hirdetés
hirdetés

Áfacsökkentés: ki nyert vele?

Az ipar várta az élelmiszerek forgalmi adójának csökkentését, a fogyasztók azonban a legtöbb terméknél mégsem tapasztalták, hogy az ár nagyon visszaesett volna. Az árképzésben nem minden a forgalmi adó.

hirdetés

50-60 ezer forintos megtakarítást jelentenek átlagosan egy négyfős család számára az elmúlt években bejelentett áfacsökkentések az élelmiszereknél – a számot Czerván György közölte még a nyáron.

Azt nem tudjuk, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára hogyan számolt, annál is inkább, mivel azt is hozzátette: az áfacsökkentési program következő eleme, a hal forgalmi adójának 27-ről öt százalékra csökkentése tízezer forintos spórolást jelenthet majd a példában szereplő átlagos család számára.

Márpedig a hal fogyasztása jóval alacsonyabb szintű Magyarországon, mint a csökkentésben eddig érintett termékeké, vagyis a friss tejé, a sertés- és baromfihúsé vagy a tojásé.


Tisztulást hozott A termékek esetében mindenesetre igen eltérően mozogtak a fogyasztói árak azt követően, hogy csökkent az áfatartalmuk, így az áfatartam összevetése mellett érdekes, hogyan változott a fogyasztói áruk. A sort a sertéshússal kezdte a kormány 2016 januárjában.

A kivételezés komoly ellenérzéseket váltott ki a baromfiszektorban, az az érv mindenesetre nehezen volt cáfolható, hogy a sertéspiac jóval felaprózottabb szegmens, amelyben az áfacsalás akár 40-50 százalékos is lehet, így a tőkehús forgalmi adójának jelentős csökkentése nemcsak a fogyasztók számára lesz kedvező hatással, de tisztulást is hozhat.

Az ipar várta az élelmiszerek forgalmi adójának csökkentését, a fogyasztók azonban a legtöbb terméknél mégsem tapasztalták, hogy az ár nagyon visszaesett volna. Az árképzésben nem minden a forgalmi adó.
Utóbbi hatását nehéz pontosan meghatározni, mivel az áfacsökkentés időben nagyjából együtt zajlott az online pénztárgép széles körű bevezetésével és az EKÁERrendszer indulásával.

A fogyasztói árakat már könnyebb ellenőrizni – hozzátéve természetesen, hogy arra senki nem számított, hogy egy korábban bruttó ezerforintos árnál már több mint 170 forintos árkülönbség egy az egyben megjelenik a termékeknél. Az első időben azért jól látható volt a különbség: a sertéscombnál a 2015 decemberében még 1280 forintos átlagár egy hónappal később 1090 forintra esett vissza. Ezt azonban nem csupán az áfacsökkentés magyarázta, hanem a kereslet visszaesése is – a 2015 elejétől bevezetett orosz embargó miatt lassan találtak új piacot a termelők.

Később azonban az ár szép lassan elkezdett felfelé kúszni, és idén ősszel volt olyan hónap, amikor már csupán tíz forinttal maradt el az áfacsökkentés előtti szinttől. A magyarázatot a sertésállomány csökkenésében és a felvásárlási árak növekedésében leljük meg. Az más kérdés, hogy az európai piaci szintet követő magyar árszint az uniósnál is jóval nagyobb mértékben hullámzott az elmúlt csaknem két évben – a megugrás pedig éppen 2016 elején következett be.

Hol így, hol úgy befolyásolta az árat Ugyancsak a felvásárlási árak emelkedése áll amögött, hogy a friss tej ára gyakorlatilag változatlan maradt annak ellenére, hogy 2017-ben ennek a termékkörnek az áfája is csökkent, 18-ról ugyancsak 5 százalékra. Mellesleg ez az áfacsökkentés is bírálatokat váltott ki, igaz, más okból: a sertéstermékkörhöz hasonlóan – ahol először csak a tőkehús forgalmi adója csökkent, a belsőségeké már nem – itt sem volt teljes az adócsökkentés, abból kimaradtak az UHT-tejek. Márpedig a termelők szerint épp ez az a kör, amelynél jelentős volt az adócsalás.

A termelők szemében azonban ennél fontosabb volt az elmúlt 12 hónapban az, hogy a tej ára emelkedni tudott a 2015– 2016-os időszak tragikusan alacsony szintjéről. Ezt a ciklikusságon túl a tej – különösen a tejzsír – iránt megnövekedett kereslet magyarázta, a mértékéről pedig annyit: a 2016 nyarán elért mélypont, a kilónként 70 forint alatti felvásárlási ár mostanra 100 forint közelébe emelkedett. A nyers tej éves szinten is 27 százalékos drágulása tehát nem is jelent meg a friss tej fogyasztói árában, ehhez mindenképpen hozzájárulhatott a forgalmi adó csökkentése.

Fotó:123rf.com
Fotó:123rf.com

Az áfacsökkentésben érintett élelmiszerek közül a legnagyobb árrobbanás azonban nem a tejnél, hanem a tojásnál következett be. A termék forgalmi adója szintén 2017. január elsején csökkent 27 százalékról 5 százalékra, ennek ellenére átlagos ára a tavaly decemberi 39 forintról novemberre 46 forintra nőtt, de december elején már 60-70 forintot kértek a nagyobb méretű tojások darabjáért az üzletekben.

Decemberről januárra ugyan visszaesett az ár, ám igazából csak az előző novemberi szintre, mindkét hónapban tízdarabonként 370 forint volt tíz tojás. A tojás árának emelkedése egész Európára jellemző folyamat, magyarázni pedig elsősorban a fipronilos rovarirtó szerrel szennyezett tojások felbukkanásával lehet. Érdekes, hogy miközben az ár kilőtt, a kibocsátás nagyjából változatlan szinten maradt az EU-ban. Az áfacsökkentés tehát gyakorlatilag egy árucsoportnál hozta el a fogyasztói árak viszszaesését, ez pedig a baromfihús.

A csirkecomb kilónkénti ára például a tavaly decemberi 739 forintos átlagos szintről idén novemberre 620 forintra esett vissza – ez alig tíz forinttal több, mintha egy az egyben a fogyasztóknál maradt volna az áfa 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentéséből eredő különbség. Nemcsak a fogyasztói ár, de a termelői ár is megfelel az egy évvel korábbi szintnek, ám azt nem lehet állítani, hogy a termelők unalmas éven lennének túl.

Az újból felbukkanó madárinfluenza miatt jelentősen – csaknem húsz százalékkal – csökkent a kivitel, ugyanakkor 70 százalékot meghaladó mértékben nőtt az import. Ha tehát azt próbáljuk meg kiszámolni, mennyi maradt a magyar családok zsebében, leginkább a baromfi árának változására hagyatkozhatunk, az így elérhető árelőny azonban számításunk szerint nem nagyon haladja meg egy négytagú család esetében a 13 ezer forintot.

Ehhez még hozzáadódhat valamennyi a sertéshús esetében is, hiszen az ár, ha minimálisan is, de a két évvel ezelőtti szint alatt van még. Viszont le kell vonnunk családonként majdnem 3 ezer forintot, amelyet a tojás árának nagyarányú emelkedése miatt veszítenek. Vagyis a spórolás nagyjából 10 ezer forint körül alakul.

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél