hirdetés
hirdetés

Többen használták a kárenyhítési rendszert

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet néhány hete közzétett kiadványában mutatja be a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) 2016-ra vonatkozó működését és eredményeit.

hirdetés

Az MKR I. pillérében, azaz az agrár-kárenyhítésben – a végrehajtott jogszabályi változásoknak köszönhetően – részt vevő termelők száma és a befizetett kárenyhítési hozzájárulásuk is nőtt 2016-ban. Ez év időjárásában – 2015-tel ellentétben – az aszály nem volt számottevő, a tavaszi fagy és a jégeső azonban súlyos károkat okozott. Így összességében a károsodott területek és a kárenyhítő juttatásként kifizetett összegek 2016-ban jelentős mértékben csökkentek az előző évhez képest. Kárenyhítő juttatásban elsősorban a közepes és kisméretű gyümölcstermelő üzemek részesültek.

A II. pillérben, azaz a díjtámogatott biztosításoknál ugrásszerűen megemelkedett a biztosítást kötő termelők száma, és azzal együtt a díjállomány, valamint a kártérítés is. Mindhárom kategóriában több mint 30 százalékkal növekedtek a díjbevételek. A biztosítások területi lefedettsége minden növénykultúránál javult. A kárkifizetések és kárhányadok jelentősen emelkedtek, elsősorban a jégverés, a tavaszi fagy és a viharok sújtotta szántóföldi növénykultúrák és ültetvények esetében.

A mezőgazdasági biztosítási díjtámogatást 2016-tól a Vidékfejlesztési Program keretében hirdették meg, így a biztosítási díjtámogatás éves forrása a 2015-ös 3 milliárd forintról 4 milliárd forintra emelkedett. A támogatási igény ismét meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, ezért a korábbi két évhez hasonlóan a 2016. évi biztosítási díjtámogatás esetén is visszaosztás vált szükségessé.

További részletek az AKI itt elérhető kiadványában olvashatók.

Forrás: Agrárunió

(forrás: AKI)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél