagok csak a negyedét teszik ki. Ez az arány viszonylag állandó, az importszerkezetben alig történt elmozdulás 2016-ban a megelőző évhez képest. A feldolgozatlan termékek aránya 25-ről 24 százalékra mérséklődött, a magas feldolgozottságú termékek aránya 46-ról 47 százalékra nőtt, míg az elsődleges feldolgozottságú termékek részesedése (29 százalék) változatlan maradt.

A fentiekből következően a valódi gondok akkor rajzolódnak ki, ha magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi egyenleget feldolgozottsági fok szerinti összetevők alapján vizsgáljuk. Ekkor megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar külkereskedelmének pozitív szaldójában még napjainkban is a feldolgozatlan mezőgazdasági (alap)termékek a meghatározóak. 2016-ban ezek biztosították az aktívum 44 százalékát. A 2010. évet követő időszakban emelkedő tendenciát mutat a másodlagos feldolgozottságú termékek egyenlege, de ezek az aktívumnak még így is csak egynegyedét adják. Ráadásul az aránynövekedésnek fő magyarázata nem a „hagyományos” élelmiszerek, hanem a bioetanol, a hobbiállat eledel és egyéb ,,non food" termékek kivitelének bővülése.

(forrás: OTP Agrár)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél