hirdetés
hirdetés

Nyíló piacok – bővülő lehetőségek az élelmiszerexportban

Az előrejelzések szerint 2050-re 9 milliárdnyira duzzad a Föld lakossága. A népesség 70 százaléka városokban fog élni. Mindemellett pedig egy globális középosztály van kialakulóban, amelynek egyre inkább nagy az igénye a jó minőségű élelmiszerre. 

hirdetés

Keresett a magyar élelmiszer a külpiacokon, mert jó minőségű, mivel a hazai élelmiszerkönyvi előírások szigorúbbak, mint az uniós szabályok. Általánosságban igaz, hogy a magyar élelmiszernek még mindig az európai országok piaca a döntő, viszont egyre nagyobb részt képviselnek a távolabbi tájak is: a távol- és közel-keleti országok egyre nagyobb igénnyel és kereslettel lépnek fel.

A kereskedelemmel és az export lehetőségeivel foglalkozott nemrégiben a HG Media által megrendezett „Fókuszban a kereskedelmi mérleg” című konferencia is. Az előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken – az általános világpiaci trendeken túl – szó esett logisztikáról, új finanszírozási lehetőségekről, nem utolsósorban pedig az élelmiszerről.

Adu a GMO-mentesség

Az élelmiszerben mint exportcikkben óriási lehetőségek vannak, hiszen a túlnépesedés globális probléma, Magyarországnak pedig 60 százaléka megművelhető terület.

Bizonyos ágazatokban nem csupán a kereslet és a megnövekedett igények, de a túltermelés miatt is szükséges lehet a kivitel. Kőrösi András, a Szatmári Malom Kft. kereskedelmi és minőségirányítási vezetője saját szektorával kapcsolatban elmondta: a hazai malomiparban két és félszeresen túltelített a piac, és ez a mennyiség exportpiacok nélkül nem lenne levezethető. „Ez a teljes hazai élelmiszeriparra általánosságban igaz lehet” – tette hozzá. Hozzátette azt is, hogy olyan jó a híre a magyar gabonának külföldön, hogy például a volt jugoszláv államokban jóval magasabb áron tudják értékesíteni a gabonát, mint a szerb versenytársak.
Az egyik legnagyobb ütőkártyája a hazai élelmiszernek a GMO-mentesség, amelyből takarmányra és alapanyagra is egyre nagyobb az igény, és ami a távol-keleti piacokon is egyre inkább érvként hangzik el.

A GMO-mentes takarmányra és alapanyagra egyre nagyobb az igény – hangsúlyozta Czibere Attila, a TVP – Gabona Kereskedőház Kft. ügyvezetője is. A TVP termelésének 20 százaléka exportpiacra kerül. Kiemelte, hogy Németországban nagy híre van a hazai paprikának is, valamint a jó minőségű gyümölcsnek: a német lekvárokban nagy százalékban használják alapanyagként.

Szingapúr
Szingapúr

Ahogy dr. Losó Adrienn, a Mirelite Mirsa Zrt. igazgatója fogalmazott: a gyorsfagyasztott termékek körében az exportpiac évről évre növekszik, mivel nemcsak a hagyományosan fejlődő nyugati exportpiacokon nő az egy főre jutó fogyasztás, hanem új potenciális külhoni piaci lehetőségek is megjelentek, ahol eddig a technológia nem tette lehetővé a gyorsfagyasztott termékek nagyarányú fogyasztását.

Tudatos építkezés

Az exportot nagyban meghatározza az adott ország gasztronómiai kultúrája, az ízvilág, az étkezési szokások. „A kivitelnek alapvetően fontos szempont, hogy ha hasonló ízvilágon és ételeken szocializálódott az ország fogyasztói bázisa, akkor a termék is könnyebben talál vevőkre, könnyebben befut” – mondta el immár az Élelmiszernek Gila Éva, a Gyulahús Kft. marketingmenedzsere.

A Gyulahús Kft. legnagyobb kiviteli piacai alapvetően a környező országok – a cég fő felvevői Csehország, Szlovákia és újabban Anglia, ahol – talán a kelet-európai vendégmunkások révén – népszerűek lettek a balkáni, kelet-európai ízek. A vállalat sikerrel építkezik továbbá Kanadában is. A szakember szerint az látható, hogy akik a Kárpát-medencében ismerik a paprikát, azoknál könnyebben talál lelkes fogadtatásra például a füstölt-főtt paprikás kolbász.

A másik lehetőséget a terjeszkedésre az exkluzivitás adja, esetünkben a Távol-Kelet, konkrétabban Japán, ahol a magyar élelmiszert nóvumnak, csemegének tartják – a japánok kedvelik a magyar ízeket. „A távoli piacokon való jelenlétet tudatosan kell felépíteni – aki megrendel egytonnányi árut a jövő hónapra, az elég komolytalan. Marketinggel, kommunikációval fel kell építeni a fogyasztói bázist, hogy hosszú távon tudja megvetni lábát a cég a termékeivel” – mondta el a marketingmenedzser. A logisztika nagy probléma, a tengerentúlra irányuló lassú szállítás, az út két-három hónapja alatt elképzelhető, hogy a termék megromlik és elveszíti minőségét.

A vállalat már nem folytat élőállat-vágást, vásárolják az alapanyagot. Feldolgozóüzemeik teljes kapacitáskihasználtsága 5500-6000 tonna, melyet, ha igény mutatkozik rá, meg tudnak duplázni a termelésben.

Közepes, 10 millió lakosú kínai város

Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. elnök-tulajdonosa a konferencián elmondta, hogy „Kína területének csupán hat százaléka megművelhető, így ebben a szektorban óriási importigény lesz”. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínai gazdaság erősödése következtében egyre nagyobb importigény mutatkozik a komoly, minőségi termékek iránt. Ugyanakkor államközi egyezmények szükségesek ahhoz, hogy például a kínai piacot el tudjuk érni húskészítményekkel. Nemrégiben a NAK közleményében arról számolt be, hogy a kínai piacok tárt karokkal várják a magyar élelmiszert.

„A kínai gazdaság elmúlt 25-30 éves folyamatos fejlődése megteremtette azt a fogyasztói réteget, amely egyrészt igényli a jó minőségű, nem kínai származású mezőgazdasági termékeket – zöldség, gyümölcs – és élelmiszereket, másrészt megvan a pénzügyi lehetősége, hogy ezeket a magasabb árú termékeket megfizesse” – nyilatkozta lapunknak Pető Ernő, a ChinaCham Hungary elnöke.

Ebbe a rétegbe tartoznak a kínai középosztály tagjai, valamint a hosszabb ideig Kínában tartózkodó (ottani cégeknél, intézményeknél dolgozó), jól kereső külföldiek. Létszámuk 350-400 millió. „Kína óriási piac, ami nemcsak lehetőséget jelent a magyar mezőgazdasági termékeknek, hanem egyúttal azt a nehézséget, hogy egy ekkora nagyságú piac igényeit hogyan lehet kielégíteni, milyen módon szabad erre a piacra belépni” – részletezte az elnök.

A nehézség olyan mennyiség előállítása, amely egy közepes, körülbelül 10 millió lakosú kínai városban, ahol a potenciális vásárlók száma megközelítőleg 1,5-2 millió, látható és folyamatos megjelenést biztosít. A nagy távolság is problémát jelent, ami miatt a friss zöldséget, gyümölcsöt csak légi úton lehet szállítani. Ehhez, ahogy Pető Ernő fogalmazott, Budapest és egy kínai város közötti közvetlen légi járat megléte szükséges, ami ma még nincs, de várhatóan a viszonylag közeli jövőben már lehet rá számítani.

Az állati eredetű termékek beviteléhez (sertés, marha, szárnyas fagyasztott hús, tej) speciális engedélyek szükségesek, ám a közép-európai országok közül Magyarország rendelkezik a legtöbb ilyen engedéllyel.
Kínában találjuk a világ második legnagyobb bortermő területét (megelőzve például Franciaországot), ennek megfelelő termelési nagyságrenddel, ugyanakkor Kína a világ ötödik legjelentősebb borimportőre, ezen belül a legnagyobb vörösborfelvevő piac. Persze a Tokaji itt is népszerű, de a kínai borfogyasztás 95 százaléka száraz vörösbor.

Pető Ernő szerint ezen a területen is csak akkor lehet Magyarországnak esélye, ha nem ezekkel a borokkal (cabernet sauvignon, merlot, shiraz stb.) kívánunk versenyezni, hanem olyan magyar fajtákkal lépnünk a piacra, amelyek egyedi, „kézműves” borként értékesíthetők.

A május 31. és június 2. között megrendezett China Smart Expo keretében tartott mezőgazdasági konferencián és a vásár ideje alatt több kínai tartomány kereskedelmi hivatalának képviselőivel folytatott tárgyaláson kifejezetten a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek exportja után érdeklődtek, és a kapott tájékoztatás során külön jelentőséget kapott, hogy Magyarországon törvény garantálja a GMO-mentességet.

(forrás: Élelmiszer magazin 2018/6.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[226046] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél