hirdetés
hirdetés

Tovább emelkedhet a liszt átadási ára

A tavalyi aratást követő lisztáremelés után az előttünk álló egy-két hónapban az átadási ár további mintegy 10 százalékos növelését próbálják elérni a malmok – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A gabonafeldolgozók zöme várhatóan két részletben emel árat.

hirdetés

A 2017-es aratás utáni átlagosan 5 százalékos lisztáremelés óta jelentős költségnövekedést kellett elkönyvelni a malomiparban, ezért nem halogatható tovább az átadási árak újabb emelése – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyár­tók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) elnök-vezérigazgatója. A januártól átlagosan 10 százalékkal emelkedő munkabérek és a 30 százalékkal dráguló áram – bár ezeket a beszállítóik is érvényesítik velük szemben – szerinte még a kisebb tehernövekedés.

A nagyobb probléma az, hogy tavaly augusztus–szeptemberben a malmi búza ára is 15 százalékkal nőtt. A szakember szerint ezt a malomipari cégek már nem tudják kezelni, ezért elkerülhetetlen a liszt átadási árának emelése. A Hajdú Gabona ezt két részletben érvényesíti, az első 4-5 százalékos emelést február elején, a következő, hasonlót március környékén. Utóbbiba még a búzaárak további emelkedése is beleszólhat.

A búzapiac meglehetősen furcsán alakult az utóbbi hónapokban – mondta a cégvezető. Az augusztusi tonnánként 43 ezer forintos árról 49-50 ezer forintosra dráguló malmi búza mellett érdekes módon az olaszok még a malminál gyengébb minőségűnek számító eurobúzánál is kedvezőtlenebb paraméterű búzákat vesznek meg, és fizetnek értük tonnánként 48 ezer forintot – érzékeltette a korábban elképzelhetetlen árarányokat. Közben a hazai felvásárlók nem tapasztalják, hogy nagyobb készletek lennének az országban, noha a világ búzakészletei rekordszintre emelkedtek az elmúlt években. Ez Lakatos Zoltán szerint azzal magyarázható, hogy a termelők megerősödtek, mert bőségesek a raktárkapacitásaik, és mert olcsó lett a finanszírozás, vagyis nem szorulnak rá, hogy röviddel az aratás után megváljanak a terményüktől.

Forrás: 123rf

Lakatos Zoltán beszámolt arról is, hogy a malomipart is elérte a munkaerőhiány, a targoncásokat elcsábítják a raktáráruházak, egyszerű betanított munkára pedig lehetetlen embert találni. A minimálbér és a garantált bérminimum átlagosan 10 százalékos emelése pedig – a tavalyi emeléssel – azt idézte elő, hogy a középvezetők munkabérén is emelni kellett.

A malomipar elmúlt évét Lakatos Zoltán gyenge-közepesnek minősítette.

Az év eleji nagyobb mértékű béremelést ugyanis a szakma nem árazta be – magyarázta –, az augusztus–szeptemberi átlagosan 5 százalékos lisztáremelés pedig csak arra volt jó, hogy a dráguló búza miatti költségnövekedést kompenzálja.

A következő egy-két hónapban várhatóan kilónként 6-7 forinttal dráguló liszt okozta költségnövekedést minden bizonnyal a sütőipar is továbbadja a vevőknek. Mivel egy kiló kenyérhez 70 deka lisztre van szükség, a drágulás nem lesz jelentős. Azzal számolva, hogy Magyarországon fejenként évi 80 kilogramm a sütőipari termékeken keresztüli, illetve a közvetlen lisztfogyasztás, a tervezett áremelés hatása egy emberre vetítve nem éri el a 600 forintot.

(forrás: Világgazdaság)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél