hirdetés
hirdetés

Változtak a húskészítményekre és a sütőipari termékekre vonatkozó előírások

Azért változtak a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai, hogy a magyar fogyasztók az eddiginél is jobb minőségű élelmiszerekhez juthassanak – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kedden, Budapesten.

hirdetés

Zsigó Róbert elmondta: a módosítás alapján nemcsak a minőség javul, nő a termékek hústartalma is. Így például a virsli és a párizsi esetében 40-ről 51 százalékra emelkedett a hústartalom alsó határa.
Kifejtette, a sütőipari termékek esetében az eddigi irányelv átkerül a kötelező érvényű előírások közé. Az előírás megjelenése októberben várható.

Az államtitkár elmondta, a szakemberek elvégezték a termékcsoportok szabályozását, így például a kenyerek, a vizes-, illetve tejes tésztából készült péksütemények, vagy a leveles tésztából készült finom pékáruk esetében.

Zsigó Róbert kiemelte: a hagyomány és a minőség két olyan fontos fogalom, amely egyrészt tükrözi a tudatos vásárlók elvárásait, másrészt pedig befolyásolja az élelmiszer előállítást és a kereskedelmet is.
Mindezt figyelembe véve a kormány és a minisztérium folyamatosan törekszik olyan előírások, keretek meghatározására, amelyek azt eredményezik, hogy a családok asztalára kerülő élelmiszerek egészségesek, kiváló minőségűek – mondta.

Hozzátette, ez az elv érvényesül a napokban társadalmi vitára bocsátott élelmiszergazdasági programban is, amely támogatja a hagyományos, természetes, egészséges élelmiszerek termelését és előállítását. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai szintén a családok és a tisztességes vállalkozások érdekében ellenőrzik az egész magyar élelmiszer-láncot – hívta fel a figyelmet.

Az államtitkár elmondta: a húskészítmények esetében életbe lépett szabályozás szigorúbb követelményeket vezet be a csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM) felhasználhatóságával, mivel az élelmiszerkönyvben pontosították, szigorították a hús fogalmát. Az érlelt kolbászhoz és szalámihoz, a parasztkolbászhoz és a téliszalámihoz az MSM használata tilos. Más termékek esetében pedig legfeljebb 10 százalékban tartalmazhatja azt. (A csontokról mechanikusan lefejtett hús vagy MSM olyan termék, amelyet a csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról mechanikai eszközökkel úgy nyernek, hogy az izomrostszerkezet sérül vagy módosul.)

Számos termék – így például a párizsi, krinolin, virsli, parasztkolbász – esetében csökkent a sótartalom, és új termékekre, a többi között a szafaládéra vonatkozóan is meghatározták a követelményeket.

Kifejtette, a sütőipari termékeknél valamennyi termékcsoport esetében részletesen megfogalmazták a felhasználható összetevőket, a minőségre, a csomagolásra és a megnevezésre vonatkozó követelményeket.

Összegyűjtötték továbbá a védett elnevezésű termékeket, e körbe tartozik többek között a mákos kalács, a császárzsemle, a sóskifli, a rongyos kifli, a leveles pogácsa, és a különböző ízesítésű búrkiflik.

A kiemelt termékek között az egyik legfontosabb termékcsoport azon kenyerek köre, amelyek neve egyben utal azok összetételére is. Az új előírás 15 fajta – köztük a búzakenyér, a fehér, a félbarna, a rozsos és rozskenyér, illetve a teljes kiőrlésű kenyér – összetételét szabályozza. Az összetevők közé bekerültek az álgabonák, például a hajdina és az amaránt, amelyek egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének magas vitamin, fehérje és élelmirost tartalmuk miatt – mondta az államtitkár. Hozzátette: a lisztkeverékből készített kenyereknél is rögzítették, szigorították a keverékek pontos arányát. A rozskenyérnek például a jövőben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát – közölte Zsigó Róbert.

Az államtitkár elmondta, a szaktárca szeretné, ha a vásárlók mind jobban megismernék a Magyar Élelmiszerkönyv által szabályozott termékeket. Így könnyebben felismerhetnék a minőséget és tudatosabban választhatnának a mindennapokban. E szemléletformáló munkában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra és az Agrármarketing Centrumra egyaránt számít a minisztérium – fejtette ki.

 

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél