hirdetés
hirdetés

Nő a kkv-k szerepe az exportfinanszírozásban

Az exportfinanszírozás terén az idei első három hónap volt az első olyan negyedév, amikor az EXIM több hitelt adott a kkv-knak, mint a nagyvállalatoknak –  hangzott  el  a  HG  Media  „Fókuszban:  A  kereskedelmi  mérleg”  című  konferenciáján.  A rendezvényen  a  kínai-magyar  kereskedelmi  kapcsolatokban  rejlő  lehetőségekről,  a  hazai élelmiszerek  nemzetközi  versenyképességéről,  illetve  a  vállalkozások  külpiacokra  való jutását támogató uniós pályázati kiírásokról is szó esett.

hirdetés

„Az elmúlt négy évben a magyar export mértéke évről-évre rekordokat döntött. Tavaly a kivitel értéke  meghaladta  a  100  milliárd  eurót”  –  emelte  ki  nyitó  előadásában  Szijjártó  Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta: az export értéke már eléri a GDP 90  százalékát,  a  kivitel  döntő  hatással van  a  nemzetgazdaság teljesítményére.  Elmondta:  a beruházás-ösztönzéssel  foglalkozó  ügynökség,  a  HIPA  tavaly  96  nagy  külföldi  beruházást hozott   Magyarországra,   ami   szintén   történelmi   rekordot   jelent.   Az   exportmutatókhoz hasonlóan az elmúlt négy évben minden évben megdőltek a beruházási rekordok.

Nőtt a nemzetközi cégek belföldi beszállítói hányada

Kitért arra is, hogy az amerikai Site Selection magazin rangsorában Magyarország a világon a nyolcadik  legvonzóbb  befektetési,  beruházási  helyszínnek  számít.  A  szaklap  Kelet-Közép- Európában a HIPA-t választotta meg a legjobb befektetési ügynökségnek. Hozzátette: jelenleg 132  döntés  előtti,  külföldi  cégek  magyarországi  beruházására  vonatkozó  projektet  kezel  a HIPA, amelynek tevékenységi köre kibővül az ipari parkok felügyeletével, miután a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. beolvad a szervezetbe.

A miniszter kiemelte: a kormányzat öt területen kívánja elősegíteni a magyar kkv-k nemzetközi versenyképességét. Az első három területet a munkaerőhiány kezelése, a kkv-k innovációra való  felkészítése,  illetve  az  exportpromóció,  a  kkv-k  külpiaci  megjelenésének  elősegítése jelenti. A negyedik terület a magyar kkv-k nemzetközi vérkeringésben történő bekapcsolására vonatkozik.  Ezzel  kapcsolatban  elmondta:  a  kormányzat  76  nagyvállalattal  kötött  stratégiai együttműködési megállapodást, amelynek keretében ezen cégek 55-ről 61 százalékra növelték a belföldi beszállítói hányadukat.


A kkv-k irányába tolódik el az EXIM hitelezése

Az ötödik területet az exportfinanszírozás kérdése fedi le, amellyel kapcsolatban a miniszter üdvözölte, hogy az állami hitelportfólióból egyre több kis cég részesül. Kiemelte: az idei első három hónap volt az első olyan negyedév, amikor több Eximbank-hitelt kaptak a kkv-k, mint a nagyvállalatok.   A   kihelyezett   44   milliárd   forint   57   százaléka   került   a   kis-   és   közepes vállalkozásokhoz.  Dancsó  József,  az  EXIM  (a  Magyar  Export-Import  Bank  Zrt.  és  a  Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.) operációs vezérigazgató-helyettese ezzel kapcsoltban elmondta: az EXIM  hitelezése  egyre  inkább  a  kis-  és  közepes  vállalkozások  irányába  tolódik  el,  ezért  a szervezet működésének is ennek megfelelően kell majd átalakulnia. A tavaly év végi adatok szerint  az  EXIM-nek  1429  ügyfele  van,  aminek  döntő  része  (1212  db)  kkv.  Az  EXIM  kkv- portfoliójának aránya pedig 33 százalékot tesz ki.

Nem lehet minden kelet-európai ország Kína kapuja

A  kínai-magyar  gazdasági  kapcsolatokról  szóló  panelbeszélgetésen  Vizi  Balázs,  a  Tradeland Shanghai Trading Co. Kft ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy nem lehet minden kelet- európai ország Kína kapuja, e téren együtt kell működni a visegrádi országokkal. Pető Ernő, a ChinaCham  Magyar-Kínai  Gazdasági  Kamara  elnöke  szerint  Magyarország  olyan  logisztikai központ  szerepet  tud  felkínálni,  amelyen  keresztül  Kína  le  tudja  bonyolítani  az  európai gazdasági expanzióját. Hangsúlyozta: a kínai üzletkötési kultúra teljesen más, mint az európai vagy az amerikai. „Nem lehet egyszerűen üzletet kötni a kínai cégekkel, de ha ez sikerül, akkor az már hosszú távra szól. Rejtélyes módon szeretnek minket a kínaiak” – mondta.

Nádasi  Tamás,  az   Aquaprofit  Zrt.   elnök-tulajdonosa   többek   között   az   agráriumban  lát exportlehetőséget  a  magyar  vállalkozások  számára.  „Kína  területének  csak  6  százaléka megművelhető,  így  ebben  a  szektorban  óriási  importigény  lesz”  -  mondta.  Emellett  arra  is felhívta   a   figyelmet,   hogy   a   kínai   gazdaság   erősödése   következtében   egyre   nagyobb importigény   mutatkozik   a   komoly   minőségi   termékek   iránt.   Továbbá   a   technológiai tudástranszferben lát potenciált a kínai piacra való belépés terén.

Keresett a magyar élelmiszer

A   hazai   élelmiszerek   exportlehetőségeiről   szóló   panelbeszélgetésen   Losó   Adrienn,   a gyorsfagyasztott  élelmiszerek  gyártásával  foglalkozó  Mirsa  Zrt.  vezérigazgatója  kiemelte: keresett    a    magyar   élelmiszer    a    külpiacokon,    mert    jó    minőségű,   miután    a   hazai élelmiszerkönyvi  előírások  szigorúbbak,  mint  az  uniós  előírások.  Kőrösi  András,  a  Szatmári Malom  Kft.  kereskedelmi-  és  minőségirányítási  vezetője  saját  szektorával  kapcsolatban elmondta: a hazai malomiparban óriási termelési kapacitás van, ami exportpiacok nélkül nem lenne levezethető. „Ez a teljes hazai élelmiszeriparra általánosságban igaz lehet” – tette hozzá.

50 százalékos támogatásintenzitás külföldi vásárokon való megjelenésre

A vállalkozások külpiacokra való jutását támogató uniós pályázati kiírásokat Rapcsák Dániel, a Vanessia Kft szakmai igazgatója mutatta be. Jelenleg is elérhető a közép-magyarországi régió feldolgozóipari  vállalkozásai  számára  az  a  konstrukció,  amelynél  maximum  10  millió  forint támogatásra lehet pályázni többek között idegen nyelvű honlap létrehozásának, vagy külföldi kiállításon, vásárokon való részvétel finanszírozására. A kiírás 50 százalékos támogatásintenzitást tesz lehetővé. A GINOP-pályázatok között pedig van olyan kiírás is, amely az infokommunikációs ágazatban működő cégek által előállított termékek és szolgáltatások piacosítását,  a  nemzetközi  piacokra  való  belépés  támogatását  célozza.  Legfeljebb  40  millió forint támogatás vehető fel a konstrukcióban, 40 százalékos támogatási intenzitás mellett.

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés

Címkék

kkv
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél