hirdetés
hirdetés

Meddig nőhetnek az élelmiszerárak?

Követheti-e az élelmiszerek ára az alapanyagokét? És ha igen meddig? Ezt a kérdést tette fel a Világgazdaság négy jelentős élelmiszeripari szereplőnek.

hirdetés

Kovács László
A PICK Szeged Zrt. vezérigazgatója

„Kiszámíthatatlan módon befolyásolhatják a közeljövőben az alapanyagárak a hústermékek árait. A kereslet ugyanis olyan mértékben esett vissza az országban, hogy további nagymértékű drágulást már nem viselnek el a fogyasztók. Az alapanyagárak újabb növekedése tehát beláthatatlan következményekkel járhat, ezért a mostani rossz termésnek nem kellene feltétlenül áremelést indukálnia, hiszen végső soron a piac dönti el ezeket a kérdéseket. A termelőknek és a feldolgozóknak is önmérsékletet kell gyakorolniuk: tudomásul kell venni, hogy az életszínvonalhoz kell alkalmazkodnunk. Kormányzati akarat is szükséges ugyanakkor: az élelmiszerek áfájának csökkentése is tompíthatná a negatív hatásokat mind a termelők, mind a fogyasztók szempontjából.”

Losó József
A Mirelite Mirsa Zrt. vezérigazgatója

„Egyszerű logika: amiből kevés van, annak felmegy az ára. Márpedig ebben az évben a kedvezőtlen időjárás miatt jóval kevesebb a termés az ágazatunk szempontjából fontos zöldségekből, gyümölcsökből: a burgonya vagy a borsó több mint 30 százalékkal, a csemegekukorica 15–25 százalékkal drágult. Ez az áremelkedés mindenkinek rossz azonban, hiszen a termelők kiesését nem tudja kompenzálni, miközben folyamatosan növekednek a közüzemi díjak, az üzemanyag és a csomagolóanyagok ára is. Mindenképpen lesz tehát áremelés, ám nem olyan mértékű, mint kellene. A meggyengült élelmiszeriparral szemben ugyanis egy erős kereskedelem áll, amely mindig talál olyan gyenge láncszemet, amely – túlélése érdekében – hajlandó nyomott áron eladni az árut.”

Varga László
A Magyar Pékszövetség elnöke

Akár harminc százalékkal drágulhat a közeljövőben a kenyér. Ez azonban nem csak azzal függ össze, hogy az elmúlt hetekben gyors emelkedésnek indult a búza és más gabonafélék ára, vagy a malmok magasabb áron biztosítják a lisztet. Azért is szükségessé válik a növelés, mivel az elmúlt két-három évben – elsősorban a kereskedelmi láncok által teremtett árverseny miatt – a pékek nem tudták olyan mértékben érvényesíteni költségnövekedésüket, mint az szükséges lett volna. Márpedig a lisztén kívül az üzemanyagok, illetve a külföldről származó, a forint gyengülése miatt jóval magasabb áron beszerezhető adalékanyagok árát is meg kell nézni. Összességében mostanra jutott el a szakma arra a szintre, hogy felélték az összes tartalékukat, így ez az árszint már működésüket veszélyezteti

Bárány László
A Baromfi Terméktanács elnöke

„Hisszük és reméljük, hogy a baromfihús és a tojás kereskedelmi árának emelkedése folytatódik. Tartós keresleti piacot tapasztalunk az utóbbi két-három hónapban, ha ehhez hozzávesszük a forint gyengülését is, látható: az exportra szállító vállalkozások úgy tudták növelni eredményességüket, hogy ezért semmit sem kellett tenniük. Ám finom műszerrel mérjük, mennyit bír el a piac: a jelenleg tapasztalható 8-10 százalékos növekedés nem lehet korlátlan. Jóllehet nem magyar jelenség sem a takarmányárak, sem a baromfiárak emelkedése, hazánkban könnyen visszaüthet, ebben közrejátszik a rendkívül magas áfatartalom. Ezért javasoljuk a forgalmiadó-tartalom csökkentését, hiszen az tompíthatná az alapanyagárak emelkedésének fogyasztókra gyakorolt hatását.”

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Persely
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél