hirdetés
hirdetés

Versenyhátrányba került a magyar húsipar az élelmiszerkönyv új szabályai miatt

Az új élelmiszerkönyvi előírások váratlan nehézséget, mesterséges versenyhátrányt okoztak a hazai húsos cégeknek. Ezt vagy a szabályozás módosításával, vagy új vevőkörnek szánt új termékek fejlesztésével lehet leküzdeni.

hirdetés

A XXI. Pápai Agrárexpo keretében megrendezett II. Nyugat-Magyarországi Agrárfórumon – illeszkedve ahhoz, hogy Pápán jelentős hagyománya van a húsfeldolgozásnak – a magyar húsipar jelenlegi állapotát tekintették át a pódiumbeszélgetésben részt vett szakemberek, és azonnal kiderült, hogy bizony egy jószándékú döntéssel is rendkívül nehéz helyzetbe lehet hozni egy ágazatot.

A programot moderáló Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra élelmiszeripari igazgatója felvetésére, miszerint a kereskedelemben növekedhet-e a hazai húsipari termékek részesedése, szinte valamennyi szakember egyöntetűen szögezte le: a jelen körülmények között nem! Ennek oka pedig, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint az itthon készült termékeknek- a korábbi átlag 40 százalék helyett – legalább 51 százalék húst kell tartalmazniuk.

Mint Kovács László, a Pápai Hús Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, ez nekik és a többi magyar cégnek is azért hátrányos, mert ez az előírás csak rájuk vonatkozik, a kereskedelemben jelen lévő és megjelenő import húskészítményekre nem. A külföldről érkező, általában 40 százalék körüli hústartalmú termékeket a szabályozás versenyelőnybe helyezte, hiszen azok olcsóbban tudják előállítani és a fogyasztóknak kínálni, mint a magyarok.

Forrás: 123rf

– De ez a magyar termékek exportját is érinti, hiszen a határon túlra is drágábban lehet eladni. Az intézkedés sajnos borzolja a kedélyeket a húsiparban – tette hozzá a cégvezető.

Hasonlóan vélekedett Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, inkább arra kellett volna törekedniük a döntéshozóknak, hogy ne csökkenjen a hústartalom, ezzel is stabilizálva a magyar termékek helyzetét.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke jelezte, ezzel a döntéssel a NAK sem értett egyet, az illetékesek figyelmét többször is felhívták arra, hogy „az intézkedéssel mesterségesen versenyhátrányt okozunk magunknak”. Ugyanakkor bízik abban, hogy a közeljövőben a kamara helyes irányba tudja terelni az ügyet.

Más oldalról világította meg a problémát Kovács Péter, a Darnó Hús tulajdonos-ügyvezetője: szerinte, ha a kedves vásárló  például 1800 Ft/kg-nál jelentősen olcsóbb házikolbásszal találkozik az üzletek polcain akkor annál valószínűleg  a termék életútja során valamelyik szereplő  lemondhatott az árréséről és/vagy a munkabéréről, vagy egyéb okok miatt lehet olcsóbb a kolbász…

Ha már fogyasztók! Keleti Marcell az angolok példáját hozta, amivel át lehetne lendülni a problémán, egyszersmind a részesedés növelését elérni: az angolok a külföldi termékeket nem veszik meg…

A jelzett versenyhátrányt Győrffy Balázs szerint azzal lehetne kiküszöbölni, ha egyes réspiacokon magasabb hozzáadott értékű termékkel jelennek meg a hazai cégek. Ezzel Kovács László is egyetértett, és hozzátette azt is, hogy ennek érdekében új, magas minőségű kifejlesztett termékeiket exportra, elsősorban az unión kívüli országoknak szánják. Mindez szerinte „komoly technológiai fejlesztést és kreativitást igényel”. A NAK-elnök szerint a távol-keleti és az arab világ piacai más típusú húsfeldolgozást kívánnak, de úgy vélte, az ide való betörés lendületet adhat az ágazatnak.

Kovács Péter szerint csak ez az egyetlen kiút, hiszen ezekkel a réspiaci termékekkel nagyobb árrést lehet elérni, ami több bevételt jelent a cégeknél, és így jobban meg tudják fizetni a dolgozókat. Utóbbival pedig a húsipar akut szakemberhiányát is orvosolni tudnák.

(forrás: NAK)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Úgy tudom az egész ügynek a virslik hústartalma volt az apropója. Vagyis lehet 51%-nál alacsonyabb hústartalmú készítményt is forgalomba hozni, csak azt nem lehet
például virslinek, kolbásznak, stb. nevezni. Ha az Élelmiszerkönyvben történt szigorításnak a fogyasztók védelme volt a célja akkor, természetesen a többi
jogszabályt is harmonizálni kell (vagy inkább kellett volna) annak érdekében, hogy ne okozzon sem előnyt sem hátrányt a gyártókra nézve. Ez megint egy jó példa arra,
hogy meggondolatlanul fél megoldásokkal próbálják befolyásolni a kereskedelemben kapható termékek összetételét.
Magyarán ennek a szabálynak a kereskedelemben kapható összes húskészítményre vonatkoznia kellene...
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél