hirdetés
hirdetés

Rovarokból fehérje - bővülő lehetőségek

Egyre nő az igény a gazdasági állatok takarmányozásában az alternatív fehérjeforrások felhasználása iránt. A konferencia célja, hogy platformot nyújtson a rovarokat hasznosítani tudó agrárszegmensek megismerésére. Megoldás lehet a fekete katonalégy.

hirdetés

Első alkalommal tartott Rovaripari konferenciát a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara a rovarok magyar piaci felhasználhatóságának módjairól február 23-án, Budapesten. Az esemény bevezette az érdeklődőket a rovarok ipari világába, a már ismert alkalmazásával a biológiai növényvédelemben, a tenyészthetőség problémáival és a rovarok kémiai kommunikációjával. A rovarok felhasználhatósága elképzelhető mind a takarmányozásban, mind pedig az élelmiszeriparban, köszönhetően előnyös összetételüknek és fenntartható tenyésztésüknek.

Napjainkban egyre nő az igény a gazdasági állatok takarmányozásában az alternatív fehérjeforrások felhasználása iránt a hagyományos fehérjeforrások kiváltására. Jelenleg több mint 2000 ehető rovarfajt ismerünk. Ezek közül a leggyakrabban bogarak, hernyók, hangyák, méhek, darazsak és termeszek fogyaszthatók, szinte bármelyik fejlődési szakaszukban. Gyorsan szaporíthatók, szinte kimeríthetetlen fehérjeforrásként szolgálhatnak.

Tücsökből - fehérje

„A fehérjekinyerés céljára engedélyezett rovarok közül leginkább ismert a fekete katonalégy lárvája, amelynek felhasználásával az extrahált szójadara 25%-a, míg a szójapogácsa 50%-a kiváltható. A házi tücsökből előállított fehérje is kiváló alternatív forrás, mert nyersfehérje tartalma 62%. Aminosav-összetétele azonban a baromfi és sertés számára nem kielégítő, ezért alkalmazása során aminosav-kiegészítés szükséges” – hangsúlyozta Dr. Mézes Miklós akadémikus, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar munkatársa „A rovarfehérje felhasználásának lehetőségei a gazdasági állatok takarmányozásában” címet viselő előadásában.

Ipari jelentősége lehet a különböző rovarok már létező technológiákkal történő, célszerű elkészítési paraméterei meghatározásának, hiszen a technológiák adottak, csak az alapanyag újszerű. Az ipari feldolgozás biztosíthat olyan termékeket, melyek nem látható formában, vagy akár értékes alkotóira bontva, értéknövelt és a fogyasztók által kedvelt formát ölthetnek – emelte ki prezentációjában Pintér Richárd, a SZIE-ÉTK doktorandusz hallgatója.
Célunk, hogy olyan termékeket állítsunk elő, amelyek tápérték-összetétele kedvezőbb, magasabb fehérjetartalommal, jobb zsírsavösszetétellel rendelkezzenek, így segítve számos betegség kialakulási kockázatának csökkentését. Ezt por vagy darálmány formájában való felhasználással érhetjük el a legkönnyebben” – hívta fel a figyelmet Dr. Gere Attila, a SZIE Élelmiszertudományi Karának munkatársa.

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
IDIÓTÁK! Ekkora hülyeségeket , hogy lehet leírni...Lehet, hogy nő az igény a túlnépesedett országokban, és nekik mindegy, hogy mit esznek, de nálunk éppen a népesség
csökkenés miatt semmilyen problémát nem jelent az élelmiszer előállítás.
Ezt a süketelést (Rovaripari konferencia)biztosan a haszonleső multik pénzelik, hogy még nagyobb profitra tegyenek szert...
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél