hirdetés
hirdetés

Mindent a versenyképességért

Öntözésfejlesztés, további áfacsökkentés, a mezőgazdaságnak 20 millió embert kell ellátnia élelmiszerrel, hosszú távon pedig a feldolgoziparban és a kereskedelemben dolgozóknak kell birtokolniuk ezeket a szegmenseket - fogalmazta meg a célokat az új agrárminiszter.

hirdetés

"Nagy tanulság volt számunkra, hogy a 2006–2013-as uniós ciklusban nem jól használtuk fel a forrásainkat, miközben például Lengyelország ebben az időszakban hasznosan költötte el a pénzt. Például regionális feldolgozókat épített, és olyan fokú feldolgozottságnövelést ért el, ami miatt most rajta van a magyar mezőgazdaságon a lengyelfrász." - mondta el Nagy István a Világgazdaságnak adott interjúban. 

A jelenben viszont - ahogy fogalmazott - bekerül az élelmiszeriparba 300 milliárd forint uniós forrás, az ebből finanszírozott fejlesztések és a nagyvállalatoknak nyújtott nemzeti támogatások most valósulnak meg, és a következő egy-két évben ugrásszerű fejlődést hoznak majd az iparágban. Ha elkezdenek termelni, magyar tőkét teremtenek, további fejlesztések forrásai lehetnek. Az új agrárminiszter szerint az a cél, hogy a mezőgazdaság 20 millió embert láthasson el élelmiszerrel, az exportunk pedig elérje a 70-80 százalékos feldolgozottsági szintet.

Az áfacsökkentés folytatása is a további tervek között szerepel. Ahogy elmondta a gazdasági lapnak: a sertéshús áfájának csökkentése nagyon jó példa, és arra inspirál, hogy további ágazatoknál is folytassák az adómérséklést, de előtte alaposan meg kell vizsgálni annak minden lehetséges hatását.

Kérdésre, miszerint fontos feladatként említette az integrációk kialakításának fontosságát is, Nagy István azt a választ adta, hogy most sokan félnek ettől, de ez csak önkéntes alapon képzelhető el. "Azt is érdemes leszögeznünk, hogy a legnagyobb szükségük éppen a legkisebbeknek van az együttműködésre, hogy ők is piachoz jussanak. "Az integrációkkal húszéves távlatban az a cél, hogy a bennük részt vevők tulajdonolják a feldolgozóipart és a kereskedelmet is." Mint elmondta, ennyi idő alatt ugyanis annyi tőke képződik ezekben a rendszerekben, hogy vételi ajánlatot tehetnek majd a láncoknak.

Az öntözésfejleszetést is kulcskérdésként és a versenyképesség növeléseként értékelte. "Minden, amit teszünk, ezt kell hogy szolgálja. Meg kívánjuk duplázni az üvegházi zöldségtermelés kapacitását, támogatjuk a precíziós fejlesztéseket, a generációváltást, korszerűsítjük az agrárszakképzést, jövedelemstabilizáló alapot hozunk létre, vagy hogy átirányítunk a mezőgazdaságba 50 ezer közfoglalkoztatottat, méghozzá állandó munkaerőként."

Most 85 ezer hektárt öntözünk, a csatornahálózatunk azonban 200 ezer hektárra van kiépítve, de elhanyagolt, öntözési igény pedig félmillió hektáron lenne. Sarkalatos kérdés a felszín alatti vízbázis megőrzése is.

"A legfontosabb célkitűzés a magyar agrárium versenyképességének javítása. Ebben sajnos elmaradásunk van. Tisztelet a magyar gazdáknak, hogy 2010 és 2017 között a kibocsátást 52 százalékkal növelték, az EU-ban a harmadik legnagyobb bővülést elérve. Ugyanakkor az egy hektáron elért jövedelmünk az uniós átlagnak csak 59 százaléka, vagyis hatékonyságnövelő intézkedéseket kell meglépnünk" - mondta el Nagy István.

(forrás: Világgazdaság Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[223156] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél