hirdetés
hirdetés

Hosszú távú csökkenés: a boltzár és hatásai

A fogyasztók vásárlásaikat áttették a törvényi szabályozás által nem érintett kisboltokba. Azok, akik úgy döntöttek, hogy a hét utolsó napján ezek után is vásárolnak, közel 50 százalékkal kevesebbet költöttek vasárnap, mint azt egy évvel korábban tették - állapítja meg a Gfk tanulmánya.

hirdetés

Magyarországon a kiskereskedelem 2011 óta újra felívelő pályán van, a forgalom volumene évente átlagosan 5 százalékkal nő, ami a kedvező makrogazdasági körülményeknek köszönhető. A munkakeresők rekord alacsony száma és a minimálbér ezzel egyidejű emelése a háztartások bevételeinek komoly növekedéséhez, így a fogyasztás megugrásához vezetett - áll a GfK - A kiskereskedelem helyzete Európában 2018-című tanulmányában.

Bár a rendelkezésre álló extrajövedelem bőven kiegyenlíti a népességszám csökkenésének hatását, a csökkenés negatív népességszám-növekedés ugyanakkor munkaerő-toborzáskor komoly kihívás elé állítja a kiskereskedelem szereplőit. A GfK egyik idevágó kutatása szerint a 15-nél több főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalatok több mint fele szenved bolti eladók hiányától.

A boltzár és annak hátulütői

E piaci környezetben 2015. március 15-én - Magyarország nemzeti ünnepén - lépett hatályba a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitvatartását tiltó jogszabály. A törvény az év során mindössze három szabadon választott vasárnap engedélyezte az üzletek nyitvatartását. A jogszabály a magyar családok védelmében a kiskereskedelemben dolgozó alkalmazottak munkakörülményeit volt hivatott jobbítani.

Egy, a jogszabály hátterében álló másik cél a hazai, saját tulajdonosuk által üzemeltett kisboltok előnyhöz juttatása volt. A törvény értelmében a 200 négyzetméternél kisebb alapterületű üzletek vasárnap csak akkor nyithattak ki, ha azokban egyedül a tulajdonos végez munkát a hét utolsó napján.

Forrás: GfK Consumer Panel
Forrás: GfK Consumer Panel

A nagy hirtelenséggel bevezetett rendelkezés nem igazán nyert támogatást a lakosság körében, sőt, a GfK egy saját kutatása szerint a megkérdezettek 80 százaléka elutasította azt. Végül a rendelkezést a kormány egy év elteltével visszavonta és visszatért az eredeti szabályozáshoz. Az átmenetileg hatályban lévő rendelkezés eredményének és hatásának a GfK Háztartáspanel-adatokkal való együttes elemzése segít a magyarországi példán túlmutató, a kiskereskedelem számára általában hasznos megállapításokat tenni.

A vasárnap szerepe a napi fogyasztási cikkek kereskedelmében a vasárnapi boltzárat megelőző időben
Magyarországon a vasárnapi boltzárat előíró törvény bevezetése előtt is a szombat számított a heti bevásárlás legfőbb napjának: 2014-ben a teljes FMCG-forgalom 22 százaléka az e napon végzett beszerzésekből származott.

A vasárnap súlya - a teljes heti FMCG-forgalom mintegy 10 százalékát adva - egy átlagos hétköznap súlyát sem érte el. Ráadásul a vasárnapi forgalom 5 százaléka a vasárnapi boltzárral érintett üzletekben folytatott impulzusvásárlásokból származott, ami - lévén, hogy nem tevődött át a hét többi napjára - potenciális veszteségként volt elkönyvelhető. Ám alacsony értékét tekintve a teljes FMCG-piacon elhanyagolhatónak volt tekinthető ezeknek az impulzusvásárlásoknak a hatása és azt a várakozások szerint a vasárnap engedéllyel nyitva tartó kisboltokba áttolódott értékforgalom növekedése kompenzálta.

A hét napjainak részesedése a háztartások FMCG-költéseiből, 2014 - GfK Consumer Panel
A hét napjainak részesedése a háztartások FMCG-költéseiből, 2014 - GfK Consumer Panel

Hétfő-csütörtök

A rendelkezés a vasárnap kiskereskedelmi forgalomban képviselt súlyának drasztikus visszaesését hozta. A GfK Háztartáspanel adatai szerint 2014. március–augusztus időszakban a háztartások 84 százaléka vásárolt a hét utolsó napján bárminemű napi fogyasztási cikket. Ez az arány az egy évvel később hatályba lépett megszorító intézkedést követően – március-augusztusi időszakban – 36 százalékra zuhant. A fogyasztók vásárlásaikat áttették a törvényi szabályozás által nem érintett kisboltokba. Azok, akik úgy döntöttek, hogy a hét utolsó napján ezek után is vásárolnak, közel 50 százalékkal kevesebbet költöttek vasárnap, mint azt egy évvel korábban tették, hiszen vasárnapra mindössze a kisebb értékű, sürgős és impulzív vásárlások maradtak, elsősorban a frissáru kategóriában.

A vasárnapi forgalom hosszú távon csökkent

A vasárnap a heti FMCG-forgalomból való részesedése a 2014. március–augusztusi 11 százalékról 2015. március–augusztusban 2 százalékra esett vissza, és a vasárnapi boltzár eltörlését követően is a törvényi szabályozás bevezetését megelőzően elért szint alatt maradt. Bevásárlás szempontjából nagyobb súlya lett a hétfőnek és a csütörtöknek , amelyek forgalmi részesedése 2015-ben 5, illetve 3 százalékkal nőtt és előnyösebb pozícióikat a vasárnapi boltzár eltörlését követően is meg tudták tartani.

(forrás: GfK Csoport)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél