hirdetés
hirdetés

Tovább hódít világszerte a zamatos magyar dió

Örömteli hír, hogy a magyar dió továbbra is igen keresett termék külföldön. Hazánk olyan európai országokba exportál rendszeresen, mint Anglia, Svájc, Németország, Ausztria vagy Olaszország. Ezzel szemben sokat ront a hazai fajták renoméján, hogy egyre gyakrabban kerül a polcokra magyar dióként a Romániából és Ukrajnából beáramló olcsó tömegáru. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének Diótanácskozásán az is kiderült, hogy a zölddió az új sláger.

hirdetés

„Új korszak indult januárban a magyar agrárkutatásban” – kezdte az idei Diótermesztési Tanácskozás nyitóbeszédét Erdős Zoltán, intézetigazgató, utalva a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ létrejöttére, amelynek Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének Érdi Kutató Állomásán tartották a konferenciát. A szakember kiemelte, az utóbbi években egyre nagyobb jelentőségű gyümölcsfajjá lépett elő a dió magas beltartalmi értékének és termőképességének köszönhetően, amelyek által kiváló piaci lehetőségekkel bír itthon és Nyugat-Európában egyaránt.

A behozatal „hígítja” a minőséget

„Örömre ad okot, hogy a magyar dió exportmérlege tavaly is pozitívan zárt. Ám sajnálatos módon a külföldi nemesítésű fajták importja is növekedő tendenciát mutat. További fenyegetettséget hoz a keleti szomszédainktól, Romániából és Ukrajnából beáramló olcsó tömegáru. Utóbbi akkor ront a zamatosabb, ízletesebb hazai dió piaci megítélésén, ha magyarként adják el” – mondta előadásában Bujdosó Géza, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének tudományos munkatársa, aki érdekességként megemlítette azt is, hogy új termékek jelentek meg a piacon a közelmúltban: a zölddióból egyre többen készítenek likőrt, lekvárt és olajat.

A tanácskozáson az is kiderült, hogy az utóbbi tíz évben megduplázódott a hazai dióültetvények területe. Míg 2001-ben 3000 hektáron folyt diótermesztés, addig tavaly már 5870 hektáron. Ez azt jelenti, hogy évente 150 hektár új ültetvény jön létre. A termelők továbbra is a hagyományos fajtákat keresik, így a Milotai 10-es és az Alsószentiváni 117-es teszi ki a magyar dióültetvények 61 százalékát.

Egyéb veszélyek külföldről

A konferencián szóba került a növényvédelem is. Évek óta komoly problémát okoz a Xanthomonas baktérium faj, de beszámoltak a kutatók arról is, hogy egyre aggasztóbb megfigyelési eredményeket kapnak nyugat-európai országokból a dióburok-fúróléggyel (Rhagoletis completa) kapcsolatban, amely hazánkban 2011-ben ütötte fel fejét, s fokozott terjedése várható.

A szakmai fórumon értékelték a 2013-as évet, amelyet közepes, közel 5000 tonna szárított héjas termésmennyiséggel zártak. A minőség azonban kiváló volt, köszönhetően annak, hogy az időjárás kedvező alakulása okán megfelelő időben repedt fel a zöld burok, s lehetett lefolytatni a betakarítást.

A 2014-es évet egyelőre nehéz megjósolni a diószakértők szerint, még az áprilisi fakadási idő előtt vagyunk. Egyelőre nem látni, milyen következményei lesznek a rendkívül enyhe télnek.

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél