hirdetés
hirdetés

FMCG TOP 2018: felvonult a szakma

Az Élelmiszer szaklap idén is megrendezte hagyományos, kétnapos szakmai konferenciáját FMCG TOP 2018 - címmel Zamárdiban, a Hotel Wellamarinban. A résztvevők szakmai előadásokat hallhattak az FMCG piac jövőjéről a hazai és nemzetközi kereskedelem, illetve élelmiszeripar szakértőitől, meghatározó szereplőitől. Ebben az évben is szakmai előadások és kerekasztal beszélgetések keretezték az Az Év Boltja 2018 díjátadóját. 

hirdetés


A rendezvény első napján a globális gazdasági változások kérdéseiről, az élelmiszeripar lehetséges jövőjéről a munkaerőpiac válsága mellett, az interaktív márkaépítésről, influencerekről és generációs marketingről esik szó, majd a nap végén kiderül, mely üzletek nyerték el idén Az Év Boltja díjakat.

A második napon  bemutatkoznak a díjazottak, illetve a közösségi médiáról, a kiskereskedelem digitalizációjáról, és az élelmiszerbiztonság új kihívásairól hallhat előadásokat a szakma. 

Mi vár a kereskedelmi szektorra a következő években?

Számokban az elmúlt hónapok bejelentése alapján: a teljes kiskereskedelmi forgalom januárban 7,8 %-kal, februárban 6,6 %-kal nőtt, amely mögött kormnyzati elemzés szerint a foglalkoztatás növekedése, a reál bérek növekedése, és az áfa-csökkentés hatésa áll. Varga Mihály korábbi bejelentése alapján elmondható, hogy a fenntartható gazdasági növekedés, a bérek növekedésének elérése a kormány alapvető gazdasági terveinek részét képezi. A törekvések kapcsán az IMF 3,8%-os GDP növekedést jósol az országnak, a kormány pedig ennél is nagyobb 4,3 %-os növekedésben bizakodik.

Makrogazdasági áttekintés

A világgazdasági hatások és a magyar növekedési útról beszélt Madár István, a Portfolio, vezető elemzője. „A világgazdaság szépen teljesít, véget ért a válság, gyorsult a gazdasági - méghozzá recesszió mentes -növekedés. 2017-től a várakozásnál is jobb teljesítményről beszélhetünk, s a válság előtti ijesztő tendenciák végre visszafordultak.”

Hozzátette: a világ jegybankjai egyelőre óriási tételeket fektetnek a gazdaság élénkülésébe, de másfél, egy év múlva eltűnik ez a fajta tőkebeáramlás. A várakozások szerint azonban ezt az időszakot is képes a gazdaság megrázkódtatás nélkül kezelni. Izgalmas kérdés, hogy meddig növekszik a gazdaság, jön-e újabb protekcionista irányzat, illetve hogy törvényszerű-e az árualap trend, vagy áthelyeződik a hangsúly a szolgáltatásokra? Az előadó szerint az összkép ezekkel a többválaszos kérdésekkel együtt is pozitív.

Ami a magyar növekedést illeti, a vezető elemző meglátása szerint jelenleg fenntartható és folyamatos. A gazdasági növekedéshez a kereskedelem, a háztartások, lakossági fogyasztás élénkülése nagyban hozzájárul. Az uniós forrásfüggősség és a munkaerőhiány azonban lassulást ígér.

A fogyasztás trendjei

A válság előtti időszakban bővülés, majd mélybe zuhanás után tavaly volt az első olyan év, amikor új csúcsra emelkedett a lakossági fogyasztás volumene. A KSH statisztikája szétbontja a fogyasztást 4 kategóriára: szolgáltatás, nem tartós termék, féltartós termék és tartós termékre. A tartós és a féltartós termék növekedése alul marad a nem tartós és a szolgáltatás növekedésével szemben.

A foglalkoztatás trendjei

Még mindig egyre több foglalkoztatott van a gazdaságban, és bár megmutatkoznak a gondok, még mindig megtalálja a munkaadó a munkáltatót, az adócsökkentési folyamatok és a béremelés tovább hajthatja a foglalkoztatást, és a fogyasztás növekedését néhány évig. A kormány hosszabb távú terve az, hogy megduplázza a reálkereseteket. A szép tervek teljesítése sűrű tennivalókat kíván: a termelékenység növekedése igazából nem alapozza meg a bérek dinamikus növekedését, és a demográfia is ellenünk dolgozik. 

Fogyasztói bizalom és CEO-k

A délelőtti előadások egy része az FMCG szektor vezetőiről és azok motivációiról, problémáikról szólt. Szalókyné Tóth Judit a Boyden Executive Search-től a „Mit gondolnak a CEO-k a világban és a régióban az üzleti növekedés lehetőségeiről?” című előadásában szó esett a fogyasztói bizalomról, a piaci környezet és vásárlási szokások  változásáról is. A szakértő a Nielsen Fogyasztói Bizalom Indexéról szólva elmondta, hogy az az USA-ban a legerősebb: 100 százalék körül mozog, az EU-ban 87 százalék, ami alacsonynak számít, de folyamatosan növekszik, Magyarországon pedig ez 71 százalék. A kereskedelem globálisan 2016-ban 4.8 százalékkal növekedett, ami elmaradás a 2011-es 5.4 százaléktól. A meglepő adat szerint pedig a top 250 kereskedelmi cég közül a globális forgalom 30 százalékát mindössze 10 cég adja, melyek közül az első öt a Wal-Mart, a Costco, a Kroger, a Schwarz Group, és a Wallgreens.      

A prezentációból kiderült, hogy ebben a nemzetközi gazdasági környezetben a CEO-k leginkább a cyber veszélyek, a változó fogyasztói szokások és a képzett munkaerő miatt aggódnak. 65 százalékuk ugyanakkor azt gondolja, hogy az olyan változások, mit a digitalizáció és a perszonalizáció inkább lehetőségeket, semmint veszélyeket rejtenek magukban. 

„Nálad kell gyorsabban futnom…”

Az előadáshoz szorosan kapcsolódott az azt követő kerekasztal beszélgetés, ahol hét hazai ügyvezető cserélt tapasztalatokat. A kérdések és a megivtatott témák elsősorban az optimális növekedési ütemmel, a munkaerő piaci helyzettel, illetve a reálbérek növekedésével voltak kapcsolatosak.

Fazekas Endre a Pék-Snack ügyvezetője szerint a reálbérnövekedés hamarosan abbamarad, mivel nem fogja elbírni azt a rendszer valamint, ahogy elmondta szerinte az ötéves periódusokra általában érdemes tervezni. Heiszler Gabriella ehhez azt tette hozzá, hogy a boltnyitások számukra olyan nagy befektetések, hogy azoknál 3-5 évnél tovább kell gondolkodniuk, ezek mellett pedig 5-10 százalékos növekedésre számít. Flórián László a Rossmann ügyvezető igazgatója szerint, a fejlesztések és a digitalizációba történő invesztálás megállíthatatlan a produktivitás javítása szempontjából, valamint, hogy a növekedést elsősorban a termékportfólió bővülés hozza meg. Kisebb vita alakult ki a béremelések körül, ahol voltak, akik szerint ez nem lesz tartható, mások viszont üdvözölték azokat és úgyvélték, hogy a cégeknek feladatuk tartani a magasabb béreket ezáltal is itthon tartani a munkaerőt. Szalókyné Tóth Judit pedig a munkahelyi jó közösség megtartó erejét emelte ki a munkerő szempotjából.     

Szautner Péter a FrieslandCamina vezérigagatója úgyvélte, hogy 15 – 20 év lemaradást kell behoznia az élelmiszeriparnak a növekedés szempontjából pedig nagyon fontos a márka invesztíció.

Szóba került az árpolitika és a hazai árérzékenység is. A CBA ügyvezetője Noszlopy Zoltán szerint óvatosan kell kezelni a kiskereskedelemnek az áremeléseket, mivel elértük a nyugati árszinteket, vagy már túl is vagyunk azokon. Abban mindenki egyetértett, hogy nehéz és egyre nehezebb képzett és megfelelő munkaerőt találni. Gazsi Zoltán az Eisberg vezetője szerint a verseny óhatalan a munkaerő megtartása szempontjából, valamint elmondta, hogy elsősorban a fiatalokat kell becsatornázni a rendszerbe.

A beszélgetést követően Képzés és tehetséggondozás címmel Szigeti Barbara, a Tesco, országos kiskereskedelmi személyzeti vezetője adott lehetséges válaszokat a munkaerő-piaci kihívásokra

Az étel imázsa és percepciója

Az élelmiszerek vonzóságát, eladhatóságát és értékét nem csupán az étel íze határozza meg, hanem az ételhez fűződő érzelmek, gondolatok és társas viszonyok is. Az étellel kapcsolatos üzenetek (a termék elnevezése, csomagolása, ábrázolása, reklámja, stb.) hozza létre a termék vagy márka imázsát. Minderről Dr. Forgács Attila, gasztropszichológus beszélt, aki előadásban egy olyan online imázs-vizsgáló technikát mutatott be, amely néhány kérdés alapján összehasonlítja különféle élelmiszermárkák imázsát, valamint különféle célcsoportok imázzsal kapcsolatos percepcióját.

Ez a technika az u.n. MindTitude™, amely képes előre jelezni az imázs stabilitásának fokát, illetve a fogyasztók megítélésének apróbb változásait is. Gyakorlati haszna, hogy háttér információkat biztosít az élelmiszermárkával, vagy termékkel kapcsolatos tudatos marketingkommunikáció megtervezéséhez.

Élj másként, élj tovább! Inspirációk az életmódváltáshoz

"Az egészség mindenkinek mást jelent, más dolgot juttathat az eszébe. A felelősség azonban csak a miénk az egészségünket illetően. Az életmódváltás nem egyik napról a másikra történik, hanem egy életen át zajlik, ezt fiyelembe véve alakítottuk ki üzletpolitikánkat. A célunk eléréséig mi is változunk, miközben egyre jobb és minőségibb életet tudunk élni a változtatások által – mutatott rá Kutasi Kelly, a Kellys Hungary, alapítója, aki maga is allergiás reakciótól küzdve kezdett vállalkozásba."

Hogy mekkorára nőhet a népszerű mentes termékek piacán egy az igényekre odafigyelő vállalkozás, azt jól mutatja, hogy termékeik köre mára ugyancsak széles: kínálatukban megtalálhatók az organikus-bio eredetű, cukormentes, gluténmentes, búzamentes, tejmentes, vegán, ételek-italok, édességek, kozmetikumok és a biosminkek egyaránt. 

#mentes

Vida Eszter a Sentione - szövegalapú social listening és online reputációmenedzsment platform Head of Pr-ja Gluténtól a laktózig - az internet mentes oldala a social listening nézőpontjából című előadásában a mentes és az ehhez kapcsolódó hashtagek netes előfordulásáról beszélt.

A Ki? Mit? Mikor? Hol? Miért? kérdéskör relevanciája örök, a fókuszpont azonban változik. Az előadó arra kereste a választ, hogy milyen trendek, vélemények, érzelmek határozzák meg a -mentes termékeket körbeölelő online buzz mennyiségét és minőségét. Kiderült, hogy az elmúlt három év idővonalában 364ezerszer említették a mentes hashtaget. A healthy, glutenfree, mindenmentes egyre gyakrabban fordulnak elő a hálón, melyet azonban nagy mértékben befolyásolnak a nyereményjátékok.

Megtudtuk, hogy ebédidőben a legmagasabb a gluténmetes buzz, a legnépszerűbb ezzel kapcsolatos videó pedig a Lidl Gluténmentes pizza videója.

A gluténmentes a legerősebb hívószó: ez 71 százalékban szerepel fordul elő az interneten. Vida Eszter elmondta azt is, hogy európai viszonylatban Magyarországon használják a hetedik helyen legtöbbször a gluténmentes hashtag-et.

Bannervakság és tartalom

A délutáni marketing és márkaépítés blokkban Varga Gábor Zoltán – a Café Communications, Digital Business Directora tartott előadást Márkaértékekből márkaélmények – a fogyasztói befolyásolás új dimenziói címmel. A marketerek munkája az elmúlt években gyökeresen megváltozott. Legyen szó akár fiatal felnőttekről, akár a jövő fővásárlóiról, értékesítési és kommunikációs szempontból is egy teljesen új generációval állunk szemben. Ez az új generáció pedig teljesen új marketingstratégiát és megközelítést kíván meg tőlünk.

 „A márka az, amit két fogyasztó egymás közt beszél rólunk” – hangzott el Scott D. Cook legendás idézete. A mára meghaladott Push kommunikációval szemben mára a Pull marketing áll szemben, amely már nem időszakos, hanem állandó jelenlétet igényel. Az előbbi nem a fogyasztóra épített, hamem egy marketinges elképzelést próbált átvinni, a Pull viszont kommunikál a fogyasztóval. Kampány mellett, vagy helyett kommunikálni kell – hangoztatta az előadó. A fiatalok bannervakok, e mellett folyamatosan tartalmat fogyasztanak. A történetmesélés az új óriásplakát: a tartalomba kell ágyazni az üzeneteket.

Viber, chatbot, interaktív csatornák


A szocial média folyamatosan változik: jelenleg oly korban élünk, melyben a mobil üzenetváltások mintegy 3/4 része valamilyen instant messaging alkalmazáson keresztül történik. A fogyasztó itt éli az életét: véleményével a legközelebbi barátait befolyásolja, bankol vagy vásárol. Hogyan használhatja jól a marketinges ezeket az alkalmazásokat? Hogyan lehet interaktív kapcsolatot építeni a fogyasztóval? Hogyan lehet értéket és érzelmet közvetíteni? Építs kapcsolatot a fogyasztóddal, csatolj érzelmeket a márkádhoz! AViber B2B megoldásokat, példákat, esettanulmányokat Keserű-Bézi Orsolya, az Adaptive Media, ügyfélkapcsolati menedzserre mutatta be.

Coca-Cola: a felelős választás szabadsága

A Coca-cola bevételének nagy része ma már nem a klasszikusan ismert Coca-Cola üdítőből, hanem a cég egyéb termékeinek összességéből származik.

„A fogyasztók ízlése és preferenciái folyamatosan változnak, nekünk pedig felkészültnek kell lenni,hogy gyorsan reagáljunk erre. Ettől lesz a Coca-Cola az egyik leginnovatívabb vállalat, amely minden igényt, ízlést és élethelyzetet kiszolgál, így biztosítva a tudatos választás szabadságát – mutatott rá Niklós László, Coca-Cola Magyarország, ügyvezető igazgató.”

Az elhízás világjárvány, amelyre a vállalat is reagált termékeivel: 2014 óta 14 százalékkal csökkentették a kalórilábnyomukat, amely arányt 2020-ig tovább szándékoznak növelni.

„A termékek cukormentesség az egyik fő húzóerőnk: idén 12 kalóriamentes terméket vezettünk be - összegezte Niklós László. - Az alapanyagokban a természetesség igénye a fogyasztók részéről óriási trend, amivel elkerülhetetlenül szembe kell nézniük az új termékek bevezetésekor. Jóllehet növekszik a fogyasztók tudatossága, érdekes ellentmondás, hogy a fogyasztóknak 65 % tudja csak, hogy a Zéro üdítőital nem tartalmaz kalóriát. 

„Liza vagyok, 16 éves, tizedik osztályos. Kb. másfél éve nem eszem húst”

Nem, nem lesznek mind vegák és vegánok. Sokan lesznek azok, de nem elsősorban egészségügyi megfontolásokból, inkább etikai szempontok és a fenntarthatóság miatt. Az egészségről inkább sablonosak az ismereteik: a só, a cukor és a liszt a fehér halál, kólából csak a zéró jó, de az energiaital rendben van. Ők a Z-sek – foglalta össze Steigervald Krisztián, Emocionális Marketing, intergenerációs szakértő. Az előadó a generációk közötti eltérő memória-fejlődést is hangsúlyozta: míg az ipszilonok és a náluk idősebb generációknál a hosszú távú memória erősödött meg, addig a Z generációnál az audió-viuzális gondolkodás révén a rövid távú erősödött meg - ami számos munkerőpiaci kérdést is megmagyarázhat.

Míg az Y-osok a kajában is elsősorban az élményt keresik, ezért van mit eladni nekik, addig a Z-sek ebben is funkcionalisták: néhány egyszerű elv és ártudatosság, eszerint fognak vásárolni. Steigervald Krisztián előadásban arra  a kérdésre kereste a választ: hogyan adjuk el termékünket, márkánkat a mai tizenéveseknek, felvezetve a következő kerekasztal-beszélgetés témáját:

Influencerek és celebek az FMCG világában 

„Elnézést, ha idegen kifejezést tartalmaz nektek vagy maguknak” –címezte Bánki Beni a Fanta influencere, előadóművész, slammer egyik slamjének felvezetéseként a közönségnek, melynek egyik sora tökéletesen leírja a fiatalok médiafogyasztását: „mi már nem kapcsolgatjuk a csatornákat, inkább csinálunk egyet.”

A kerekasztal beszélgetésen szó esett az influencer kommunikációról megrendelők és ügynökségek motivációiról.

 Sátori Karolina a Star Network projektmenedzser vezetője elmondta, hogy a fiatal slammer példája remekül megmutatja, hogy a Z generáció az olyan kreatív személyiségeket is követi mint Beni: a vele készült Starnetwork performanszát, mintegy 30ezren követték élőben. Hozzátette azt is, hogy a fiatalok harmada vásárolt már influencerek hatására.

„Az elkövetkező10-15 évben annyit fogunk fejlődni, mint eddig 250 év alatt”– mondta Kertész Péter Arnold a Mondelez Hungária és Győri keksz, kormányzati és vállalati kommunikációs tanácsadója. Kertész Péter elmondta, hogy vállalatuk számára az influencer egy kommunikációs csatorna a sok közül. Az influencerek használata kampányszerű, és aki nem kreatív az nagyon hamar eltűnik a süllyesztőben. Aki hosszú távon megmarad az igazi egyéniség és valami olyasmit művel, amit csak ő képvisel – mondja Beni.

Tinnyei Gáspár Kornélia a TMC GROUP portfólió- és üzletfejlesztési igazgatója szerint zavar van a fejekben azzal kapcsolatban, hogy ki a celeb, ki az ifluencer, ki a márkanagykövet. Ahogy mondja átjárás is van a különböző kategóriák között, de a megrendelők sokszor annyira nincsenek képben, hogy találkozott már a „Mennyibe kerül a Hajós egy évre-” típusú kérdéssel is. Nem minden celeb influencer, de egy influencerből lehet celeb. Az üzletfejlesztési igazgató a párbeszédet is hangsúlyozta a megrendelő és az ügynökségek között, hogy ne menjenek félre az üzenetek.

Együnk egészségünkre!

A marketingvezérelt innováció korszakába léptünk a táplálkozásban is – mutatott átfogó képet az egészségről és a tudatos táplálkozásról Dr. Szakály Zoltán,a Debreceni Egyetem, Marketing és Kereskedelem Intézet vezetője. Ugyanpillanatnyilag energiában gazdag, tápanyagban szegény ételeket fogyasztunk, de már látszik az új irány, aminek a kulcsszava:”csökkentett”. A csökkentett ételek korszaka annyit jelent: tápanyagban gazdag, de energiában, cukorban, sóban, szénhidrátban, vagy másban kevesebbet tartalmaz, mégis élvezetet jelent.

Mark Twain mondta egy alkalommal: „Csak úgy őrizheted meg az egészségedet, ha azt eszed, amit nem kívánsz, azt iszod, amit nem szeretsz, és azt teszed, amit nem akarsz.”

 Vajon hogyan vélekednek erről a magyar fogyasztók? Felismerték-e, hogy az egészség megőrzése fontos érték és ez megnyilvánul-e mindennapi tevékenységeikben? Mit gondolnak a hazai vásárlók a funkcionális élelmiszerekről? Milyen szerepet játszanak vásárlási döntéseikben az élvezeti tényezők, a jó vétel lehetősége, avagy a termék észlelt egészségképe? Mennyire trendi napjainkban a free from, vagyis a „valamitől mentes” kategória a fogyasztók körében? Van-e jövője a személyre szabott táplálkozásnak? Hogyan segíthet a technológia a tudatos választásban? Új kutatási eredmények, gyakorlatba átültethető példák színesítettékDr. Szakály Zoltán előadását.

 

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[222090] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél