hirdetés
hirdetés

Csontszénnel harcolhatunk a műtrágyadrágulás ellen

Szerves hulladékokkal részben helyettesíthetők a mezőgazdasági műtrágyák. Az ásványi foszfátok árát például az afrikai országok folyamatosan emelik, ezért az uniós tagország kiszolgáltatottsága is növekszik. A vágóhídi csonthulladékokból készített csontszénnel viszont az európai foszfátigények egyötödét ki lehetne váltani.

hirdetés

Részben helyettesíteni lehet az ásványi eredetű, üzemekben készített, mesterséges trágyát, a szerves hulladékból tehát a mezőgazdasági termelők számára hasznos termék válhat az egész Európai Unióban, ahol harmonizáltan és szabályozottan lehet ezt az anyagot felhasználni – mondta Palotai Zoltán, a Wessling Hungary Kft. üzletágvezetője.

A nyolc európai ország részvételével zajló Refertil-projekt azt a célt szolgálja, hogy a mesterséges trágyák aránya csökkenjen. A program további fontos hozadéka lehet, hogy a települési szerves hulladékok, élelmiszeripari melléktermékek és mezőgazdasági szerves maradékanyagok eddigi költséges ártalmatlanítása helyett költséghatékony, értéktöbbletet adó újrahasznosítási eljárások terjednek el. Végeredményként tehát mind az élelmiszer-, mind pedig a környezetbiztonság fejlődik, miközben új gazdasági erő jelenik meg.

Bekeményítenek az afrikai országok

A világ ásványi foszfátkészletei végesek, és mindössze néhány, főként afrikai ország kezében összpontosulnak. Emiatt a foszfát ára folyamatosan növekszik, és bizonyos országok megtiltották annak exportját. Az Európai Unióban nincs foszfátgyártás, emiatt a tagországok rendkívül kiszolgáltatottak. A mezőgazdasági termelés azonban elképzelhetetlen foszfát nélkül, ez az elem az állatok és az ember számára is nélkülözhetetlen – fejtette ki Palotai Zoltán, aki úgy vélte, a komposztálási technológiák fejlesztésével és a biochar elnevezésű anyag szerves hulladékból történő előállításával a foszfát utánpótlása részben megoldható.

A biochar szó magyar megfelelője talán a bioszén lehet, amely kifejezés szerves anyagból pirolízis során előállított, elszenesedett terméket jelent. A kiindulási anyag alapján ez lehet plantchar, vagyis növényi eredetű bioszén (ennek legismertebb változata a faszén), illetve állati eredetű bioszén, ez leggyakrabban a csontszén, angolul bonechar.

A visszapótlás a talaj tápanyagtartalmának utánpótlása révén leginkább a 30 százalékban foszfátot tartalmazó csontszenekkel oldható meg. Ennek a terméknek a jelentőségét mutatja, hogy ha Európa összes vágóhídi csonthulladékát összegyűjtenénk és abból csontszenet gyártanának, akkor ezzel Európa foszfátigényének az egyötödét lehetne kielégíteni. További előnye, hogy a magas tápanyagtartalma lassan oldódik ki, így elképzelhető, hogy akár csak három évenként kell vele trágyázni.

Félidőben a kutatási projekt

A Refertil-projekt 2011-ben indult, 2015-ig tart, most tehát éppen félidejéhez érkezett. Koordinátora a Terra Humana Kft., a kutatásban résztvevő magyarországi laboratórium, a Wessling Hungary Kft. az Európai Unió különböző országainak úgynevezett kiindulási anyagát, vagyis a szerves hulladékot, illetve az ebből készült termékeket (komposzt, biochar) vizsgálja, minősíti. A laboratórium azt is megvizsgálta, hogy az egyes országokból származó talajmintákban hogyan oldódnak ki az azokba helyezett komposzt és biochar komponensei. A több mint 120 féle kioldási kísérlet révén a Wessling feltárja a biocharban lévő tápanyagpotenciált és a lappangó toxikus anyagok viselkedését is.

A cikk az agrarszektor.hu-n olvasható tovább

(forrás: agrarszektor.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél