hirdetés
hirdetés

Okostelefon, szórólap – webkereskedelmi trendek itthon

Az évtizedek óta ismert és működő üzleti modellek a fejük tetejére álltak. Az online kereskedelem jelenlegi - globális forgalom szerinti - 10 százalék körüli részaránya két év múlva duplájára nő. Megnéztük mik hátráltatják, és mik segítik elő az online vásárlást az FMCG piacon. 

hirdetés

„Nem a kereskedelem mibenléte és funkciója változott meg, hanem lényeges jellemzői. Ma - és különösen a jövőben – a választék, az ár, a közelség (kényelem) és a tapasztalat dimenziói jelölik ki a működési kereteket. A közelség az elérhetőséget jelenti, azt, hogy a fogyasztót ott és akkor kell elérni, ahol éppen van” – áll a GFK piackutató által összeállított – Digitális térkép a kereskedelem számára - című kiadványban.
KSH statisztikák alapján 2016-ban a kiskereskedelmi árucikkek forgalmának 40 százalékát tették ki az élelmiszertermékek. Ugyanebben az évben pedig a kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 9,7 ezermilliárd forint értékű forgalom realizálódott – ebből a csomagküldő és internetes forgalom 0.3 ezermilliárd forintot tesz ki.

Kik vásárolnak?

Az online vásárlók összetételét tekintve magasabb a férfiak aránya és leggyakrabban a 30-39 éves korosztály vásárol (megelőzve a fiatalokat a 15-29 éves korosztályt is). Ugyanígy több felsőfokú végzettségű, magasabb státuszú és Budapesten élő szerez be termékeket ezen a módon. Érdekes adat viszont, hogy a kistelepüléseken élők magasabb arányban vásárolnak online, mint a megyeszékhelyeken vagy más vidéki városokban élők.

Ez a tény teret nyithat az új modelleknek – így a fizikai üzlethelyiség nyitása helyett a házhoz szállítás modelljének. A tipikus online élelmiszer és ital vásárló azonban 15-29 éves férfi, aki egy rendelés során átlagosan 11 ezer forintot költ el.

Ugyanakkor a napifogyasztási cikkeket a hagyományos mellett online-t is használók vásárlói csoportján belül magasabb arányban fordulnak elő a magasabb jövedelmi státuszú 30-39 éves vásárlók.

Bármennyire magas státuszú legyen is egy online vásárló, az ár-érték arány megtalálásában élen jár: a hagyományos módszernél az online platformok sokkal hatékonyabban teszik lehetővé, hogy megtalálja a legkedvezőbb ár- érték arányú terméket. Ennek következtében pedig az online fogyasztóknál csökken az üzlet vagy márkalojalitás. A rendszeresen online vásárlók hagyományos csatornás vásárlásainak száma is csökken.

Ami hátráltat…

Milyen akadályok gátolják a fogyasztót abban, hogy interneten vásároljon terméket vagy szolgáltatást? Fogalmazhatnánk egyszerűen: a bizalmatlanság, az élmény és a rossz élmény. Itthon a vásárlók több, mint harmada (37 százalék) nem szeretné megfosztani magát a személyes vásárlás élményétől, az uniós átlag ezzel szemben 22 százalék. A személyes vásárlás pedig döntően az élelmiszer-kereskedelem jellemzője.
A szükséges ismeret hiányát növekvő mértékben jelölték meg a fogyasztók. 2015-ben 10 százalék volt az arány a teljes lakossághoz viszonyítva, míg 2009-ben csak 7. Viszont rossz élményekben is élen járunk, és talán a kiszállítóknak is van mit tanulniuk. Az uniós átlaghoz képest ötször annyian jelölték meg a rossz árukiszállítási tapasztalatot. Na és az örök kelet európai probléma: a bizalmatlanság - komoly problémát jelent a fizetésbiztonsági aggály – a megkérdezettek 16 százaléka nem bízik a kártyás fizetésben, ez pedig a duplája az uniós átlagnak.

Az ismeretek hiánya és a bizalmatlanság pedig mint tudjuk kéz-a kézben jár, így az online vásárlás akkor fog fejlődni, ha az internetes infrastruktúra fejlesztése mellett az oktatás is tovább fog erősödni. A vásárlói bizalmatlanság csökkentése érdekében pedig magas szintű kommunikáció és fogyasztóvédelem szükséges.
Az online vásárlók arányának nagyobb mértékű emelkedésének a napi fogyasztási cikkek piacán gátat szab az élelmiszer- kereskedők online szolgálatásainak korlátozott geográfiai lefedettsége – és itt harap a farkába a kígyó: az azonnali szükségleteket kielégítő, kiskorsaras vásárlások kiváltására a kiszállítás 1-2 napos késleltetése miatt ez egyelőre korlátozottan alkalmas – a kör bezárul.

FMCG termékek vásárlása esetén a legfontosabb befolyásoló tényező – a Digitális térkép adatai alapján - továbbra is a korábbi tapasztalatok és az ismerősök véleménye. A leghatékonyabb hirdetési forma pedig – bármennyire is furcsa - a szórólap. Az online források szerepe csak a szűkebb, technológiai szempontból újító szegmensben fontos.

Ami lendületet ad….

Vannak persze pozitívumok is, melyek már rövid távon is erősítik a webes üzleteket. Az egyik legerősebb ösztönző a trendek szerint „az ott, ahol éppen van a vásárló” azaz a kényelem.
Ezt erősíti a legerősebb szempont, az ingyenes házhoz szállítás (72 százalék) ezt pedig a különböző szezonális, vagy ünnepi kedvezmények követik. A rendszeres vásárlókat átlagon felül vonzza a mobiltelefonos fizetési lehetőség is. További ösztönzőket jelent az olcsó vásárlás, a pénz megtakarítás (50 %) a gyorsaság (33 %) és a nagyobb választék.

Az online kiskereskedelem gerincét egyelőre nem a különálló üzletek adják, hanem a hagyományos élelmiszerüzletek „mellékhajtásaként” működő online üzletek. A vásárlási út azonban kiszámíthatatlanul komplex lesz, köszönhetően a mobiltechnológia egyre összetettebbé válásának. A fogyasztók pedig párhuzamosan használják majd a tereket ki és belépve azokból.

Az egyik nagy kulcs az Y, de főleg a Z generáció. Már az ipszilonok is a digitális bennszülöttek közé tartoznak, akik számára nélkülözhetetlen a folyamatos online jelenlét – így a kereskedelem számára is természetessé fog válni előbb- utóbb az üzletek online rendelkezésre állása.

A GfK Háztartáspanel adatai alapján a 2016-ban a háztartások online csatornán történő – élelmiszer és vegyi áru vásárlásain belül 65 százalék volt a hagyományos módon is működő kereskedelmi láncok forgalmi részaránya, míg a csak online térben működő webshopok összesen a forgalom 35 százalékát adták.

Előrejelzések szerint a fizikai üzletek dominanciája azonban a kereskedelemben még 2020-ban is megmarad. Kelet-Európában a B2C e-kereskedelem, valamivel több mint 3 százalékot fog kihasítani a teljes kereskedelmi forgalomból. Mint a GFK kiadványa megállapítja: az online élelmiszer-értékesítés csak úgy tud profitot termelni, ha a háttérből professzionálisan működő folyamatok – marketing, IT szervezeti feltételek támogatják.

(forrás: Élelmiszer magazin 2018/5.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél