hirdetés
hirdetés

Mit jelentenek a számok és a betűk a magyar tojáson?

A NÉBIH tájékoztatása

Az étkezési tojásokat és csomagolásukat - Uniós és hazai jogszabályok előírásai alapján - a termelés helyén vagy a csomagoló központban kötelező jelölni – tájékoztat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

hirdetés

A tojásokat „A” és „B” minőségi osztályokba sorolják, a kereskedelemben azonban csak „A” minőségű termékekkel találkozhatnak a fogyasztók.

Az „A” minőségű tojásokat tömegük és méretük alapján osztályozzák. A négyfokozatú skála a legkisebbnek számító „S” kategóriától „XL”-ig terjed, s a következők értékeket jelöli:

XL – nagyon nagy: legalább 73 gramm
L – nagy: 63 és 73 gramm közötti
M – közepes: 53 és 63 gramm közötti
S – kicsi: 53 grammnál kevesebb.

Az élelmiszerek nyomonkövetésének biztosítása érdekében az „A” minőségű tojások héján tojásfel kell tüntetni a termelői kódot, valamint a nyilvántartási számot. A nyilvántartási szám hét részből áll, s segítségével többek között azt is megtudhatjuk, hogy mely telep, mely istállójából származik a tojás, s ott milyen tartási módot alkalmaznak.

Az egyes kódrészek jelentése a következő:

Első rész: az állattartási technológia kódja
1: szabadtartás
2: alternatív tartás
3: ketreces tartási rendszer
0: ökológiai tartás;

Második rész: az ország ISO kódja, amelyből a vásárló megtudhatja, hogy a tojás honnan származik, a HU jelenti a hazai termelésből származó tojást;

Harmadik rész: a megye vagy főváros kódja, 01- 20 közötti szám;

Negyedik rész: az állat-egészségügyi kerület sorszáma – csupán egy karakter;

Ötödik rész: a tojótyúk jelölés: „T”;

Hatodik rész: az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben;

Hetedik rész: a „per”- jel után az istállók száma.

Ha például a fogyasztó a tojáson a 2HU172T02/8 jelölést látja, akkor ez a következőt jelenti:

„Alternatív — mélyalmos, istállós — tartásban termelt, Vas megye 2. állategészségügyi kerületében lévő tojótyúk állományából származik, az állattartó telep 2. sorszámot viseli a kerületben és annak 8. istállójából származik a tojás”, amelyből talán a legfontosabb információ egy hazai vásárló számára, hogy a tojás hazai termelésű.

A csomagolt – tálcás, dobozos – tojáson további információkat is szerepeltetni kell. Ezek az alábbiak:

a csomagoló központ száma, amelyet a NÉBIH tart nyilván, s mindenki számára szabadon elérhető a NÉBIH honlapján;

a tojás minőségi osztályba sorolása: „A osztály” –  „A” vagy „friss” szóval kombinálva, amennyiben az „extrafriss” jelzést látja a tojás csomagolásán, akkor a tojásrakástól számítva nem telt el 9 nap;

a tojások tömege, mérete (XL-L-M-S);

minőség-megőrzési ideje, amely a tojásrakástól számítva legfeljebb 28 nap lehet; valamint

a tárolásra vonatkozó javaslat.

A helyi piacon vásárolt tojások esetében a fogyasztók találkozhatnak jelölés nélküli tojásokkal is, mivel a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak az 50-nél kevesebb tojótyúkot tartó termelőkre, azonban az értékesítés helyén ezen termelőknek is fel kell tüntetniük a nevet és a címet.

(forrás: NÉBIH/Pénzcentrum)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél