hirdetés
hirdetés

Lisztár: felőrlődő szereplők

Igazi mélypontról kezdett drágulni tavaly év végén a búza, és jelenleg sem mondható drágának, mégis maga után vonhatja a liszt árának emelkedését. Ami gátolhatja ezt, az a malomipar gyenge ártárgyalási képessége.

hirdetés

Ugyanez igaz a lisztet felhasználó sütőiparra is. Mindkét ágazat nyereségessége drámaian lecsökkent, mindössze pár százalék, a pékipari cégek közül sok szereplő pedig veszteséggel működik. Utóbbinál általános, hogy a bevételek sem az elengedhetetlenül szükséges fejlesztésre, sem pedig a bérek emelésére nem elegendőek. A helyzet olyan, hogy a jelek szerint elkerülhetetlen a közeljövőben egy konszolidációs folyamat az ágazatban.

Nagyjából 15 százalékos árnövekedés következett be a búza árában az elmúlt egy esztendőben, hiszen míg tavaly ilyenkor 43-44 ezer forint volt egy tonna, addig idén 48-50 ezer forint ugyanez – mondta el lapunknak Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára hozzátette: a feldolgozók ennyivel drágábban juthatnak tehát alapanyaghoz, de egyéb költségek is növekedtek a malomiparban. „Az elektromos áram drágult, vannak szereplők, attól függően, hogy mikor kötöttek új szerződést, akik 20 százalékkal drágábban kapják az áramot.”

Mi határozza meg a kenyér árát?

A költségek növekedésének irányába hat az is, hogy hosszú évek óta keresleti viszonyok vannak a hazai gabonapiacokon. „Nehéz búzát venni manapság” – fogalmazott Pótsa Zsófia. Míg korábban a termelők jelentkeztek árujukkal, és egy időben az is jellemző volt, hogy a malmok hosszú időre betáraztak olcsó gabonából, mára ezek a jellemzők megváltoztak. „Az elmúlt 5 évben biztosan nem volt kínálati piac. Ha valaki venni akar gabonát, az árakat meghatározó, és sok esetben kiváró partnerekkel kell tárgyalnia.”

Mindez miatt összességében mintegy 15-20 százalékkal növekedtek a malomiparban a költségek Pótsa Zsófia szerint. A főtitkár szerint ezért elkerülhetetlen lenne az áremelés, ám ezt nagyon nehéz a malomiparban meglépni. Az ágazat korábban is hagyományosan erős versenyfeltételek mellett működött, az egyes szereplők kiemelten igyekeztek a hatékonyságra törekedni, a vállalatok nyereségessége pedig csupán pár százalék volt. Mára a verseny még kíméletlenebb lett, sokan indokolt áremeléseket is elhalasztanak, hogy piacokat szerezzenek versenytársaik rovására.

Ezzel együtt is valószínűsíthető, hogy a liszt ára emelkedni fog a közeljövőben, az áremelés további halasztása ugyanis több szakértő szerint már hazardírozás lenne a malomipar részéről. Kézenfekvő lenne azt gondolni, hogy így drágulni fog a kenyér is, ám a sütőipar hasonló gondokkal küzd.

A kenyér árában egyébként csak kis összetevőnek számít a búza ára, a végtermék árából csupán 25-35 százalékot tesz ki a gabona költsége. Igaz, a többi tényező ára valóban nőtt az elmúlt években. A drága energia és munkaerő, valamint a szállítási költségek elismertetése valóban reális célja lehet a
sütőiparnak. A jelek szerint ezt is megpróbálják majd a szereplők.

Bárminemű költségnövekedés lesz, azt kénytelenek vagyunk áthárítani – mondta el ezzel kapcsolatban lapunknak Septe József. A Pékszövetség elnöke kifejtette: az elmúlt időszakban növekedtek az energia- a logisztikai- illetve bérköltségek, amelyeket eddig is nagyon nehezen, vagy sehogy sem tudott érvényesíteni áraiban a sütőipar.

Márpedig ez utóbbira nagy szükség lenne. A sütőipari ágazatból nagyjából 3 ezer pék, összességében mintegy 6 ezer munkavállaló hiányzik – tette hozzá Septe, aki szerint ez csak rosszabb lesz, ha nem emelnek bért a szereplők. Erre kevés az esély, hiszen a sütőipar rendkívül nehéz helyzetben van, a cégek nyereségessége nem megfelelő. Mindez nem elég a tartós működésre, a fejlesztésre, a technikai előrelépésre pedig különösen nem. Mindez az eredmény nem ad teret a mára elengedhetetlenül szükségessé váló bérfejlesztésekre sem, hiszen erre ma nincs fedezet - jegyezte meg az elnök.

Vannak pékipari szereplők, akik úgy vélik, akkor jártak volna el következetesen, ha máris végigvitték volna a termékpályán költségnövekedéseiket. Ennek megfelelően tehát már tavaly január elsejétől, vagyis a minimálbér-emelés életbe léptetésétől árat kellett volna emelnie az ágazatnak.

Tovább fokozódhat az elvándorlás

A helyzet azért is különösen nehéz, mert a rossz helyzetben lévő sütőipar az élelmiszeripari dolgozók ötödének, mintegy 23 ezer embernek ad munkát. Maga a tevékenység, amelyet a szereplők végeznek, rendkívül kézimunka-igényes, ám az alacsony bérezés miatt ezt az ágazatot is nagyban sújtja a munkaerő elvándorlása. Ez utóbbi mára súlyos problémát jelent: több ezer szakember hiányzik a sütőiparból, becslések szerint csupán a „tűzoltásra”, vagyis az akut helyzet kezelésére is minimum 2-3 ezer szakdolgozóra lenne szükség az iparágban, de ha nem emelik a munkások bérét, akkor csak tovább fokozódik az elvándorlás.
Ágazati szereplők szerint a gondok kezelésére az is megoldás lenne, ha az áfacsökkentés kiterjedne a sütőipari termékekre, és az így nyert árelőnyt az iparág megtarthatná.

A pékek azonban joggal vélik úgy, hogy adott esetben jogosnak tűnő áremelési igényeiket is szokatlan vehemenciával veri vissza a kereskedelem. Ennek fő oka, hogy a pékáru még ma is vevővonzó termékkategória, számos vásárlót a kenyér, illetve egyéb sütőipari termék leakciózásával lehet becsalogatni a boltba.

Mivel mind költség, mind pedig ároldalról jelentős nyomás nehezedik a sütőiparra, ezért Septe József szerint elkerülhetetlen a közeljövőben egy konszolidációs folyamat az ágazatban.

Molnár Barna
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer magazin 2018/3.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél