hirdetés
hirdetés

Csapás a műanyag csomagolásokra

Emlékeznek, amikor a kenyeret és a gyümölcsöt nem – vagy csak papírba – csomagoltuk? Amikor nem volt lépten-nyomon nejlonszatyor és műanyag csomagolás az üzletekben? Ebben a fenntartható állapotban próbál gondolkodni az Európai Unió is - az Európai Parlament októberben megszavazta az egyszer használatos műanyagok tiltását. Lesz-e közös nevező a kereskedelemmel?

hirdetés

„Örülünk a tervezetnek. A környezetvédelmi termékdíj jelentős emelkedése jó ösztönzője a felhasználás csökkentésének. Azt pedig kifejezetten üdvözöljük, hogy az oxidatív úton aprózódó zacskókat 2019. július 1-től betiltják” – mondta el Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke, nullahulladék-programvezető az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tervezetének kapcsán. Az újonnan létrejött minisztérium jelentős szigorítást tervez a műanyag zacskók és egyszer használatos műanyag eszközök kiszorítása érdekében, így a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi. Az új tervek elsősorban a letéphető műanyag szatyrokat és az ún. „csíkos szatyrokat” érintik.

Urbán Csilla - Humusz
Urbán Csilla - Humusz

Adatok

Az egyszer használatos műanyag szatyrok teljes lebomlási ideje akár 400 év is lehet. Ezeket a szatyrokat túlnyomórészt csak egyetlenegyszer használjuk, átlagosan mindössze 20 percig, aztán a szemetesbe kerülnek. Az ausztrálok percenként 7150 egyszer használatos műanyag zacskót dobnak el. 8 millió tonna műanyag hulladék kerül a tengerekbe évente. Magyarországon évente több mint 80 darab műanyag zacskót használunk el fejenként, amelyek jelentős része egy használat után azonnal hulladékká válik. Legutóbb itthon a Tiszában talált ftalátszennyezés írható a műanyag hulladékok számlájára.

Megesszük a műanyagot

Úgy tűnik, hogy mind a törvényhozók, mind a kereskedelem, mind a fogyasztók eszmélnek, hogy ha így megy tovább, elborítja a földet a műanyag szemét: egyre több helyen tiltják be az egyszer használatos műanyag szatyrokat. Brüsszel és környéke, Románia, Nagy-Britannia, Chile, Franciaország, Ausztrália… India 2022-től tilt, Kenyában pedig börtön is járhat az egyszer használatos zacskók használatáért.

Itthon, ha az ITM terveit nem keresztezi a parlament, akkor 2021-től sor kerülhet a teljes betiltásra. A minisztérium a műanyag termékek korlátozásáról szóló európai uniós irányelvjavaslatban megfogalmazottaknak megfelelően súlyosan emeli a termékdíjakat, a környezetvédelmi termékdíj szabályozása keretében. Ezenkívül nő az egyszer használatos műanyag poharak, edények termékdíja, és a kör tovább bővül az egyszer használatos műanyag evőeszközökkel, mint például a kanál, villa, kés, keverőpálca és szívószál.

„A természetbe kikerülő műanyag nemcsak az állatfajok elpusztulása miatt jelent óriási kárt, de a műanyagok bekerülnek a táplálékláncba, végső soron pedig az élelmiszereinkbe és az ivóvizünkbe is. Magyarország a vonatkozó európai szabályozást évekkel megelőzve jelentős mértékű termékdíj megfizetését írta elő, amivel sikerült csökkenteni a forgalomban lévő műanyag zacskók számát” – áll az ITM közleményében.

forrás: Tiszai PET kupa
forrás: Tiszai PET kupa

A tervezet nem csupán az egyszer használatos szatyrokra vonatkozik: a környezetünkre különösen nagy veszélyt jelentő, oxidatív úton aprózódó műanyag zacskók forgalmazását a szaktárca várhatóan már 2019. június 1-től betiltja. Az ilyen zacskók gyártásánál olyan adalékanyagokat használnak, amelyek miatt a műanyag idővel kis részecskékre hullik szét, de biológiailag nem bomlik le. Az aprózódás az összegyűjtést is lehetetlenné teszi, viszont megnő a műanyag táplálékláncba történő bekerülésének kockázata.

Bár az egyszer használatos műanyagok betiltása okozhatja akár azt is, hogy a boltok egyszerűen drágább és többször használható műanyag termékeket kezdenek el forgalmazni – tehát az egyik típusú műanyagot egy másik típusú műanyag váltja fel. A kereskedelemben nem használnak biológiai úton lebomló könnyű vagy nagyon könnyű zacskókat, mert ezek ára általában jóval magasabb, így nem éri meg (egyelőre) beruházni rájuk.

PLA – ne bomolj!

Ugyan az oxidatív –széteső – műanyagokat is várhatóan betiltják, de számos további „lebomló” termék van forgalomban, amellyel szintén probléma van. Ilyen az elsősorban a vendéglátásban használatos PLA műanyag, amelyből pohár, evőeszköz, szívószál készül. A PLA műanyagokkal kapcsolatban azt hangoztatják, hogy „lebomló” és „komposztálható” műanyag. Ami igaz is, lebomlik ipari körülmények között 65-70 Celsius-fokon – házilag azonban, vagy hagyományos szeméttelepen nem. Perpillanat ez a feldolgozási mód itthon egyszerűen nincs. Nagy előrelépés lenne, ha a hatóságok körvonalaznák, hogy milyen előírásoknak kell, hogy megfeleljen egy ilyen telep. A PLA-s poharak tehát ugyanúgy a szeméttelepen végzik, mint hagyományos társaik. „A PLA anyagok használatának csak és kizárólag olyan esetekben látjuk értelmét, amikor semmilyen más többször használatos alternatíva nem létezik például egészségügyi szempontok miatt, és amennyiben komposztálásuk megoldott” – mondja a Humusz Szövetség elnöke.

Van, aki nem örül

Persze akad, akik szerint a tiltás nem hoz számottevő eredményt. Nagy Miklós, a Csomagolás és Anyagmozgatási Országos Szövetség (Csaosz) főtitkára szerint az egyenesen káros folyamatokat fog magával hozni.

„Semmilyen nemű környezetkímélő eredményt nem lehet majd elkönyvelni, sőt, ha a csomagolást nem alkalmazzuk a terméknél, akkor az nagyon rövid időn belül élelmiszer-veszteséget okoz, magyarán ki fog száradni és élvezeti értékét fogja veszteni az élelmiszer – vallja Nagy Miklós. – Remélem, hogy a magyar jogalkotó nem fogja követni a betiltások példáját és meghagyja a fogyasztónak, hogy válasszon a különböző lehetőségek közül.”

Nagy Miklós- Csaosz
Nagy Miklós- Csaosz

Első körben persze nyilván a fogyasztói edukáció lenne a cél: ha a vásárló azt látja, hogy a letépett ingyen műanyagért, amelybe az egy szem almáját csomagolná, fizetni kell, valószínűleg meg fogja gondolni, hogy hányat is vesz belőle – így a szatyrok száma jelentősen csökkenne.

Várható termékdíjtételek:

Műanyag, az egyszer használatos műanyag pohár, edények kivételével - 57 Ft/kg.

Egyszer használatos műanyag pohár, edények - 1900 Ft/kg.

Bevásárló műanyag zacskó - 38 Ft/db.

Könnyű műanyag zacskó - 20 Ft/db.

Nagyon könnyű műanyag zacskó - 5 Ft/db.

 

„Érdemes lenne az üzletláncoknak is végiggondolni”

„A bevásárló műanyag táskák is akkor kezdtek visszaszorulni, amikor megemelkedett az áruk. Azt tudjuk, hogy a bevásárló műanyag zacskókat a legkönnyebb kikerülni vászontáska, kosár, hátizsák stb. használatával. Vászonzsákot azonban lehet péksütemények, zöldségek és gyümölcsök esetében is használni. Egyre több olyan külföldi példát látunk, hogy az üzletekben a zöldség-gyümölcs részlegen árusítanak kis tömegű, áttetsző zsákocskákat pont erre a célra. Ilyeneket egyébként itthon is lehet kapni” – sorolja a Humusz Szövetség elnöke.

Ha a magas díjtételeket elfogadja a parlament, akkor a Csaosz főtitkára szerint a meglévő ágazati kapacitások nagy része fölöslegessé válik „vállalati vagyonok, gépsorok válnak fölöslegessé”.
A főtitkár szerint alternatív megoldásként a papír, illetve a növényi alapú műanyag jöhet szóba, amelynek egyelőre nincs itthon sem infrastruktúrája, sem feldolgozókapacitása, és az élelmiszer-biztonsági kérdések sincsenek megoldva. Azonban a környezetvédelmi szakemberek – és a Humusz Szövetség szerint is – azt hangsúlyozzák, hogy nem a papírra vagy a „lebomló” műanyagokra kellene átállnunk, hiszen ez is csak az egyszer használatos, pazarló kultúrát erősítené. Sokkal nagyobb szükség lenne valóban erőforrás-hatékony, hulladékcsökkentő megoldásokra.

Ahogy Urbán Csilla mondja, világszerte egyre több csomagolásmentes üzlet nyílik. „Érdemes lehet a nagyobb üzletláncoknak is végiggondolniuk, mik azok a gyakorlatok, amelyek az ő esetükben is megvalósíthatóak. Kimérős termékek is egyre nagyobb számban találhatóak meg a boltokban, itt a tárázás lehetőségét lehetne a vásárlók számára biztosítani, így saját csomagolásban lehetne ezeket hazavinni.”

A problémás tej- és hústermékek saját dobozban adására is látni jó példát: a németországi Edeka áruházban erre a célra van egy tálca, amelyre a vásárló ráteszi a nyitott dobozát, letárázzák, és úgy mérik bele a terméket, anélkül hogy a pult mögött bárki hozzáérne a dobozhoz. A végén tálcán nyújtják vissza a lemért árut. Érdemes lenne azt is hozzátenni, hogy a környezetudatosság, mint hívószó manapság vevőket hoz: a fenntarthatóság egyre gyakoribb szempont a fizetőképes vásárlóknál.

A Humusz Szövetség szerint hosszú távon mindenképpen olyan megoldásokat kell keresni, amelyek a hulladékhierarchiát veszik figyelembe, azaz
1. csökkentsük a csomagolások mennyiségét;
2. az újrahasználható csomagolásokat részesítsük előnyben (pl. betétdíj);
3. egynemű, komposztálható vagy újrafeldolgozható anyagokat használjunk (ehhez természetesen kell a megfelelő hulladékgazdálkodási infrastruktúra);
0. pontnak pedig mindenképpen hangsúlyozzák a vásárlók megfelelő tájékoztatását, szemléletformálását.

Nem csak az egyszer használatos műanyagokra vonatkoznak ez EU előírásai. Az uniós országoknak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok 90 százalékának begyűjtéséről. Emellett csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszer-tárolók és poharak használatát. Előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni.

Ligeti bolt – nulla hulladék

Sipos Melinda, a Ligeti bolt tulajdonosa és üzletvezetője anno látott egy műsort Bea Johnsontól, a ZeroWaste mozgalom egyik fő figurájától, és rögtön elkezdett azon gondolkodni, hogyan is tudna kapcsolódni ahhoz egy olyan üzlettel, amely nem termel hulladékot. A gondolatból hamarosan megvalósítás lett, és megnyitotta első csomagolásmentes üzletét Piliscsabán, ám a főváros agglomerációjában lévő település vásárlóereje kevésnek bizonyult a koncepcióhoz. A bolt hamarosan Budapestre, a Kresz Géza utcába költözött. „A profitabilitás nagy kérdés, egyelőre nem vagyunk nyereségesek, mivel csak idén költöztünk ide, és nagyon sokat fektettünk be. Most kezdenek megtérülni a havi költségeink – mondja az üzlet tulajdonosa és üzletvezetője. – Ez egyelőre küldetés, de hosszú távon nyilván ebből szeretnénk megélni.”

Ligeti Bolt
Ligeti Bolt

Az üzletben fontosnak tartják, hogy magyar termékeket tartsanak – persze ez 100 százalékban nem megvalósítható. A termékpaletta folyamatosan bővül. Az üzletben tészták, hüvelyesek, magvak, lekvárok, tejtermékek kaphatók, de népszerű a köles, a kuszkusz, a szörpök és a hazai biofűszerek. Kozmetikumokat is tartanak: krémdezodort, arckrémet, testradírt, szappant. A folyékony termékeket üvegekben vihetik el a vásárlók, amelyet persze cserélnek, és a bolt vissza is juttatja azokat a termelőknek. A vevők egyéb csomagolóanyagait pedig lemérik és kivonják az összsúlyból.

„Szerintem nem feltétlenül kell ahhoz csomagolás, hogy a termék eladja magát. Ha ránézünk a polcokra, akkor ezek a csomagolásmentes, tárolókban tartott termékek szintén nagyon jól néznek ki. Sokszor kiírják a csomagolóanyagra, hogy lebomló – azt viszont már nagyon sokszor elfelejtik kommunikálni, hogy csak ipari körülmények között bomlik le a zacskó, viszont az általában soha nem kerül ipari körülmények közé” – mondja a tulajdonos.

Heti vagy havi bevásárlást végzők járnak a Ligeti boltba vásárolni, de vannak olyanok is, akik hetente többször vásárolnak náluk.

Élelmiszer szaklap 2018/10.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél