hirdetés
hirdetés

Juh exportban negyedikek vagyunk

Folyamatosan gyarapodik a hazai anyajuh állomány, emellett növekszik a termelési kedv is, hiszen évről-évre többen foglalkoznak juhtartással. A kedvező folyamatok a támogatáspolitikának, valamint a birtokpolitikának köszönhetőek – mondta az agrárgazdaságért felelős államtitkár Mezőhegyesen, egy juh bemutató mintatelep átadásán.

hirdetés

Czerván György, a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva elmondta: Magyarországon az anyajuhok száma 2017. június 1-jén 811 ezer volt, ami 21 ezerrel több, mint 2016 nyarán volt, ez egyébként követi a korábbi években tapasztalt folyamatokat. A növekvő állománylétszám a kibocsátás bővülésében is megmutatkozik, hiszen a juh- és kecskeágazatban 2010 és 2016 között 9 százalékos volt a növekedés. A juh ágazat munkáját a Földművelésügyi Minisztérium termeléshez kötött anyajuh támogatással, átmeneti nemzeti támogatással és tenyészkos támogatással segíti.


Magyarország az Európai Unió negyedik legnagyobb élő juh exportőre. A célországok között meghatározó Olaszország, de jelentős volt a forgalom Szlovákia, Horvátország, Románia, Szlovénia és Törökország irányába is. Hagyományos piacainkon csökken a bárány iránti kereslet, ezt az utóbbi hónapokban jól kompenzálta a Törökországba és az arab országokba irányuló kivitel. A belső fogyasztásunk igen csekély, egy átlag magyar ember évente mindössze 0,2 kg juhhúst eszik meg (amíg sertéshúsból 25, baromfihúsból pedig 26 kg/fő/év a fogyasztás). Bíztató jelenség ugyanakkor, hogy ha lassan is, de nő a hazai vágások száma és egyre több félig feldogozott, előre csomagolt juhhús termék kerül az áruházak polcaira.

Forrás:123rf.com
Forrás:123rf.com

Czerván György mindezt Mezőhegyesen, Papp József juhtenyésztő gazdaságában mondta el abból az alkalomból, hogy Papp József juhász „Juh bemutató mintatelep” címet vehetett át. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ugyanis ilyen cím adományozásával ismeri el azon tagjai munkáját, akik napi tevékenységük során, a kimagasló tenyésztői munka mellett iránymutatóan alkalmazzák a legújabb technológiákat, példamutatóan betartják a jogszabályi előírásokat, valamint tenyészetüket mintaértékű rend és tisztaság jellemzi. Ezen kezdeményezést támogatja a Földművelésügyi Minisztérium is. Papp József, családjukban harmadik generáció óta őrzi a juhtenyésztés hagyományát. Munkájának eredményeképpen az ország egyik legnagyobb őshonos cigája törzstenyészete van a tulajdonában. Az idei OMÉK-on az „Év tenyésztője” címet vette át.

 

Nagyobb hangsúlyt az uniós juh- és kecskeágazatra!

 

„Az európai, valamint a magyar juh- és kecskeágazat jelenleg sajnos egy helyben topog, sőt, az állatlétszám tekintetében határozott csökkenést tapasztalunk. Ezért a Közös Agrárpolitikának nagyobb odafigyelést szükséges mutatnia ezen ágazatok irányába, hiszen az EU számos régiójában ez az állattartási forma a vidék megmaradásának egyik záloga” - jelentett ki Erdős Norbert fideszes EP-képviselő a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság ülésén Brüsszelben. A néppárti politikus hozzátette: tényleges lépésekre van szükség az állattartók megóvása érdekében, például a juh- és kecskehúsra biztosítható promóciós támogatás uniós társfinanszírozási arányát meg kell emelni.


Az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága legutóbbi ülésén szakmai vitára került sor az EU juh- és kecskeágazatának jelenlegi helyzetéről, amelyen, Francisco Marcén Bosque, az INTEROVIC (Juh- és Kecsketenyésztők Agrár-élelmiszeripari Szakmaközi Szervezete) elnöke is részt vett. Az EU-ban jelenleg 98 millió darab juhot és kecskét nevelnek, amelynek 87 százaléka juh. Ez a szám csak 88 százalékban biztosítja az önellátottságot, így az EU juhhúsból behozatalra szorul, főleg Ausztráliából és Új-Zélandról.
Erdős Norbert kiemelte, hogy Magyarországon az elmúlt években 1,1-1,2 millió darab juhlétszám mellett folyamatosan csökkenő trendet követett a termelő anyajuh létszám, olyannyira, hogy 2016 december végén a KSH adatok szerint csak 790 ezer egyed volt nyilvántartásban. Emellett a bevételek is tovább zsugorodnak 2017-ben a jelentős termeléshez kötött támogatás ellenére. „Látni kell, hogy jelenleg egyedül a termeléshez kötött anyajuh támogatás hatása óvja meg a juhtartókat a tönkremeneteltől” - tette hozzá a békés megyei képviselő.

Forrás:123rf.com
Forrás:123rf.com

„Létfontosságú a magyar juh- és kecsketenyésztők számára a termeléshez kötött támogatások megtartása, s benne a juh- és kecskehúsra adható támogatási forma megőrzése 2020 után”. Erdős Norbert továbbá elengedhetetlennek tartja, hogy az EU promóciós támogatásánál az uniós társfinanszírozás mértéke juhhús esetében 70 százalékra, míg kecskehús esetében 80 százalékra emelkedjen. „Fontos, hogy a jövőben ne változzanak meg a jelenleg sikeres agrár-környezetvédelmi kifizetések, valamint a Natura 2000 kompenzációs kifizetések szabályai, hiszen ebből a juh- és kecsketartó gazdák is sokat profitálnak” - jelentette ki a fideszes politikus.


Háttér: Az Európai Parlament „Az EU juh- és kecskeágazatának jelenlegi helyzete és jövőbeli kilátásai” című saját kezdeményezésű jelentésének tervezetét Esther Herranz Garcia spanyol néppárti jelentéstevő november 22-én mutatja be a szakbizottság előtt, míg a szöveg végleges változatának elfogadására várhatóan jövő év február végéig kerül sor.

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél