hirdetés
hirdetés

A libamáj és libamájkészítmények fogyasztói megítélése

Nem a libát sajnáljuk!

A kihizlalt máj, a foie gras speciális termék, amelyet a víziszárnyasok töméses hizlalásával állítanak elő. Európában, Izraelben és újabban az USA-ban is az állatvédők részéről erős kritika éri napjainkban ezt a tevékenységet, ezért több országban is komoly kutatások folynak, hogy  klasszikus, tömés nélküli hizlalási technológiát fejlesszenek ki. Kérdés, szükség van-e rá, valóban ez tántorítja-e el a vásárlót a libamáj fogyasztásától.

hirdetés

A primer kvantitatív (mennyiségi) piackutatás során kérdőíves megkérdezést bonyolítottunk le. A felmérés keretében 300 fogyasztót kérdezünk meg a vizsgált termékekkel kapcsolatos fogyasztói szokásokról és attitűdökről. A felmérés nemre és korra reprezentatív, a véletlen séta („random walking”) módszerének kombinálása a lakásokon történő ún. születésnapi kulcs módszerével pedig a véletlenszerűséget biztosította.

Évente csak néhányszor – fogyasztási szokások elemzése

A vizsgálatba vont megkérdezettek 35,0%-a szokott valamilyen gyakorisággal libamájat, illetve libamájkészítményt fogyasztani. Az iskolai végzettség emelkedésével egyre jellemzőbbé válik a fogyasztás, míg a nyolc általános iskolát végzetteknél az arány 28,7%, addig a felsőfokú tanulmányokat végzettek 63,3%-a fogyasztja valamilyen gyakorisággal a vizsgált termékkört. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a nem fogyasztók milyen okokból utasítják el a libamájból készült termékeket. A libamájat nem fogyasztó megkérdezettek döntő hányada (66,7%) a termék magas ára miatt utasítja el a vizsgált termékkört. Jóval kisebb arányban szerepelnek azok a fogyasztók, akik az íze (15,9%) vagy a kialakult étkezési szokásaik (10,3%) miatt nem fogyasztanak libamájból készült termékeket. Magyarországon csak nagyon szűk azon fogyasztók köre (4,1%), akik az állatjóléti szempontokat szem előtt tartva, vagyis a töméses hizlalás ellenzése miatt kerülik a vizsgált termékeket. Az alapvető elutasítást támasztja alá az a tény, hogy a megkérdezettek több mint 90%-a (91,2%) nem tartja elképzelhetőnek, hogy a jövőben libamájat fogyasszon. A fogyasztás gyakoriságának megállapításához ötfokozatú skálát alkalmaztunk (1 – naponta fogyaszt, 2 – hetente 2-3 alkalommal, 3 – havi 2-3 alkalommal, 4 – kéthavonta, 5 – egyáltalán nem fogyaszt). A válaszadók közül nem akadt olyan, aki napi rendszerességgel vagy hetente 2-3 alkalommal iktatja be étkezésébe a libamájat. A terméket fogyasztók 16,2%-a havi 2-3 alkalommal jut a vizsgált termékkörhöz, 11,4%-uk pedig nagyjából kéthavonta élvezheti a libamáj vagy libamájkészítmények ízét. A tényleges fogyasztók között a legtöbben azok képviseltetik magukat (72,4%), akiknek még ennél is ritkábban, évente néhány alkalommal kerül asztalukra libamájból készült étel. Kiemelkedő eredmény emellett, hogy a tényleges fogyasztók mindegyike a magyar libamájat részesíti előnyben, nem akadt olyan válaszadó, aki a külföldi termék beszerzését jelölte volna meg.

Libamájat húsboltból – vásárlási szokások vizsgálata

A kérdőív alapján kiderült, hogy a fogyasztók előnyben részesítik a húsboltokat a libamáj és libamájkészítmények beszerzésénél (44,8%), 28,6%-uk bevásárlóközpontokban, hipermarketekben vásárol, 9,0%-uk pedig a szupermarketeket preferálja. A megkérdezettek 7,6%-a maga állítja elő a vizsgált termékkört, és azonos arányban, 6,7-6,7%-uk termelőtől, illetve kisebb élelmiszerüzletekből vásárol. A diszkontokból történő árubeszerzés elhanyagolható, ami nyilvánvaló, hiszen presztízstermékeket a diszkontok kevésbé szerepeltetnek kínálatukban. Egyéb helyként a válaszadók a rokonokat, ismerősöket és szülőket említették.

Minőség és ár vizsgálat

A jövedelemhez képest a legtöbb fogyasztó (57,80%) drágán érzi megvásárolhatónak a libamájból készült termékeket, 25,69%-uk szerint ez az ár már elviselhetetlenül magas. 12,84% szerint a vizsgált termékek ára még elviselhető, de mindössze a válaszadók 1,83%-a tartja reálisnak a jelenlegi árakat. A megkérdezettek döntő többsége (40,19%) a minőséghez képest is nagyon magasnak véli a libamáj és a belőle készülő termékek árát. A válaszadók több mint harmada (33,64%) többnyire magasnak érzi a vizsgált termékkör költségeit, 16,82%-uk szerint pedig átlagos az ár. Mindössze a fogyasztók 6,54%-a nem tartja túlzónak a libamájért fizetendő összegeket.

Megfizethetetlen – a libamájjal kapcsolatos fogyasztói vélemények vizsgálata

A fogyasztói vélemények vizsgálata során a felmérésben hét állítással találkozott a válaszadó. Feladata az volt, hogy határozza meg egy ötfokozatú skálán, hogy mennyire ért egyet az állítással (1 – egyáltalán nem ért egyet, 5 – teljesen egyetért). A válaszok alapján megállapítható, hogy milyen kép él a fogyasztókban a libamájjal kapcsolatban.

A fogyasztók leginkább azzal a kijelentéssel értettek egyet, hogy a libamáj és készítményei szinte megfizethetetlenek. A megkérdezetteknek csaknem háromnegyede (74,2%) 5-ös, illetve 4-es érdemjegyet adott a megállapításra. Azzal a megállapítással is tisztában vannak a válaszadók, hogy a libamáj nem tartozik a könnyű ételek közé, magas a kalóriatartalma (4,12). Kiemelkedő, hogy az állatjólétet a fogyasztók ennyire fontosnak tartják, a 3. helyre sorolták az egyetértések alapján, 3,94-es átlagértékkel. Bár a kíméletes tömés megítélése nem szerepel kimagaslóan magas átlagértékkel, a libamájra vonatkozó megállapítások közötti harmadik hely mégis felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon is egyre több fogyasztó számára válik fontossá az állatvédelem, az állatjólét, ami a libamáj mint élelmiszer esetében a kíméletes tömés elvárásában ölt testet. A minőségi élelmiszereket a válaszadók jelentős része – saját bevallása szerint – előnyben részesíti (3,82). A libamáj magas kalóriatartalmával nagyobb mértékben értettek egyet a válaszadók (4,12), mint a magas zsírtartalommal (3,59), holott a termék élvezeti értékét elsősorban magas zsírtartalmának köszönheti. A libamáj összetételére vonatkozó két állítás esetén tapasztaltuk a legnagyobb arányban a válaszadás megtagadását, vagyis sok fogyasztó (15-16%) nincs tisztában a vizsgált termék táplálkozásbiológiai hatásával. Említésre méltó az az eredmény is, amely szerint sem a libamáj árának csökkentése, sem a beszerezhetőség javítása nem ösztönözné vásárlásra a válaszadókat. Az alacsony egyetértés rávilágít, hogy a kínálati oldal nem az alacsonyabb árral és az elérhetőséggel tudna piaci teret nyerni, hanem a termék megfelelő pozicionálása teremtene lehetőséget a fogyasztás növelésére.

Következtetések és javaslatok

A kérdőíves megkérdezés alapján elmondható, hogy a fiatalabb, magasan kvalifikált és magas jövedelemmel rendelkező, nagyobb városokban élő fogyasztók fogékonyak a termékek iránt. A későbbiekben sem célszerű tömegtermékként gondolni a libamájra, sokkal inkább niche-piaci jellegét kell erősíteni. A termékfejlesztés a fogyasztók táborát szélesítheti. A termékstratégán belül a libamáj esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a márkázás kérdésére. A kiváló minőséget és a kuriózumjelleget hangsúlyozó csomagolás alkalmazása javasolt. A fogyasztói értékítélet alapján a libamájtermékek magas árkategóriába sorolhatók, ezért fogyasztói csoportjuk is a magasabb jövedelemmel rendelkezőkből áll. A „magas ár” stratégia elfogadható a libamáj piacán, mivel a vásárlók a drága termékekhez gyakran automatikusan a kiváló minőséget társítják, így az ár egyfajta kifejezésre juttatója lehet a kuriózum jellegnek és a minőségnek. A „magas minőség, magas ár” pozíció szintén piaci előnyök kihasználásának lehetőségét sejteti. A magasabb jövedelmű fogyasztói csoportot exkluzív vásárlóhelyeken lehet megcélozni, ahol az ártényezők kevésbé dominálnak. A hagyományos kiskereskedelmi egységekben történő árusítás mellett a többcsatornás marketingrendszer kiépítésével szélesebb fogyasztói bázisra építhető az értékesítés. Olyan új, eddig kevésbé alkalmazott értékesítési utak létrehozására van szükség, mint a speciális szaküzletek kialakítása (speciális termékek boltja) vagy az exkluzív éttermek ételkínálatában megtalálható libamáj-különlegességek. A kutatás eredményei alapján a marketingstratégia tervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a promóciós vagy kommunikációs stratégia tervezésére. Az ágazat szereplői a stratégiában végrehajtandó munkát teljes egészében szakértelem és tőke hiányában nem tudják megvalósítani, ugyanakkor szerepvállalásuk kiemelt jelentőségű. A megfelelő kommunikációban az agrárkormányzat, a szakterület kutatási és oktatási intézményei, az Agrármarketing Centrum és az érdekképviseleti szervek szerepvállalása feltétlenül szükséges. Egy közösségi ismeretterjesztő kampány ugyanakkor csak akkor tud piacbővülést előidézni, ha az éves finanszírozási keret megfelelő nagyságú.

 

Készült a 4/024/2004 NKFP kutatás támogatásával.

Szigeti Orsolya, Szente Viktória, Szakály Zoltán, Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Tanszék
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[83897] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél