hirdetés
hirdetés

Online? Csak megfontoltan!

Változniuk, beruházniuk kell a hagyományos boltoknak, hogy továbbra is első számú beszerzési forrást jelentsenek internetes konkurenseik mellett. Általában. Egyelőre ugyanis az élelmiszer-kiskereskedők hátradőlhetnek, bár az online jön fel ebben az ágazatban is.

hirdetés

„Mindenki láthatja, hogy ritkák a sikertörténetek az élelmiszerek internetes kereskedelmében” – állapítja meg a Kereskedelmi trendek 2025-ig című tanulmány, amelyet a kölni székhelyű Európai Kereskedelmi Intézet, a KPMG, a Német Kiskereskedelmi Szövetség és a Kantar TNS együtt állított össze a németországi kilátásokról. Magyar piaci szereplők számára is tanulságos tapasztalatokra építik előrejelzésüket.

„Ma még nem lehet látni”

Ha összeadjuk a Németországban élelmiszer-kiskereskedelemre specializálódott ezer legnagyobb online üzlet forgalmát, akkor a végösszeg nem éri el az 500 millió eurót. „Eléggé lehangolóak a számok, ennek ellenére úttörők egész sora invesztál sokat ilyen vállalkozásokba. Azt, hogy a befektetéseik valaha is kifizetődnek-e, ma még nem lehet látni” – fogalmaz a tanulmány. A bizonytalan kilátásokra külföldi példákat is említ. Svájcban például a piacvezető Migros leányvállalata, a LeShop forgalmát tizenöt év alatt mindössze évi 160 millió svájci frankra tudta feltornászni, és így lett nyereséges. Innen igyekszik tovább növekedni.

A Tesco évekig az online kereskedelem példaképének számított világszerte. Az Egyesült Királyságban már a kilencvenes évek végén elkezdte az online FMCG-kiskereskedelmet, és ott jelenlegi forgalmának 8 százalékát bonyolítja le online rendelések alapján. Szintén az Egyesült Királyságban működik az Ocado online kereskedelmi cég, amely a versenyelőnyét abban látja, hogy nem hagyományos boltokban, hanem saját raktárában komissióz. Egyelőre azonban nem érte el a kritikus tömeget, és tulajdonosai többször kényszerültek tőkét emelni, mielőtt álmuk a költséghatékony online kiszállításról idő előtt szertefoszlott volna.

Ugyanígy nagy ráfordítással és a legmodernebb technikával futnak az Amazon-Fresh online projektjei Kaliforniában és Seattle-ben, de még nem bizonyították be, hogy képesek jól működni.
„Online-ba befektetni csak megfontoltan érdemes” – összegez a tanulmány.

Magyarok: szépség- és testápolás az élen

Sereghajtó az élelmiszer, ha termékcsoportonként nézzük az online vásárlók rangsorát. Csak az éllovas elektromos készülékek, majd a ruházati cikkek, bútorok és lakberendezési tárgyak, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok, valamint építőanyagok után következik. A felmérést megelőző tizenkét hónapban online élelmiszert csak a német fogyasztók 7 százaléka vásárolt.

Magyarországon a Nielsen egyik tavalyi kutatása során így szólt a kérdés: „Milyen terméket vásárolt ön valaha is online?” Legnagyobb arányban, tíz válaszadóból négyen említettek informatikai eszközt mobillal együtt és könyvet is. FMCG-termékekből vezet a szépség- és testápolás 27 százalékos említéssel, követi az állateledel 13, babétel és más, babáknak való árucikk 10, csomagolt élelmiszer konzervtől, szomjoltó italtól csomagolt snackig 8, friss élelmiszer 6, bor és más alkoholos ital 5 százalékkal. Viszont a szándék sokakban megvan. „Jelenleg nem vásárolok élelmiszert online, de készülök rá a közeli jövőben” – ezzel az állítással a magyar válaszadók 34 százaléka ért egyet.

Eddig a vevő komissiózott és szállított

„Az élelmiszer-kiskereskedelem egyértelműen a legkevésbé alkalmas szektor többcsatornás koncepciók kialakítására. Kivétel a lehetőség, hogy a fogyasztó megveszi az árut a boltban, és aztán hazaviteti a szállítási szolgáltatással vagy pedig online rendel” – hangsúlyozza a tanulmány. Ennek biztosítására egyes élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok már készülnek. Csak persze az élelmiszerek házhoz szállítása időbe és pénzbe kerül. A komissiózás és szállítás olyan tevékenységek, amelyeket eddig a vevő végzett.

Aki interneten ugyanolyan áron akar árut kínálni, mint boltban, annak a szállítás költségeit valamilyen díjjal fedeznie kell. Ami nem megy minden további nélkül, mert kevés fogyasztó fogad el felárat bizonyos összegen túl. „Ahhoz, hogy megtérüljön a pluszköltség, drámai mértékben meg kellene nőnie a piacnak, hogy kifizetődjön a szállítás mint szolgáltatás” – összegez a tanulmány.

Egyelőre a szakosodott élelmiszer-kiskereskedők a legaktívabbak a német online piacon. Bort kínálnak, müzlit, mélyhűtött árukat, csokoládét, magas minőségű húsárut és hasonlókat. Igazi nagy élelmiszerüzlethez hasonló teljes választékot a 250 legnagyobb német internetes élelmiszer-kereskedő csak 10 százaléknál kisebb része árul a neten.

Erős márkák és árdiktáló pozíció

Napjaink egyik jellemzője, ha 2015-ig tekintünk: a fogyasztók mind jobban szeretnek kényelmesen vásárolni. Ezért a láncok már nem csak a városok széle felé terjeszkednek, ahol sok parkolóhely várja az autósokat.

Amit a tanulmány a német változásokról ír, nálunk is jellemzi a helyzetet: egyre inkább a belvárosok kerülnek fókuszba. Ami nemcsak építészeti feladat, hanem politikai akadályokat is jelenthet Németországban. Sűrűn lakott, forgalmas területeken gyalogoszónák, parkolóhelyek, szállítási és rakodási lehetőségek vagy éppen az épített környezetre vonatkozó törvények nagyobb gondot jelentenek, mint a városok szélén.

„Az élelmiszer-kiskereskedelem egyik legfontosabb témája most a diszkontok és szupermarketek közötti verseny – állapítja meg a négy tekintélyes szervezet által összeállított elemzés. – Újra nagyobb hangsúly kerül az árakra. A márkatermékek ma a diszkontok stratégiájában fontos szerepet játszanak. Olyan termékeknél, amelyeket széles választékkal bíró üzletekből hasonló formában már ismernek a vevők, könnyen össze tudják hasonlítani az árakat. Minél egyszerűbb az összehasonlítás, annál többet nyom a latba az ár.”

Példaként említik az Aldit: nem csoda, hogy nagyon gyorsan igyekszik belistázni erős márkákat. „De a Lidl sem akarja persze feladni árdiktáló pozícióját Németországban. Ennek következtében az ágazat szereplői az árakkal egymás alá mennek, amihez tulajdonképpen már nem áll rendelkezésre mozgástér.”

Az árverseny „drámai következménye” a tanulmány szerint: „Ahol eddig jó pénzt lehetett keresni, most az elkeseredett verseny miatt milliós nagyságrendben csökken a forgalom is és a nyereség is.”

Akik a nyertesek közé tartoznak

Felhívják a vizsgálatban részt vevő intézetek a figyelmet néhány új jelenségre is, elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelem marketingjében. Különösen egy adott régióban termelt élelmiszerek játszanak mind nagyobb szerepet. Újra felszálló ágba kerülhetnek a biotermékek. Azért pedig, hogy egészségét megőrizze, egyre több ember kénytelen elkerülni az élelmiszerek bizonyos összetevőit. „Aki ezekkel és más új tendenciákkal kapcsolatban nem talál jó megoldásokat, nehezen tud majd helytállni a mind keményebb piaci versenyben. Viszont akinek sikerül, valószínűleg az élelmiszer-kiskereskedelem nyertesei közé tartozik a következő években.”

 

Bajai Ernő
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer szaklap 2017/2.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél