hirdetés
hirdetés

Rohamosan urbanizálódik a bolygó

A jelenségben szunnyadó potenciál kiaknázásához érdemben növelni kell a gazdálkodók termelékenységét.

hirdetés

A fejlődő világban élő fiatalok milliói érik el a munkaképes kort az előttünk álló évtizedekben, és lesznek kénytelenek a szegénység elől menekülve elhagyni otthonukat, olvasható egy új FAO jelentésben.

Közben a vidék hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik az élelmiszertermelésben és egyéb kapcsolódó iparágakban, állapította meg Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2017-ben című kiadvány.

Kiaknázásához meg kell oldanunk a gazdálkodók alacsony termelékenységi szintjének, az iparosodás korlátozott lehetőségeinek és a gyors népesedésnövekedésnek és városiasodásnak a kombinációját, melyek közül egy is kihívást elé állíthat egy fejlődő országot abban, hogy az ott élőknek megélhetést és munkalehetőségeket biztosítson.

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a vidéki gazdaság változásának milyen jelentős hatása lehet. Habár a ’90-es évek óta emberek százmilliói emelkedtek ki a szegénységből ez által, a demográfiai növekedés folyamatosan emeli a tétet.

2020-ra a 15-24 éves korúak száma 100 millió fővel, 1,3 milliárd főre növekedhet. És mindez főleg a szubszaharai Afrikában koncentrálódik, azon belül is a vidéki területeken.

A fejlődő országok nagy részében, mint Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában, az ipar és a szolgáltató szektor növekedése lassú, ezért azok nem képesek ezt az új munkaerőt tömegesen felszívni.

Ahogy a mezőgazdaság se, a jelenlegi formájában legalább is nem.

Sokan ezért megélhetésüket valószínűleg máshol, például városokban keresik majd.

Ezért a célzott szakpolitikai támogatással és a beruházásokkal segíthetjük a jól működő élelmiszerláncok és a (kis- és közepes) városokhoz szervesen kapcsolódó agráriparágak kialakítását – és ezzel együtt az új munkahelyekét is.

Városi élelmiszerigény

Az élelmezés és mezőgazdaság helyzetéről szóló jelentés azzal érvel, hogy a vidéki gazdaságnak az urbánus területek növekvő élelmiszerigénye jelentheti a várva várt megváltást az élelmiszerellátó rendszerek változatosabbá tételére és a farmon kívüli gazdasági tevékenységek kialakítására.

Már most is a városokban élők fogyasztják el a nemzeti élelmiszerutánpótlás 70 %-át, állítja a jelentés, még a nagy lakosságszámú országokban is.

Forrás: 123rf

De miközben a városok terjedése ilyenformán lehetőséget kínál a mezőgazdaságból élőknek, egyúttal kis gazdálkodó családok millióit állítja kihívás elé.

A jövedelmezőbb piacok az élelmiszertermelés nagyobb gazdaságoknál való koncentrációjához, illetve a nagy feldolgozók és közvetítők uralta élelmiszerláncokhoz vezethetnek, és ezzel a kistermelők kizárásához.

Ezért támogató szakpolitikák és beruházások szükségesek, hogy a városi kereslet ténylegesen az átalakulás és a különbségek kiegyenlítődéséhez vezető növekedés motorja lehessen, és a kisebb termelők, családi gazdálkodók piachoz jutása is biztosítva legyen.

Családi gazdálkodók, infrastruktúra, kisebb városok

A tanulmány három területen javasol beavatkozást:

Az első olyan politikai döntések meghozatala, amelyekkel a kistermelők teljes egészében haszonélvezőivé válnának a városi élelmiszerigény növekedésének. Intézkedések, melyek a földbirtokjogokat erősítik, biztosítják az egyenlő feltételeket a beszállítói szerződéseknél, illetve javítják a hitelhez jutást.

Emellett a szükséges infrastruktúrát is biztosítani kell a városi és vidéki területek összekötéséhez. Sok fejlődő országban a vidéki utak, villamoshálózat, tárolókapacitások és a hűtve szállítás lehetősége nem adott, vagy csak hiányosan, ami a legfőbb kerékkötője annak, hogy a gazdálkodó családok zöldségeiket, gyümölcseiket, hús- és tejtermékeiket a városokban értékesítsék.

Forrás: 123rf

Végül azt tanácsolja a FAO, hogy ne csak a nagyvárosokat kössük össze a falvakkal, hanem a körülöttük kialakult agglomerációs kisvárosok hálózatát is. Sőt, a kisebb városi központok egy olyan élelmiszer értékesítési lehetőséget jelentenek, amit ez idáig elkerülte figyelmünket: a városi ingázók fele a fejlődő országokban ilyen, félmilliós lakosságszám alatti városokban él.

Főbb adatok

§  A vidéki területek átalakulása a ’90-es évek óta tart, és azóta mintegy 750 millió ott élő emelkedett ki a hivatalos szegénységi kategóriából ( 3,10 dollár egy főre vetített napi jövedelem).

§  Míg 1960-ban a fejlődő országok lakosságának 22 %-a (460 millió fő) élt városokban, ez 2015-ben már 49 %-ot és 3 milliárd embert jelentett.

§  Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában átlagosan 1, illetve 2,2 millió fiatal lépett a munkaerőpiacra 2010-15 között.

§  A föld lakosságának közel fele lakik 500 000 fő alatti lakosságszámú városokban vagy a körülöttük lévő vidéki területen. A teljes globális élelmiszerigény 60 %-a itt keletkezik.

§  2030-ra a világ elmaradottabb térségeiben 4 milliárd városlakó él majd, 80 %-uk Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában.

§  A világ urbánus lakosságának többsége 1 millió fő alatti városokban fog élni 2030-ban, jelentős részben félmillió alatti lakosságszámú településeken.

§  A városi élelmiszerpiacok értéke a szubszaharai Afrikában várhatóan megnégyszereződik 2030-ra a 2010-es értékhez képest.

§  Kelet- és Dél-Afrikában a városi fogyasztók aránya az élelmiszerpiacon már jelenleg is 52 %, de ez 2040-re 67 %-ra emelkedik az előrejelzések szerint.

 

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[213282] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél