hirdetés
hirdetés

Öt világtrend az élelmiszer-kiskereskedelemben

Öt kiemelkedő trend befolyásolja legnagyobb mértékben a világ élelmiszer-kiskereskedelmét idén és a következő néhány évben. Legalábbis a londoni székhelyű globális piackutató cég, az IGD szerint. Szakértőjük, Toby Pickard úgy véli, ezek a tendenciák a bolti és online eladásra egy ideje már hatnak, ami azonban most felerősödik.

hirdetés

1. „Prémiumizálódik” a saját márka

Kiskereskedők mind gyakrabban igyekeznek megnyerni különböző életszakaszokban lévő fogyasztókat, és változtatni vásárlási szokásaikon saját márkáikkal is. Ilyen termékek kifejlesztésébe egyre többet invesztálnak, hogy magasabb minőségű kínálatot alakítsanak ki; amivel még jobban kielégítik a vásárlók elvárásait a minél kedvezőbb ár-érték arány és a jó színvonal iránt.

Ez a változás nálunk is már korábban elkezdődött.

 

A PL fellendítését persze nem a kínálati oldalon találták ki. Amikor a Nielsen szerte Európában felmérte a fogyasztók véleményét, akkor többek közt megállapította: a válaszadók átlag 70 százaléka úgy gondolja, hogy a gyártói márkák mellett a kereskedelmi márkák jó alternatívát jelentenek.

Toby Pickard az IGD tanulmányában okkal hangsúlyozza: „A saját márkák kínálata kulcsszerepet játszhat abban, hogy egy kiskereskedelmi cég különbözzön a többiektől az egyre bonyolultabb és kiélezettebb versenyben. Ez a kereskedelmi márkák gyártóinak plusz lehetőséget ad arra, hogy növeljék a mennyiséget. Ugyanakkor a költségekre is nagy a nyomás. A gyártói márkáknak viszont kiválóságukkal kell igazolniuk a piacon az árat, amelyet kérnek értük. Ehhez általában a múltjukra építenek és új termékekkel jelennek meg.”

2. „Nagyon helyi” áruk a kínálatban

Bár a fogyasztók egyre inkább globálisan gondolkoznak, erősödik bennük a vágy, hogy kapcsolódjanak lakóhelyük környékéhez; helyi, régiójukból, saját országukból származó terméket vásárolnának. Ennek egyik következménye, hogy a boltokba kerülő árucikkek egy része csak rövid időszakban érhető el, a szezonalitás miatt. Viszont a vevők díjazzák az egyedi kínálatot és hogy kielégíthetik vágyaikat, amikor éppen kaphatók a hazai termékek.

Változatosabb választékot találnak így a vásárlók, viszont bonyolultabb lesz az ellátási lánc. Ha a szortimentet gyakran cserélik a boltok, akkor az ellátási lánc résztvevőivel hatékonyabban kell együttműködniük és kommunikálniuk.

Toby Pickard a helyi termékek kínálatával kapcsolatban úgy látja, hogy a kiskereskedőknek pártfogolniuk kell a kis- és közepes méretű élelmiszer-termelőket:

„A fogyasztók pozitívan értékelnek ilyen törekvéseket, mert támogatják közösségüket, és ezáltal olyan érzést ébreszt fel bennük, hogy különleges dologban vesznek részt – mutat rá az IGD globális szakértője. – A kiskereskedőknek érdemes szervezniük a helyi hagyományokhoz kapcsolódó eseményeket, amelyek tükrözik vásárlóik életfelfogását, értékrendjét, és azok által is erősíthetik lojalitásukat.”

3. Árucikkek eljuttatása

A vásárlók elvárásai folyamatosan nőnek afelé, hogy a számukra szükséges árukhoz minél gyorsabban és könnyebben jussanak hozzá. Egyelőre a kiskereskedők bőven megfelelnek az elvárásoknak innovatív szállítási megoldásaikkal. Ezen a téren a vállalatok közti verseny várhatóan erősödik, hogy még újabb, kreatív módokon szolgálják ki vevőiket.

Előtérbe kerül a kereskedők számára a cél: minél több adatot, ismeretet használni a vásárlók viselkedéséről. Ami arra jó, hogy amennyire csak lehet, előre lássák, mit akarnak a vevők, mikor és hol szeretnének hozzájutni az árucikkekhez. Még mielőtt mindezt maguk a vevők tudnák.

Toby Pickard ezzel kapcsolatban azt mondja: „Ha a vásárlók továbbra is értékelik az újításokat, amelyek növelik kényelmüket és általuk időt is spórolnak, akkor ritkábban fognak közvetlenül érintkezni a márkákkal és a kiskereskedőkkel. Annak érdekében, hogy vevőik a sokféle változás közepette ne felejtsék el a kereskedőket és a márkákat, számukra mind fontosabb lesz kiemelkedni, szembetűnni. Kereskedők és márkák jövője szempontjából döntő fontosságú lesz, hogy a fogyasztóikról minél többet tudjanak, hogy kialakítsák vevőik hosszú távú lojalitását. Itt valószínűleg majd belép a mesterséges intelligencia, amely a fogyasztókra vonatkozó információk alapján előre jelzi a vásárlói igényeket, és azokat automatizált szállítással ki is elégíti. A kiskereskedőknek a kényelmen túlmutató értékeket kell teremteniük, amelyek megkülönböztetik őket versenytársaiktól, miközben a kiszállítás költségeit alacsonyan tartják.”

4. Életstílus – gyors reagálás

Egészséges életmódra és jó közérzetre törekszik a fogyasztók számottevő része 2018-ban is. Ezért az ilyen igényekre fókuszáló kínálatot üzleteik eladótereiben várhatóan növelik a kiskereskedők. 

De online csatornákban is testreszabott, ehhez az életstílushoz illő, hozzáadott értéket képviselő, nagyobb választékot kínálnak; segítenek a vevőknek gyorsan és könnyen megtalálni azokat a termékeket, amelyek hozzásegítik őket a minél egészségesebb életmódhoz.

Itt is a fogyasztói igények diktálnak; megelőzni az elhízást vagy diabéteszt, magas koleszterinszintet, esetleg magas vérnyomást.

Toby Pickard kommentje: „Kiskereskedőknek és márkáknak fontos figyelniük az élelmiszer-fogyasztási trendeket, hogy biztosan ki tudják elégíteni az egyre többféle vásárlói igényt. Itt azok nyernek, akik képesek előre jelezni a változó életstílushoz kapcsolódó élelmiszer-kereslet trendjeit, az új igényeket pedig gyorsan ki tudják elégíteni.”

5. Újra feltalálják a bolti eladást

A hagyományos boltoknak minden eddiginél keményebben kell dolgozniuk azért, hogy vevőik kinyissák a bejárati ajtót. Egyre nagyobb nyomás nehezedik a kiskereskedőkre, hogy megfeleljenek a „többcsatornás vásárlónak”. Nyújtsanak neki olyan vásárlási élményt, amelyben keveredik az online, offline és az óriási méretű adathalmaz – miközben újra feltalálják a bolti eladást.

Ahogy az e-kereskedelem átalakítja az élelmiszer-vásárlás élményét, mind több izgalmas új dolog jön létre; az online rendeléseket egyre rövidebb idő alatt lehet kielégíteni; a hagyományos boltok megszokott eladóterei pedig több lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a cégek erősítsék vevőik elkötelezettségét.

Az IGD szakértője megjegyzi, hogy a kiskereskedők kutatják a lehetőségeket, amelyekkel erősítik hagyományos boltjaik pozícióját: „Praktikus megoldásokat nyújtanak ahhoz, hogy kielégíthessék igényeiket a vevők, akik különböző csatornákat használnak. A márkáknak is hozzá kell járulniuk az eladótéri vásárlás minél kedvezőbb élményéhez, miközben teljesítik az online jelentkező igényeket is.”

Néhány magyar piaci szempont

1. Kereskedelmi márkák

A magyar fogyasztók többsége kedvezően ítéli meg a boltláncok kereskedelmi márkás élelmiszereit, háztartási vegyi áruit és kozmetikai cikkeit; a Nielsen egyik felmérése során hazánkban a válaszadók több mint 70 százaléka a kereskedelmi márkás termékek minőségének javulását érzékeli az utóbbi időben.

Azért vásárol kereskedelmi márkás termékeket a magyar fogyasztók többsége (57%), mert a gyártói márkás termékeknél alacsonyabb az áruk. Utána a kedvező ár-érték arány következik, 46 százalékos említéssel. A korábbi évekhez képest pedig többen mondják azt, hogy ugyanolyan jó a minőségük, mint a gyártói márkás árucikkeké (42%).

A GfK megvizsgálta a kereskedelmi márkák vásárlóinak szociodemográfiai profilját, de nem talált körükben specifikus háztartáscsoportokat, amelyek kifejezetten keresik a láncok saját márkás termékeit. Sem a háztartások mérete, összetétele, jövedelme vagy régióba tartozása nem befolyásolja, hogy tagjai mennyit költenek kereskedelmi márkás termékekre. Csak a települések mérete számít, mert az határozza meg, hogy az ott élők egyáltalán hozzáférnek-e a láncok saját márkás termékeihez; falvakban nehezen, nagyvárosokban könnyen.

2. Lakóhelyek vonzereje

A Nielsen egyik felmérése szerint Magyarországon az európai átlaghoz képest jóval nagyobb, 26 százalék azok aránya, akiknek vásárlási döntéseiben lényeges szerepet játszik a nemzeti büszkeség.
Globális helyett hazai márkát választ a magyar vásárlók legnagyobb része a jobb ár-érték arány, majd korábbi kedvező tapasztalatai miatt.
Hazánkban például friss zöldségnél a megkérdezett fogyasztók 79 százaléka preferál belföldi márkát, friss gyümölcsnél 76, míg joghurt esetében 54 százalék.

3. Gyorsaság és kényelem

Egyelőre a magyar fogyasztók több mint felét az vonzza hagyományos élelmiszerboltba, hogy ott megnézhessen, akár meg is foghasson egy terméket vásárlás előtt.

Emellett a GfK tárta fel azt is, hogy a megkérdezett fogyasztók egyharmadnál nagyobb része azért kedveli a boltokat, mert ott hamarabb hozzájut ahhoz, amit meg akar venni.

Az online beszerzésben a legtöbb válaszadót, 50 százalékot az vonzza, hogy pénzt takaríthat meg a kedvező árak és akciók révén.

Utána következik a könnyebb vásárlás, majd a gyorsabb és a jobb választék mint előny.

Komplikált a logisztika, hiszen például a 850 kilométerről szállított importjoghurt egy szegedi bolt polcán olcsóbb tud lenni, mint amit helyben gyártanak. Szentesen előfordult már, hogy az egyik lánc üzletében olyan zöldpaprikát fedeztek fel, amelyet az ottani Délkertész szövetkezet néhány nappal azelőtt szállított ki a cég külföldi beszerzési központjába.

4. Életstílus

(„Magyarországon már jó néhány gyártóvállalat úgy szélesíti kínálatát, hogy minél jobban kielégítse az egészségtudatos, illetve bizonyos összetevőkre érzékeny fogyasztók igényeit – mutat rá Kisari Éva, a Nielsen kelet-európai régióért felelős üzletfejlesztési vezetője. – Például pár éve még ritkaságnak számítottak a laktózmentes tejtermékek, ma pedig már különböző kategóriák és márkák kínálatából válogathatnak a vevők. Sok boltban kaphatnak cukormentes vagy csökkentett cukortartalmú édességeket és italokat is. A jobb kiszolgálás érdekében mind több kiskereskedő rendezi külön szekcióba a bio-, »mentes« és más egészséges táplálkozást szolgáló élelmiszereket, időnként pedig tematikus akciókat szervez.”

5. Ritkább vásárlás – nagyobb kosárérték

Tavaly az első fél évben a magyar háztartások ritkábban vásároltak napi fogyasztási cikkeket, de alkalmanként többet költöttek.

A GfK jelentése szerint „folytatódott a diszkontcsatorna diadalmenete”. Egyrészt piaci részesedésének növekedési üteme tovább fokozódott, másrészt „2017 első fél évében a diszkont rendelkezett a kereskedelmi csatornák közül a legnagyobb vásárlói hatókörrel, és az átlagos kosárméretet tekintve is csak a hipermarket előzte meg a sorban. Amellett pedig bolttípushoz tartozó három láncból kettő forgalmának az átlagosnál nagyobb részét adták a magas jövedelmű háztartások.”

 

 

 

Bajai Ernő
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer szaklap 2018/2.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél