hirdetés
hirdetés

„Éppen itt, pont most, kimondottan nekem”

„Hiperszinten összekapcsolt világunkban a kényelem lett a legfőbb érték” címmel a Nielsen augusztusban tett közzé globális tanulmányt. Amely bevezetője szerint „kulcsfontosságú ismereteket, jelzéseket és megoldásokat tartalmaz az FMCG-piacok szereplői számára, hogy sikeresen reagálhassanak a kényelem iránt gyorsan növekvő keresletre”.

hirdetés

Vásárolni az emberek nem azzal szoktak elindulni, hogy a kényelmet célként megfogalmaznák magukban. Legtöbben inkább átgondolják, napról napra mi mindennel is foglalkoznak, amit aztán igyekeznek minél könnyebben, egyszerűbben és eredményesebben elvégezni. Közben törekednek arra is, hogy ezáltal több idejük jusson pihenésre, szórakozásra vagy testedzésre.

Azért bővül a kínálat kényelmi élelmiszerekből, mert beleillenek korunk fogyasztóinak gyors életritmusába azzal, hogy csökkentik az előkészítésükhöz, elfogyasztásukhoz szükséges időt, nyilatkozta a tanulmány kapcsán Katrin Waller, a Nielsen németországi vállalatánál a kényelmi termékek szakértője. „Az olyan újdonságok sikere, mint a Nespresso vagy a Actimel, azt bizonyítja, hogy a vevők nem csak az árakat nézik. Ha egy termék plusz értéket nyújt, akkor az emberek hajlandók mélyebben a zsebükbe nyúlni.”

A fogyasztók kényelmi igényeit az FMCG-kereskedelem számára a tanulmány három csoportba sorolja: fogyasztás, vásárlás és elkötelezettség. Ha a hozzájuk kapcsolódó konkrét elvárásokat ismerik a gyártók, marketingesek és kereskedők, akkor nyert ügyük van. Ugyanis ki tudnak alakítani olyan testreszabott megoldásokat, amelyek megfelelnek fogyasztóik igényeinek.

Digitális platformok és mobilok lehetőségei

Persze a felmérések eredményei azt is mutatják, hogy a kényelemre irányuló szándékok és kívánalmak nemcsak országonként, de földrészenként is különböznek. Ugyanakkor a Nielsen kutatói mindenütt találkoztak hat trenddel, amelyek mindegyike egyöntetűen jelzi: világszerte növekszik a fogyasztók elvárása a praktikus termékek és megoldások irányában.

Az általánosnak tekinthető hat tendencia a következő: 1. Gyors urbanizáció; városokba tömörülnek emberek is, iparvállalatok is. 2. Egyre kisebb létszámúak a háztartások. 3. Zsúfolt városi közlekedés. 4. Változik a nemek szerepe. 5. Egyre jobban eltér és változik a különböző nemzedékek tagjainak szükséglete, kereslete. 6. Gyorsuló tempóban terjednek az új, modern technológiák.

Mindezek a hatások általában gerjesztik a kényelemre irányuló szükségletet, amelynek fontossága azért emelkedik ki az FMCG-szektorban, mert különös mértékben függ a fogyasztóktól. Rajtuk múlik, mennyire gyorsan forognak a napi fogyasztási cikkek a boltok polcain.

Befolyásolja a fogyasztók vásárlásainak gyakoriságát és márkák iránti elkötelezettségét a sok mobilkészülék és digitális platform is. A Nielsen által megkérdezettek 75 százaléka élvezi a szabadságot, amellyel bárhol, bármikor érintkezhet másokkal. Ez az összekapcsolódás az FMCG-piac szereplőinek többféle lehetőséget nyújt ahhoz, hogy fogyasztóikat integrálják és elkötelezettségüket személyre szabottan, hitelesen javítsák.

Kulcsfontosságú érintkezési pontok

Ami a Nielsen tanulmányában szereplő hat általános, többé-kevésbé hazánkban is érvényesülő trendet illeti, lényegüket így lehet összefoglalni:

1. GYORS URBANIZÁCIÓ. A világ leginkább urbanizálódott régiója 2025-ben Észak-Amerika lesz, ahol a lakosság 83 százaléka él majd városokban. Aztán Latin-Amerika következik 82, majd Európa 75 százalékkal.
A fogyasztók többsége már ma is városokban él. Ott pedig egyre gyorsabb az életstílus, ami a lakosok idejéből egyre többet vesz igénybe. Ezekhez a kihívásokhoz az emberek úgy próbálnak alkalmazkodni, hogy igyekeznek az életüket egyszerűsíteni, „áramvonalasítani”. Kényelmet célzó választásaik révén idejüket minél hatékonyabban, hasznosabban szeretnék eltölteni; és ahol csak lehet, elérni az új technológiákat, amelyekre döntéseiknél támaszkodhatnak.

Az FMCG-cégek ezzel kapcsolatban befolyásolhatják, hogy a fogyasztók számára mely technológiák jelentsék a kulcsfontosságú érintkezési pontokat; és ott kínálják azokat a megoldásokat, amelyek segítenek kielégíteni fogyasztóik szükségleteit.

2. KIS LÉTSZÁMÚ HÁZTARTÁSOK. Növekszik a népsűrűség, egyre kevesebb hely áll rendelkezésre lakóingatlanok, házak építésére, és emelkednek az ingatlanárak. Ennek hatására sokan csökkentik fizikai életterüket. A háztartások létszáma világszerte nagyrészt két és kilenc személy között mozog, de az átlag csökken, mert egyre kevesebb gyerek születik. Ez megváltoztatja a fogyasztók viselkedését. Kisebb lakásokban kevesebbszer főznek, és otthon kevesebb élelmiszert, továbbá más napi fogyasztási cikket tárolnak. A spájzokat és étkezésre szánt helyeket racionalizálják. Jól meggondolják, hogy mit szerezzenek be, és azt mire, miként használják; mindez aztán meghatározza vásárlásaik dinamikáját.

Az FMCG-cégeknek az említett tényezőkre tekintettel célszerű minél jobban fókuszálniuk a helytakarékos kiszerelésekre, többféleképpen használható termékekre, egyadagos fogyasztásra és optimalizálni a családoknak szánt étkezési megoldásokat.

Változó vásárlók – új marketingstratégiák

3. ZSÚFOLTSÁG A KÖZLEKEDÉSBEN. Sok városban nemcsak lakóingatlanok építésére kevés a hely, hanem arra is, hogy a közlekedés fejlesztése alkalmazkodhasson a növekvő utazási igényekhez. Világszerte a fogyasztók naponta átlagosan két órát töltenek munkába járással. Sokat vannak úton és viszonylag kevés idejük marad otthoni főzésre, takarításra, ezért gyakran étkeznek útközben. Fogyasztási és vásárlási szokásaikat pedig igyekeznek az új életstílusukhoz igazítani.

Ez a törekvésük a gyártóknak és kereskedőknek lehetőséget kínál arra, hogy kifejlesszenek az otthonokban több célra is használható termékeket, például utazás vagy várakozás közben gyorsan bekapható ételeket. De online kínálatukkal is megcélozhatják az ingázókat.

4. NEMEK VÁLTOZÓ SZEREPEI. Ma világszerte a munkaképes korú nők 53,8 százaléka dolgozik, szemben az 1980. évi 50,2 százalékkal. A növekvő trend érvényesül Földünk minden országában és mindegyik társadalmi-gazdasági csoportban. Azáltal, hogy dolgozni járnak a nők, megváltozik hagyományos szerepük, amelyben gondoskodnak a bevásárlásról, főzésről és más otthoni teendők elvégzéséről; mégpedig a nők és férfiak közti munkamegosztás irányába. Azáltal, hogy egy házaspár mindkét tagja dolgozik, egyre fontosabbá válik vásárlási döntéseikben a kényelem.

A gyártóknak és kereskedőknek pedig szükséges megismerniük, hogyan változnak vásárlóik szerepei. Kialakíthatnak új marketingstratégiákat, amelyekkel kielégíthetik mindkét nem képviselőinek igényeit, és részesedhetnek költéseikből.

„A technológia a kényelem szíve”

5. NEMZEDÉKEK KÜLÖNBÖZŐ SZÜKSÉGLETEI. Ma az emberek általában tovább élnek, mint korábban bármikor. Ennek következtében növekszik az 50 évesnél idősebb fogyasztók részaránya, különösen a fejlett országokban. Európában és Észak-Amerikában 2025-re a népesség majdnem 40 százalékát teszik ki az 50 év feletti fogyasztók.

Mivel a lakosság idősödik, változnak a fogyasztási szokások is. A technológiák használata mellett mind a fizetőképesség, mind pedig a kiadások hangsúlyai figyelemre méltóan eltérnek a nemzedékek között. Ahogyan különböznek a kényelem iránti igényeik is. Például amelyik piacokon emelkedik az átlagos életkor, ott nőhet az igény könnyen kinyitható csomagolásokra és házhoz szállításra. Ahol viszont a múlt század vége felé születettek aránya nagy, ott inkább helytakarékos kiszereléseket keresnek vagy például készételeket. Azok a háztartások pedig, amelyekben gyerekek is élnek, például sok egészséges snacket vesznek.
FMCG-cégek számára nagyon lényeges, hogy alaposan ismerjék piacaik népességének összetételét életkor szerint is, hogy kényelmi szempontú kínálatukat testre szabják a különböző korosztályok szegmensei számára.

6. TECHNOLÓGIAI ROBBANÁS. „Az FMCG-piacokon a technológia a kényelem szíve. Létfontosságú ahhoz, hogy ki lehessen elégíteni a fogyasztók igényét termékekre és szolgáltatásokra, amelyeket éppen itt, pont most, kimondottan nekem kínálnak” – Így foglalja össze e kérdéskör lényegét Pedro Manosalva, a Nielsen vertikális kiskereskedelmi szakértője.

Hozzáteszi, a keresletet ma még úgy jelzik előre, hogy elemzik a vevők korábbi vásárlásait és preferenciáit, és ezeket aztán összevetik olyan tényezőkkel mint az egészségtudatosságuk, napi időbeosztásuk, az árak alakulása és egyebek.

De nemsokára eljön az idő, amikor a fogyasztó kap például egy gyors üzenetet valamelyik készülékére a kérdéssel: rendel-e egy adag salátát, amelyet majd 13 óra 30 perckor átvesz a boltban, úton az autójával egy tervezett megbeszélésre tartva?

Az új technológiai eszközök hatóköre és választéka robbanásszerűen bővült az utóbbi években, és ezzel alapvetően átalakította a módszert, ahogy a fogyasztók beleillesztették életükbe a digitalizációt és használják is. A közeljövőben pedig még inkább teret nyer az okostelefon, amely kiterjeszti a fogyasztók képességeit arra, hogy kapcsolódhassanak szolgáltatásokhoz, és ezáltal áramvonalasítsák életüket.

Élelmiszer magazin 2018/10. 

Bajai Ernő
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél