hirdetés
hirdetés

Kitartóan drágulnak az élelmiszerek

A tavalyi infláció éves szinten 2,8 százalékkal haladta meg az előző évit. Az árindexet átlagon felül húzta fölfelé a tésztafélék, tojás, péksütemények, liszt, de leginkább a zöldség- és gyümölcsárak emelkedése. Az élelmiszerek 2018-ban összességében 4,2 százalékkal drágultak. A tendencia azonban idén is folytatódik.

hirdetés

A sort a legalapvetőbb sütőipari termékek, mint a fehér, a félbarna kenyér nyitották, amelyek idén januárban már mintegy 12 százalékkal drágultak. A magasabb minőségű, drágább technológiával készülő különlegesebb kenyerek, péksütemények ára ugyan többnyire  10 százalék alatt nőtt, de ennek oka az, hogy eleve magasabb árkategóriában vannak.

Az árképzésre a különleges adalékanyagok drágulása is hat. Az egyik, magas minőségű termékeiről ismert sütőipari cég olívás kenyere most ugyan csak 8 százalékkal drágult, de az elmúlt 3 évben, beleszámítva a mostani áremelést is, összesen több mint 30 százalékkal kerül többe. Miközben a három év összesített inflációja 6 százalék alatt maradt. 

A Népszavának nyilatkozó ágazati szakember szerint hacsak közbe nem jön valami drámai változás, őszig már nem várható érdemi emelkedés, hiszen a nagy kereskedelmi láncokkal fél, egy évre kötnek szerződést a pékségek. Sok függ majd a sütőipar és a kereskedők ártárgyalásainak eredményeitől, vagyis nem zárható ki, hogy az év végéig még följebb kúsznak a kenyérárak. Ám lehet, hogy ez előbb bekövetkezik, ha a malomipar újabb áremelésekre kényszerül, s erre minden esély megvan. Információink szerint már több sütőipari cég kapott a beszállító malomtól olyan szándéknyilatkozatot, amelyen áremelést jelentettek be.

A 2018-as aratás óta az étkezési új búza ára folyamatosan emelkedett és decemberre elérte a tonnánként 60 ezer forintot is, de hallani 62 ezer forintos kötésekről is – mondta lapunknak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók és Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége főtitkára. A tavaly júliusban kezdődött szezonban az előző évihez képest átlagosan 25 százalékkal magasabb áron jutottak a malmok búzához. Az már a hazai malomipar félszáz meghatározó szereplőjén múlik, hogy az árkülönbséget már érvényesítette-e, illetve mikor kényszerül erre a lépésre.

Ezt az áremelkedést valószínűleg a verseny miatt sem építik be teljes egészében a liszt árába, de a 10 százalékot mindenképpen meghaladja éves szinten ennek az alapvető terméknek is a drágulása. A végső fogyasztói árat pedig már a kereskedő állítja be.  A liszt azonban csak egy tétel a kenyér árában. A versenyszféra januártól kétszámjegyű áramár-emeléssel szembesült. A 900-950 magyar pékség közül 120-130 közös árambeszerzési-szerződéssel kedvezményesen kapja az áramot és a földgázt is. A többség kénytelen jóval magasabb árat fizetni az energiahordozókért.

Fotó:123rf.com
Fotó:123rf.com

A kedvezményes szerződés lejártakor is elkerülhetetlen az áremelés, legföljebb az mérsékeltebb lesz a piaci szintnél. A sütőipar nem nyelheti le a kötelező béremelések okozta költségnövekedést sem, hiszen a nyereségráta hosszú évek óta átlagosan az 1-2 százalék körül ingázik. Az elhúzódó tárgyalásokon elért áremelés a profit növelésére nem, csak a felszínen maradáshoz elég - tudtuk meg. Annál is inkább, mert az alapvető élelmiszernek számító kenyérféleségek eddig csak veszteséget termelték. A sütőipart a finomáruk, péksütemények tartották el a szakember szerint. A saját üzlettel rendelkező vállalkozások helyzete némileg kedvezőbb a beszállítói pozícióban lévő versenytársaiknál, hiszen az ő árpolitikájuk közvetlenül nem függ a nagy láncoktól. 

Felfelé kúsznak a zöldségárak

A zöldségárak emelkedése is gerjeszti az inflációt. Mint azt a Népszava korábban megírta, a tavalyi aszályos időjárás miatt a gyökérfélék, a hagyma mellett a burgonyatermés is elmaradt az átlagtól. Az egyik legfontosabb alapélelmiszernek számító hazai gumós növény a megszokottnál korábban, már január végével eltűnt a boltok polcairól, helyette javarészt francia krumplit kínálnak. A ’60-as évek elején még 3 millió tonna krumplit takarítottak be, az elmúlt években ennek már alig több mint 10 százalékát. A múlt évben azonban 200 ezer tonnára csökkent a termés.

Fotó:123rf.com
Fotó:123rf.com

A burgonya kiskereskedelmi ára már az év elején is alig maradt el a 300 forintos kilónkénti ártól. Jelenleg is többnyire ennyiért kínálják a piacokon, zöldségüzletekben. Korábban az importburgonya tartotta kordában az itthoni árakat, csakhogy 2018-ban a legnagyobb termelőknél Lengyelországban, Németországban, Franciaországban is rendkívül jelentős terméskiesést okozott a csapadékhiány.

Az ennivaló nagyobb teher a szegényeknek

A magyar fogyasztói kosárban az élelmiszerek aránya 25,4 százalék, ami meghaladja az uniós, különösen a fejlett nyugat-európai tagállamok átlagát. A 2008-as gazdasági válságot megelőző években a jövedelmek emelkedésével párhuzamosan csökkent a hazai fogyasztói kosárban az élelmiszerek aránya, de a válság megszakította ezt a kedvező folyamatot – nyilatkozta a Népszavának Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője.

Fotó:123rf.com
Fotó:123rf.com

Azóta az élelmiszerek súlya olykor még emelkedett is, mert az embereknek a jövedelmükből többet kellett költeni élelmiszerekre, és így kevesebb jutott jóléti, illetve más kiadásokra. Ráadásul ez a kedvezőtlen irány az alacsony jövedelműeket jobban sújtja az átlagnál, hiszen ők a statisztika szerint a bevételeik 31,8 százalékát kénytelenek élelmiszerekre költeni, szemben a tehetősebbekkel akik ezekre a termékekre jövedelmüknek csak 22,2 százalékát fordítják.

(forrás: Népszava)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél