hirdetés
hirdetés

Szigorítják és egyszerűsítik a csődtörvényt

Tavasszal a parlament elé kerülhet a kormány csődtörvényt módosító tervezete, amellyel elő kívánják segíteni a megmenthető vállalkozások adósságrendezését, illetve a munkahelyek megőrzését. Egyúttal szigorúan szankcionálnák a rosszhiszeműen eljáró vezetőket. (Világgazdaság, 2009. február 16.)

hirdetés

Nehéz megalapozott véleményt formálni a pontos szabályozási tervek ismerete nélkül, mivel a szakmát ismét kihagyták az előkészítési folyamatból. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a cikk által közvetített tervekben, legalább elméleti szinten megjelennek az utóbbi években követelt javaslatok: Valódi reorganizáció lehetőségének megteremtése a fizetési nehézségekkel küzdő, de nem életképtelen cégek vonatkozásában. Véleményünk szerint téves az a következtetés, miszerint a csődeljárások alacsony számának és eredménytelenségének oka a csődegyezség hitelezői jóváhagyásának a rendszere. A valódi okokat az adós oldalán kell keresni. Az adós cég megkésve, csak akkor kezdeményezi a csődeljárást maga ellen, ha ilyen-olyan okból a vagyonának nagy része már „eltűnt” és semmi esélye az életben maradásra, adósságainak rendezésére. Ezért el kellene gondolkozni a kötelező öncsőd intézményének ismételt bevezetésén. Üdvözöljük azon elképzeléseket, amelyek az adós cégek menedzsmentjével és tulajdonosaival szemben támasztott követelmények, valamint szankciók szigorítására vonatkoznak. A tervezett intézkedések ma már azonban nem elegendőek. Mi a helyzet, ha strómanok a cégvezetők és a tulajdonosok? Továbbá, várhatóan az off-shore tulajdonban lévő cégekkel kapcsolatos problémákat sem fogják tudni kezelni a tervezett jogszabályok. A polgári jogi és büntetőjogi felelősség kérdésében teljes reformra lenne szükség. Egyet értünk abban is, hogy a felszámolók kijelölése terén tapasztalható anomáliákat meg kell szüntetni. Megfontolandó, hogy a felszámoló kiválasztásában a hitelezők milyen módon juthatnának nagyobb szerephez. Az információk hozzáférhetőségének mindennemű bővítése előremutató intézkedés. Összességében elmondhatjuk, hogy a problémafelvetések a médiában eddig megjelent információk alapján helyesek, a problémákra adott válaszokkal kapcsolatban azonban vannak kételyeink: tudomásunk szerint a tervezet megalkotása során ismételten mellőzésre került a szakmai szervezetekkel, a hitelezők érdekeit szem előtt tartó társaságokkal, bíróságokkal való konzultáció.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél