hirdetés
hirdetés

Védjeggyel védett természeti erőforrások

A nemzeti parki védjegyprogram a magyar minőséget, a vidék értékeit fejezi ki, az értékek bővülése támogatja a gazdasági növekedést - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a nemzeti parki termékvédjegy-körút szarvasi állomásán kedden.

hirdetés

A tárcavezető elmondta, áprilisban indították az országjárást azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a nemzeti parkok természeti értékeire, valamint az azokból előállított termékek jelentőségére.

A sajtokról, mézekről, szalámikról és kolbászokról, sörökről, borokról - amelyek sikeres pályázat esetén megkaphatják a védjegyet - szólva elmondta: ezek hagyományos technikával, ízfokozók, mesterséges anyagok hozzáadása nélkül készült termékek, amelyeket meg kell becsülni.

Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, 213 gazdálkodó 927 terméke érdemelte ki a védjegyet, de ez a szám "exponenciálisan, napról napra nő". A cél a védjegyrendszer megalkotásakor az volt, hogy fokozzák a természeti erőforrások védelmét, a falusi önfoglalkoztatást, segítsék a termelők helyben maradását, megélhetését, növeljék a termékek megbecsülését és piacot biztosítsanak számukra.

Elsőként a Bükki Nemzeti Park szerezte meg a védjegyet, amelynek elnyeréséhez fontos kritérium, hogy védett vagy Natura 2000-es területen kell gazdálkodni, a terméknek elsősorban helyi alapanyagokból kell készülnie, és a térség természeti, kulturális, táji sajátosságait kell tükröznie - közölte.     A védjegyet - amely Szabadalmi hivatali lajstrommal rendelkezik - 1-5 évre adják meg.

Rácz András elmondta, Magyarország a nyugat-európai országokhoz képest nagyon előnyös helyzetben van, hiszen területének egyharmada természetközeli állapotban maradt meg, 9 százaléka védett, 21 százaléka Natura 2000-es terület. A 10 nemzeti park 300 ezer hektárnyi területet kezel, felét több mint kétezer bérlőnek adják ki használatra.

Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója az MTI kérdésére elmondta, 11 védjegyes termékük van, köztük mézek, lekvárok, szörpök, sajtok és szürkemarhából készült termékek, pácolt húsok és kolbászok. Különlegesség emellett a túzoksör, amely a túzok számára termesztett gabonából készül.     Tirják László elmondta, több ötletük van még, amivel a 7500 hektárnyi, bio minősítésű gyepen termő növényeket hasznosítani lehetne. Mézet lehetne készíteni a volgamenti héricsből és a kónya zsályából, amelyek Magyarországon csak itt nőnek; réti szénából készült párnatöltetet, vagy akár fűszer- és gyógynövényekből készülő ételízesítőt lehetne készíteni - mondta.



(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél